Több színház is újranyithat május végén Ausztriában

Publikálás dátuma
2020.05.16. 10:18
Rudolf Anschober egészségügyi miniszter
Fotó: HELMUT FOHRINGER / AFP
A legfeljebb százfős rendezvények, valamint színpadi próbák, filmfelvételek megtartását is lehetővé teszik.
Május végén újranyitnak a kis és a közepes színházak Ausztriában – jelentette be Rudolf Anschober (Zöldek) egészségügyi miniszter és Werner Kogler (Zöldek) alkancellár péntek délután Bécsben. Kiemelte: továbbra is az egészség védelme áll az első helyen, ezért a kulturális szektorban is csak lépésenként történhet az újranyitás. Az egészségügyi miniszter arról is beszélt, hogy a nyitás kizárólag szigorú óvintézkedések mellett lehetséges; ugyanakkor nem lesz egyszerű megtalálni a megoldást a kórusok, a filmkészítők számára. A tárcavezető ismertette, hogy
május 29-től ismét lehetővé teszik a legfeljebb százfős rendezvények, valamint színpadi próbák, filmfelvételek megtartását, július 1-jétől pedig 250 főre emelik az engedélyezett létszámot.

Anschober kiemelte, hogy
ezzel egy időben, ugyanezekkel a feltételekkel nyithatnak ki júliustól a mozik is.

„Koronavírus-megbízottakat" küldenek a rendezvényekre

Anschober arról is beszélt, hogy
augusztustól már 500-an is részt vehetnek egy rendezvényen, sőt, ekkor már különleges biztonsági intézkedések mellett nagyobb, ezerfős események megrendezésére is van lehetőség.

A rendezvényeken úgynevezett „koronavírus-megbízott” is jelen lesz, aki felügyeli a szabályok betartását, és kapcsolatban áll majd a hivatalokkal. Hozzátette: a részletes tervet a közeljövőben dolgozzák majd ki a kulturális szféra szereplőinek a bevonásával. Werner Kogler aláhúzta, hogy sokkal több mindenre van lehetőség, mint amit nem sokkal korábban remélni mertek volna. Hozzátette ugyanakkor: együtt kell megtanulniuk, hogyan tudják „kijátszani” a vírust. A kulturális élet újranyitása nem egyszerű, mivel „szűk termekben sok ember van jelen egyszerre” – hangsúlyozta.

Lemondott a kulturális és művészeti államtitkár

Közben bejelentette lemondását Ulrike Lunacek kulturális és művészeti államtitkár.
„Nem volt több esélyem”

jelentette ki a politikus, nemrég ugyanis több művész is bírálta, egyebek mellett a kulturális intézmények szerintük kései újranyitása miatt.

Nemrég több ismert osztrák művész is csatlakozott ahhoz az online petícióhoz, amiben segítséget kértek a művészek számára. Az ismert kabarészínész, Lukas Resetarits pedig a Facebook-oldalán tiltakozott, amiért a politikai döntéshozók szerinte méltatlanul bánnak a kulturális élet szereplőivel. Lunacek szerint „nem csökkent a csalódottság” azt követően sem, hogy Werner Kogler alkancellár egy 700 millió eurós segélycsomagot hirdetett a kulturális és a sportegyesületek számára. Hangsúlyozta: éppen ezért átadja a helyét egy olyan személynek, aki remélhetőleg többet tud majd elérni. 129 napon keresztül volt Lunacek kulturális államtitkár, és ez a negyedik legrövidebb idő, amit a második köztársaság idején államtitkár eltöltött hivatalában Ausztriában. Rudolf Anschober a történtekre úgy reagált: bízik abban, hogy a kulturális élet képviselői a nyitásokat követően ismét elégedettek lesznek. Közben a Bregenzi Fesztivál honlapján közzétett információk szerint a szervezők a koronavírus okozta helyzet és a kormány előírásai miatt nem tartják meg a fesztivált. Elhatározták ugyanakkor, hogy a közönség kedvencét, Giuseppe Verdi Rigoletto című operáját jövőre ismét műsorra tűzik majd. A Salzburgi Ünnepi Játékok vezetése ugyanakkor lehetségesnek tartja, hogy az óvintézkedések betartása mellett, a korábbi évekhez képest eltérő módon is megtartsák a fesztivált. Ismertették: örülnek annak, hogy több hetes szünet után a művészek ismét színpadra léphetnek; ugyanakkor pontosan meg kell határozni, hogyan zajlanak majd a próbák, és hogyan léphetnek fel a kórusok, illetve a zenekarok – tették hozzá. Wilfried Haslauer (ÖVP), Salzburg tartományi vezetője arról tájékoztatott, hogy a Salzburgi Játékok programját jelentősen lerövidítik. Eszerint Hugo von Hofmannsthal Jedermann című színdarabját viszik színre. Mivel a Jedermann hozzátartozik Salzburghoz – tette hozzá.

