Megint fizettünk az orosz államnak az Orbán-kormány gigaálma miatt

Most éppen 11 milliárd forintról szól a számla.

Márciusban újabb 11 milliárd forintot fizetett ki a költségvetésből a kormány a Paks II Zrt.-nek tőkeemelésre - derül ki a Magyar Államkincstár adataiból. A gyakorlat szerint a cég akkor hív le állami pénzt, ha fizetnie kell az orosz Roszatom számára az elvégzett munkákért. Az idén eredetileg 77 milliárdot szántak a a két új atomerőművi blokk építésre. Ám az összegből a kormány 37 milliárdot elvont a koronavírus-járvány elleni védekezésre.

A tőkeemelés még nem jelent meg a Paks II Zrt. papírjaiban: utoljára márciusban változott a magyar állami megbízó jegyzett tőkéje. A felállás szerint a kormány e pénzeket négyötödrészt orosz hitelből hívja le, majd azokat más forrásból 90 napon belül előtörleszti, így megtakarítva az orosz kamat jó részét. Igaz, a tőkevisszafizetés 2026 március 15-i kezdőnapjának átütemezéséről mindmáig nem sikerült megegyezniük Moszkvával. A pénzből minden valószínűség szerint orosz terveket fizetnek ki.

A költségfelezés ellenére az Orbán-kormány lendülete töretlennek látszik. Három hete Süli János illetékes tárca nélküli miniszter örömmel jelentette, hogy megkapták Brüsszel előre hozott földmunkákra vonatkozó engedélyét. Amiként arról tavaly decemberben beszámoltunk, a kabinet azt kéri, hogy a hazai nukleáris hatóság legalábbis nyolc hónappal a teljes beruházásra vonatkozó engedélye előtt jóváhagyhassa a földmunkák megkezdését. A "nagy" kérelem beadását június végére ígérték. A földmunkákra vonatkozó igényt rá három hónappal nyújtanák be, és szerintük a hatóság ezt újabb negyed év alatt el is bírálhatja. Eme elképzelést szakértők egy amúgy is folyamatos csúszást szenvedő és piaci alapon is egyre ingatagabb elképzelés felesleges és a biztonságot gyengítő siettetésének vélik.

Néhány hete Süli János a Parlamentben az LMP-s Keresztes László Lóránt kérdésére erősítette meg: a pénzügyi átcsoportosítás a beruházás megvalósítását szerintük nem veszélyezteti. Válaszában ugyanakkor nem a terv pénzügyi hasznával érvelt – ezt szakértők egyre kevésbé valószínűsítik –, hanem hogy hosszú távon szerinte szükséges egy ilyen nagy, belföldi áramtermelő.