Megkésett támogatás: a munkahelyek megvédése nem sikerült, most újakat teremtene a kormány

Mintegy 70 ezer állás nélkül maradt munkavállaló fizetését vállalná át 200 ezer forintig az állam a következő fél évre. Már amennyiben egy cég alkalmazza őket.

Munkahelyteremtő bértámogatási program indul 80 milliárd forintos keretösszeggel, amely 70 ezer ember munkába állását segíti - jelentette be Bodó Sándor, az innovációs tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára egy sajtótájékoztatónak nevezett eseményen, amelyre azonban a jelek szerint a nem kormánypárti sajtó, így lapunk sem kapott meghívást. Pedig az MTI tudósítása alapján nem apróságról van szó: a havi bruttó 200 ezer forintos bértámogatással – amelyre a munkáltatók pályázhatnak - a járvány miatt munkájukat elveszítők elhelyezkedését igyekszik gyorsítani a kormány. Márpedig ők egyre többen lehetnek, nem véletlenül emlegetik egyre többször a kormányzati illetékesek – persze konkrét számok nélkül -, hogy „letaglózóak” lesznek az áprilisi gazdasági adatok.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat márciusi adatai – miszerint 281 ezren regisztráltak álláskeresőként – a járvány miatt kialakult helyzetben már nem tekinthetők mérvadónak. Egy kormányzati háttéranyag szerint már április közepére 320 ezerre nőtt a regisztrált álláskeresők száma. Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök beszélt május elején 163 ezer olyan emberről, aki elvesztette a munkáját az elmúlt időszakban, és munkanélküli segélyért fordult a kormányhoz. Hogy ők mennyi idő alatt lettek állás nélküliek, és így összesen hány munkanélküliről beszélünk, az szavaiból már nem derült ki. A munka nélkül maradók száma azóta még tovább nőhetett, információink szerint pénteken is 2200-an kértek munkanélküli ellátást, pedig a hét utolsó munkanapja „fél napnak” számít, vagyis ilyenkor általában kevesebben regisztrálnak.

Minden bizonnyal ezen elbocsátási hullámra reagálva indította el a kormány az új bértámogatási programot, mégpedig úgy, hogy a hétfői bejelentéssel egyidejűleg már pályázni is lehetett. A munka.hu oldalon megjelent tájékoztató anyag szerint a kérelmeket a munkaadók a foglalkoztatni kívánt dolgozó lakhelye szerint illetékes, foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatalokhoz adhatják be. A támogatás akkor jár, ha nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztatnak az adott munkahelyen munkaviszony keretében. A leendő munkavállalót a hivatal közvetíti ki, és csak a hatósági szerződés megkötése után kezdhet el dolgozni. A támogatás 6 hónapra jár, de utána anélkül is további 3 hónapig foglalkoztatni kell a dolgozót. Összege legfeljebb bruttó 200 ezer, vagyis nettó 112 ezer forint lehet havonta: a konkrét támogatás a munkáltató által fizetett bértől függ – olvasható ki a tájékoztatóból.

Ez azt jelenti: ha egy dolgozót 180 ezer forintért foglalkoztatnak, akkor 180 ezer forintot fizet utána az állam az adott cégnek, ha 200 ezret keres, akkor pedig 200 ezret. Ha viszont 200 ezernél több lenne a munkavállaló bruttója, akkor is csak 200 ezer forintot áll belőle az állam, a többit a munkáltató fizeti – magyarázta lapunknak a kormányzat illetékesétől kapott tájékoztatás alapján Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Mint mondta: a kormány a munkáltatói és a munkavállalói oldallal előzetesen nem egyeztetett a programról. Annak indulásáról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának hétfői ülésén – az MTI közlemény megjelenésével egyidejűleg – kaptak tájékoztatást. A szakszervezeti vezető szerint az ott közöltek alapján a program jónak tűnik, igaz, az áprilisban indult állami bérkiegészítésről – a Kurzarbeit magyarosított változatáról - is csak később, a részletek alapján derült ki, hogy kevéssé működőképes a program.

Eredetileg ugyanis azt jelentette be a kormány, hogy a dolgozók bérének 70 százalékát állja az állam, és később vált világossá, hogy a munkaidő lerövidítése miatt kiesett időre járó bér 70 százalékáról van csak szó. Az abszurd feltételek miatt – kezdetben például kizárták a home officeban dolgozókat – az első időszakban nagyon kevés cég pályázott a bérkiegészítésre. A kormány időközben egyszerűsítette a feltételeket, így mára már 90 ezerre nőtt azon dolgozók száma, akik után kértek bérkiegészítést. Azt azonban továbbra sem tudni, hányak kapták meg közülük ténylegesen is a támogatást.

A veszélyhelyzet kihirdetése és az állami bérkiegészítés egyszerűsített pályázati feltételeinek megjelenése között azonban másfél hónap telt el, ez alatt pedig tízezrek veszítették el a munkájukat– idézte fel Kordás László. Szerinte a most elindított második program lényegében a beismerése annak, hogy elkéstek a kormányzati intézkedések. Hiszen, ha idejében kaptak volna valódi segítséget a munkahelyek megtartásához a cégek, akkor most nem lenne szükség munkahelyteremtő támogatásra.