Koronavírus: több százan halhattak meg az elmúlt egy hétben Jemenben

Publikálás dátuma
2020.05.16. 09:35

Fotó: MOHAMMED HUWAIS / AFP
Ádeni orvosok szerint a húszik titkolják a valódi adatokat, mert így védik fegyvereseiket és az északi terület gazdaságát.
Több mint 500 olyan ember halt meg az elmúlt egy hétben a dél-jemeni Ádenben, aki a Covid-19 betegség tüneteit mutatta – közölték helyi egészségügyi tisztségviselők pénteken az AP hírügynökséggel. A múlt hétvégéig még csak hét halálesetet regisztráltak a polgárháború sújtotta arab országban, amelynek egészségügyi ellátórendszere romokban hever. A nyilatkozó egészségügyiek szerint félő, hogy a helyzet csak rosszabb lesz. Nagyon kevés eszközük van a járvány és a fertőzések ellen. A hivatalos adatok szerint pénteken 106 igazolt koronavírusos beteg volt az ország déli részén, amelyet a kormányerők tartanak az ellenőrzésük alatt, és 15-en haltak bele a betegségbe. A húszi lázadók, akik az ország északi részét uralják, azt közölték, hogy eddig mindössze két ember fertőződött meg, és egyikük meghalt. Ádeni orvosok szerint azonban a húszik titkolják a valódi adatokat, mert így védik fegyvereseiket és az északi terület gazdaságát. A koronavírus-járvány jemeni terjedésének lehetősége riadalommal tölti el a világ egészségügyi intézményeit, mert úgy gondolják, hogy a Covid-19 futótűzszerűen terjedne a világ legszegényebb és legkiszolgáltatottabb közösségeiben, mint például a menekültek vagy a háború sújtotta területek lakosai. Altaf Muszani, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jemeni vezetője szerint a járvány kitörése katasztrofális következményekkel járna Jemenben, amelyet a kolera is sújt: az idén már több mint 110 ezer kolerás megbetegedést jegyeztek fel. 2017 és 2019 között több mint egymillióan lettek kolerások Jemenben, és legalább kétezren belehaltak a betegségbe. Ráadásul egy belső szervezeti utasításból kiderült, hogy a WHO felfüggesztette tevékenységét a húszik területein. A Reuters saját forrásaira hivatkozva úgy tudja, a WHO így próbál nyomást gyakorolni az Irán támogatását élvező felkelőkre, hogy biztosítsanak nagyobb átláthatóságot a feltételezett koronavírusos esetekkel összefüggésben.
Szerző

