Durva csúsztatás kimondani és hatalmas tévedés elhinni, hogy jobban járnak a kulturális terület közalkalmazottai, ha rájuk is a Munka törvénykönyve (Mt.) szabályait alkalmazzák, mint a versenyszféra munkavállalóira – indokolta a Népszavának a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, hogy miért állítottak össze egy 12 pontos listát a váltás hátrányos következményeiről. Legalább szembesüljenek vele a kormánypárti képviselők, hogy mit szavaznak meg a szakszervezetek, érdekvédelmi tömörülések és szakmai szövetségek tiltakozása ellenére – fogalmazott Boros Péterné.
Kedden délelőtt ugyanis még tárgyalnak a módosításokról, de délután a parlament kormánypárti többsége minden bizonnyal megszavazza a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát november elsejétől sima munkaviszonnyá alakító törvényjavaslatot. A terület szakszervezeteinek és szakmai szervezeteinek húsvét előtt váratlanul megküldött tervezet a majdnem 20 ezer alkalmazottat az eddiginél kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza – állítják az érdekvédők, de véleményük a kormánynál süket fülekre talált.
Az MKKSZ csomagja azt foglalja össze, miért lenne előnyösebb a közalkalmazotti törvény alkalmazása ezután is. Például azért, mert ez alapján közszolgálatba, közpénzek kezelőjének csak büntetlen előéletű személyt vehetnek fel, míg az Mt. nem szab ilyen követelményt. A közalkalmazottaknál kötelező a pályáztatás egy álláshely betöltésekor, ilyen kiválasztási rendszer nincs a munkavállalók esetében. Náluk csak lehetőség a próbaidő kikötése, a közalkalmazottaknál 3 hónapot mindenképpen adnak a véglegesítés előtt, hogy kiderülhessenek az addig láthatatlan gondok, ha vannak ilyenek. A kezdők megfelelő felkészítésére 1-3 év minősítéssel záruló gyakornoki időt ad a közalkalmazotti törvény, a munka törvénykönyve ezt sem ismeri.
Boros Péterné arra is emlékeztet, hogy a közalkalmazotti munkahelyeken dolgozó vezetők bármikor folytathatják munkájukat beosztottként is, a versenyszférában ez nehezen képzelhető el. A 40 éves szolgálati idővel rendelkező nőket – ha kérik – a közszolgálati munkáltatónak kötelező felmenteni, ez nem szerepel az Mt.-ben. További előny a közalkalmazottaknál, hogy ha központi vagy helyi intézkedés, létszámleépítés miatt megszűnik a munkahelyük, kérésükre a közintézmény fenntartója köteles megnézni, hogy más intézményeiben nincs-e felajánlható állás, ahogy ugyancsak az érintettek kérésére az azonos munkakörben dolgozók kérhetik a részmunkaidő meghatározását. Ilyen előnyöket az Mt. nem tartalmaz.
A munkaadók számára is előnyös, hogy a közalkalmazottak munkáját háromévente vagy illetményemelés előtt minősíteni kell, a versenyszférában ez a cégvezetés döntésétől függ. Az egyes munkakörökkel összeférhetetlen más tevékenységek listája is csak a közalkalmazotti körre érvényes, holott ez tiszta helyzetet teremt.
A kormánypárti kritikákra, hogy a közalkalmazotti illetmények előmeneteli szabályai elavultak, az MKKSZ elnöke úgy reagált, hogy nem a szabályozás a gond, hanem a 2008 óta befagyasztott fizetések. A közalkalmazottaknál is lehetne béralku, ha a fenntartóknak lenne pénze, ahogy a munkavállalók béralkuja sem hoz törvényszerűen magasabb fizetéseket a szakszervezeti vezető szerint, hiszen csak a minimálbér és garantált bérminimum emelése van szabályozva. A Mt. nem ismer jubileumi jutalmakat sem, ahogyan a piaci munkahelyeken a közalkalmazottak lakásvásárlásához, építéséhez adott állami készfizető kezesség sem ismert, pedig ez sok családnak jelentett eddig komoly segítséget.
Ezek a konkrét jogi szabályok könnyen átláthatóvá teszik, hogy nemcsak elvi és általános kifogások miatt tartják felháborítónak a múzeumok, közgyűjtemények, levéltárak, művelődési házak dolgozói, hogy átminősítik őket mezei munkavállalókká, hanem azért is, mert egy egyszeri 6 százalékos béremelés mellé a szakma leminősítését, felhígulásának lehetőségét kapják cserébe. Nem számítanak csodára, hogy a fenti érveket a fideszes parlamenti többség elfogadja, de legalább az érintettek és az olvasók tudják az igazságot – indokolta Boros Péterné a jogi csomag összeállítását.
