Bizonytalan újrakezdésre készülnek a plázák

Hivatalos adatok még nincsenek a plázákban bedőlt üzletek számáról, de vélhetően a többség túlélte a koronavírus okozta leállást.

Hétfőn reggel fog kiderülni, hogy mekkora károkat okozott a járvány: kik tudnak újranyitni és kik voltak azok, akiknél végleg lehúzatta a rolót a kijárási tilalom – vélekedtek szakmai szereplők arról, hogy milyen károkat okozott a bevásárlóközpontokban, illetve a kiskereskedelemben a cirka két hónapos kényszerszünet.

Hivatalos adatok még nincsenek a bedőlt boltok számáról, de vélhetően a többség túlélte a koronavírus okozta leállást. „Én sem igazán tudom, hogy miért vagyunk nyitva” - vonta meg a vállát még a korlátozások vasárnap éjféltől esedékes feloldása előtt az egyik fővárosi pláza kis illatszerboltjának az eladója. Ugyanis a vírus idején naponta jó, ha egy tucat vásárló tévedt be az üzletbe. Az eladó szerint a főnöke úgy volt vele, hogy a vevőkörét próbálja megtartani, ezért lenyeli a néhány hónapnyi veszteséget.

Különösen, hogy nagyon nem tehet mást. A pláza legtöbb üzlete zárva tartott – a három emeleten összesen két tucat nyitott üzletet számoltunk össze –, ám ezzel jóformán csak az alkalmazottak bérét tudták megspórolni, míg az üzletbérleti díjakat elvileg továbbra is fizetni kell. Dacára annak, hogy a kijárási korlátozás miatt az egykor vásárlóktól hemzsegő bevásárlóközpont folyosói most riasztóan csendesek.

Érdeklődésünkre a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségénél úgy fogalmaztak: az időseknek fenntartott idősávban – 9 és 12 óra között - több esetben is drasztikusan, akár 90 százalékkal is csökkent a látogatószám.

A csendessé vált plázák üzemeltetési osztályai ugyanakkor valósággal darázsfészekké váltak: kőkemény harc kezdődött a bevásárlóközpontok vezetése és a bérlők között. A plázák ugyanis annak ellenére is megpróbálták kisajtolni a bérlőiktől a borsos, fővárosi házak esetében négyzetméterenkénti akár havi 60-100 euró közötti bérleti díjat, hogy sokuknak hónapok óta nullás forgalma volt.

Nem csoda, hogy a bérlők – közöttük a nagy áruházláncok is - korábban amellett lobbiztak a kormánynál, hogy a járványhelyzetben zárják be a plázákat. A kötelező bezárás nélkül ugyanis a plázák vezetése azzal tudott érvelni, hogy ők eleget tettek a szerződésbeli kötelezettségeiknek, azaz: nyitva tartották a házakat és jár nekik a bérleti díj.

A Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesületének a vezetője, Winkler Gábor ügyvéd szerint sántít ez az érvelés: a bérlő a bérleményt nyilvánvalóan egy adott célra veszi igénybe. Ha pedig az rajta kívül álló ok miatt nem használható a bérlet céljára – így a kijárási korlátozás rendelkezései miatt gyakorlatilag nem tud kereskedni –, úgy nagyon is jogosan hivatkozhatnak a vis maior, azaz elháríthatatlan helyzetre.

Az ügyben alighanem a bíróságok mondhatják ki a végső szót. Szakmai forrásaink szerint jókora perözön lehet abból, hogy a járvány alatt jó pár kereskedő nem fizette ki a bérleti díját a nullás forgalomra hivatkozva.

Már akinek az üzlete megéri ezt. Érdeklődésünkre egyelőre sem a megkeresett plázák, sem az ezeket tömörítő Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége nem tudta megmondani, hogy a bérlők közül hányan kerültek lehetetlen helyzetbe vagy csődöltek be. Winkler Gábor úgy véli: az eddigi, két hónapos kényszerszünet inkább csak azoknak a vállalkozásoknak lehetett végzetes, amelyek már előtte is súlyos problémákkal küzdöttek.

A plázák újraindulásával a fő probléma most a bérlők számára az, hogy továbbra is teljesen bizonytalan, hogy mikorra és milyen mértékben állhat vissza a forgalom. Emiatt most azért harcolnak, hogy immáron kizárólag forgalom arányosan fizessenek bérleti díjat és forintban, hogy az árfolyamkockázatot ne nekik kelljen viselniük.

A probléma nem kis kört érint: a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint országosan összesen közel hatezer kereskedelmi üzlet üzemel bevásárlóközpontban. Végül - szakmai forrásaink szerint - a plázák jó része tett bizonyos engedményeket, így volt, ahol csökkentették a bérleti díjat és volt, ahol egy-két hónapnyit el is engedtek, másutt pedig fizetés átütemezést engedélyeztek. Jellemzően a nagy fővárosi bevásárlóközpontok voltak „keményebbek”, míg másutt valamivel engedékenyebbnek bizonyult a központok vezetése. Igaz, több plázának is banki hitelt kell törlesztenie, így ők is futnak a pénzük után, illetve nem igazán tudnak lazítani a gyeplőn.