Bizarr amerikai játszma

Publikálás dátuma
2020.05.16. 09:30

Fotó: AFP
Az Egyesült Államok az általa egyoldalúan felmondott atomalku rendelkezéseit próbálja bevetni Irán ellen, jogi machinációjuk egyszerre abszurd és kockázatos.
Súlyos hibával hívta fel a figyelmet saját hiányosságaira az iráni hadsereg múlt vasárnap egy gyakorlaton: 19 matrózt öltek meg, amikor véletlenül saját hajójukat találták el. A teheráni rezsim a tragédiáit emberi hibára fogta, ám az sem kizárt, hogy egy fegyverkísérlet sikerült félre - Irán ugyanis egy saját gyártású, hajó elleni rakétát tesztelt. Reed Foster, a Jane’s brit biztonságpolitikai kutatóintézet elemzője az AP-nek arról beszélt: az incidens aláássa azon iráni állításokat, miszerint a nemzetközi szankciók ellenére is képesek saját erőből kifinomult védelmi fegyvereket fejleszteni. Némileg árnyalja a helyzetet ugyanakkor, hogy a perzsa állam három hete sikeresen állított Föld körüli pályára egy katonai műholdat, amely komoly áttörést jelent rakétaprogramjában. Akármi is legyen az igazság az iráni fegyverek fejlettségét vagy megbízhatóságát illetően, az idő mindenképpen Teheránnak dolgozik: a 2015-ös atomalku értelmében idén októberben lejár a nemzetközi fegyverembargó, vagyis a rezsim akár külföldi beszerzésekkel is növelheti katonai ütőképességét. A koronavírus-járvány, az amerikai szankciók és az alacsony olajárak miatt Irán nincs olyan gazdasági helyzetben, hogy már ősszel komolyabb fegyvervásárlásba kezdjen, az Egyesült Államok azonban aggódik a hosszabb távú következmények miatt. Washington nem kizárólag a perzsa állam megerősödésétől tart, hanem attól, hogy a megvásárolt fegyvereket Teherán továbbadja az általa támogatott milíciáknak: a palesztin Hámásznak, a libanoni Hezbollahnak, a szír kormányerőknek, az iraki síita fegyveres csoportoknak vagy a jemeni húszi lázadóknak. Az amerikai kormányzat éppen ezért az embargó meghosszabbítását szeretné elérni az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül. Csakhogy az Iránnal egyaránt jó kapcsolatokat ápoló Kína és Oroszország jelezték, hogy készek megvétózni az erre irányuló javaslatot. Az amerikai diplomácia próbálja jobb belátásra bírni Pekinget és Moszkvát, amihez a Donald Trump által egyoldalúan felmondott atomalku egy rendelkezését is felhasználják. A megállapodás egy csodafegyvert ad Washington kezébe: az úgynevezett “snapback”-mechanizmust, amelynek aktiválásával az összes, Irán elleni nemzetközi szankciót visszaállíthatnák, köztük a fegyverembargót is. Az amerikai sajtó már két hete megírta, hogy ez lehet a Trump adminisztráció stratégiája, amelyet Brian Hook iráni különmegbízott szerdán a Wall Street Journalban közzétett véleménycikkében hivatalosan is megerősített. Az Egyesült Államok azzal érvel, hogy jogilag (a releváns BT határozat alapján) továbbra is az egyezmény részese, vagyis alkalmazhatják annak rendelkezéseit, hogy megregulázzák a kötelezettségeit megszegő perzsa államot, amely egyébként éppen az amerikai kilépésre hivatkozva nem tartja be vállalásait. Az érintett országok azonban nem fogadják el Washington nyakatekert érvelését. A válasz Peking részéről volt a legvisszafogottabb, a kínai ENSZ küldöttség lényegében csak annyit írt Twitter oldalán, hogy az Egyesült Államoknak nincs joga a lépésre, hiszen felmondták az atomalkut. Dzsavad Zaríf iráni külügyminiszter párhuzamba állította az amerikai érvrendszer abszurditását azzal, hogy Donald Trump néhány hete azon elmélkedett, hogy fertőtlenítőszer befecskendezésével kellene meggyógyítani a koronavírusos betegeket. “Ha Kafka ezt megérhette volna” - írta közösségi oldalán a tárcavezető. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes “cinikusnak” nevezte a tervezett lépést, és arra figyelmeztetett, hogy az válságba sodorhatja a Biztonsági Tanácsot és az ENSZ egészét. Az Egyesült Államok atomalkuval kapcsolatos machinációja valóban kockázatos: az ügyeskedés egyértelműen rosszhiszemű, ezért esetleges sikere kiváló ürüggyel szolgálna Kínának és Oroszországnak arra, hogy ne tartsák be az Iránnal szemben visszavezetett ENSZ-szankciókat. Mindez azonban az egész rendszer legitimitását kérdőjelezné meg, és megnyitná az utat a más országokkal szembeni büntetőintézkedések figyelmen kívül hagyására.