Egy kormánypárti törvényjavaslat felhatalmazná a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot arra, hogy egy Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát”.
A törvényben az szerepel, hogy a szakszolgálat nem ismerheti meg az adott szervezetek (ez lehet bármely önkormányzat, kormányhivatal, de akár maga az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság is) közti kommunikáció tartalmát, ám adatvédelmi szakértők szerint ezt semmi sem garantálja. Vagyis – ha a parlament ma elfogadja a javaslatot – akkor szakértők szerint a jövőben a szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett javaslatot bírálta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is, aki - Felkai Lászlónak, a belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében – kifejtette: a törvény „korlátlan megfigyelést eredményezhet”, „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, ráadásul „nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.
A „kommunikáció tartalma nélküli” adatforgalom-figyelés azt jelenti, hogy csak az úgynevezett meta-adatokat, egyéb leíró adatokat vagy esetleg naplóadatokat vizsgálják. Ennek következtében a szakszolgálatnak elvben csak arra lenne jogosultsága, hogy megnézze, folyik-e a szervereken adatforgalom, de azt már nem ismerhetné meg, hogy ennek pontosan mi a tartalma.
A törvényjavaslat szerint a Terrorelhárító Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) megállapodást
köt a Legfőbb Ügyészséggel a titkos információgyűjtések során az ügyészségnek átadható adatokról, de ezek körét sem határozza meg a jogszabály pontosabban, így csak a két szervezeten múlik, hogy a TIBEK-től milyen adat kerül a Polt Péter vezette szervezet birtokába.
- A kibertámadások korában élünk, elengedhetetlen, hogy a magyar szakszolgálatokat is felhatalmazza a jog a védekezésre – mondta a Népszavának Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértő. Szerinte a megelőzéshez szükség van az állami szervezetek szerverei közötti adatforgalom folyamatos figyelésére, mert csak így lehet kideríteni, hogy egy-egy szerveren váratlanul és indokolatlanul megnő-e az adatforgalom. - Ez azonban nem járhat azzal, hogy a titkosszolgálatok hozzáférhetnek személyes adatokhoz – mondta a szakember.
- Semmiképpen sem elfogadható, ha a törvény lehetővé teszi a korlátlan megfigyelést, márpedig ebben a törvényben valóban nincsenek garanciák az ellenkezőjére – mondta a Népszavának Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa. Az adatvédelmi szakértő szerint a magyar jogban egyébként sem egyértelmű a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tevékenységének törvényi felügyelete. Ez a szervezet legtöbbször csak a konkrét megfigyelést végzi, „megrendelést” erre egy sor másik szervtől (Alkotmányvédelmi Hivatal, Terrorelhárítási Központ) is kaphat, ám az ezek fölötti törvényi kontroll szintén nem egyértelmű.
Semjén Zsolt tervezete a rendőrségi törvényt is módosítja, az új szabályozás szerint a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait („kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit”) legalább huszonöt évig tárolnia kell a rendőrségnek. Húsz évig még abban az esetben is megőrzik ezeket az információkat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan. Ez egyébként alapvetően nem új, a rendőrség már most is rengeteg bűnügyi adatot tárol hasonló szabályozás szerint, de a TASZ munkatársa szerint a rendőrségi törvény jelenleg részletesebben írja körül, hogy milyen adatot mennyi ideig kezelhet a rendőrség adatbázisaiban.
