Előfizetés

Koronavírus: soron kívül lovaggá ütik a járókerettel közlekedő veteránt

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.20. 10:49

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
A 100 éves férfi 33 millió fontot kalapozott össze a vírus elleni küzdelemre.
Erzsébet brit uralkodó lovaggá üti Tom Moore-t, azt a 100 éves katonát, aki kerek születésnapja alkalmából, járókerettel kertjében fel-alá sétálva 33 millió font adományt gyűjtött a brit egészségügy számára. A veteránt Boris Johnson miniszterelnök terjesztette fel a kitüntetésre, amit a királynő jóváhagyott. A kormányfő azzal indokolta a döntést, hogy Moore elszántságával derűt ébresztett a koronavírus-járvány miatt karanténban levő nemzet egészében. "Tom ezredes fantasztikus adománygyűjtése rekordokat döntött meg, lelket öntött az egész nemzetbe, és vezérlő csillagként vezetett át minket a koronavírus ködén" - húzta alá Boris Johnson, mindenki nevében köszönetet mondva a százéves katonának. A "Captain Tom", vagyis Tom százados néven világszerte ismertté vált veterán - aki a második világháború idején az ázsiai hadszíntéren szolgált és századosi rendfokozatban szerelt le - azt vállalta, hogy századik születésnapja előtt százszor körbesétálja házának jókora kertjét. Ennek fejében azt kérte, hogy aki teheti, adományokkal támogassa az NHS által a koronavírus-járvány megfékezésére kifejtett áldozatos erőfeszítést. Tom Moore naponta tíz kört tett meg kerekes járókerete segítségével kertjének egy kijelölt, 25 méter kerületű része körül a délkelet-angliai Marston Moretaine községben lévő otthonában. Moore április 30-án ünnepelte századik születésnapját, de a századik kört már két héttel korábban megtette kertjében egykori alakulata, a yorkshire-i ezred katonáinak díszsorfala között.
Tom Moore családja eredetileg azért indította az adománygyűjtést, hogy köszönetet mondjanak azoknak az orvosoknak és ápolóknak, akik gondoskodtak róla, amikor eltörte a csípőjét. De a közvéleményt rabul ejtette a kertjében elszántan fel és alá sétáló százéves veterán, és az eredeti, mindössze 1000 fontos cél helyett végül 33 millió fontot dobtak össze az állami egészségügyi szolgálatnak. A több mint másfél millió adományozó között van Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, aki majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz. A gyűjtés elején Moore százados volt, áprilisban, 100. születésnapján léptették elő tiszteletbeli ezredessé. A Buckingham-palota - az uralkodó első számú londoni rezidenciája - hivatalosan szerdán jelenti be a lovagi cím odaítélését. A change.org petíciós portálon még a szerdai bejelentés előtt több mint egymillióan írták alá azt a kezdeményezést, hogy Tom Moore-t II. Erzsébet királynő emelje lovagi rangra. Tom Moore-t soron kívül terjesztette fel a lovagi címre a brit kormányfő, ami szinte példátlan az udvari protokollban. A gyakorlat szerint ugyanis évente két ízben, a királynő júniusi hivatalos születésnapjának előestéjén, illetve újév előtt ismertetik, hogy az uralkodó kiknek adományozott magas kitüntetéseket, köztük lovagi címet.

Máltai katonák fegyverrel kényszerítették Szicília felé a menekültekkel zsúfolt lélekvesztőt (videó)

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.20. 09:31
Tengerről mentett menekültek az Alan Kurdi civil mentőhajó fedélzetén, Málta partjainál. A kép 2019. július 7-én készült
Fotó: Matthew Mirabelli / AFP or licensors
A koronavírusra hivatkozó szigetországi fegyveresek üzemanyaggal, új csónakmotorral és GPS-adatokkal küldték tovább a Líbiából érkezőket.
Túlélők beszámolói szerint máltai felségvizeken fordított Szicília felé egy menekültekkel zsúfolásig megtelt csónakot helyi haderő egyik hajója – számolt be a 444.hu a Guardian hírére hivatkozva. Az áprilisban történt, de csak most nyilvánosságra hozott esetről a Líbiából érkező menekültek készítettek felvételt. A máltai katonák közeledtével a csónakból, amelyben 101 menedékkérő utazott, sokan kiugrottak, és úszni kezdtek az európai hajó felé. A katonák azonban nem mentették ki őket, üzemanyagot és egy új motort adtak nekik, valamit GPS-koordinátákat Szicília felé. Ezután fegyvert fogtak rájuk, és azt mondták, 30 percük van elhagyni a máltai felségvizeket. A csónak utasai április 12-én értek partot Szicíliában, a líbiaiak elmondása szerint a máltai katonák azt mondták nekik:
„Málta túl kicsi, ezért nem tudja mindannyiukat befogadni, és hogy a szigeten koronavírusosak az emberek, ezért kockázatos lenne ott menedéket kérni.”

A menedékkeresőket segítő Alarm Phone hálózat jelentése szerint az utóbbi hónapokban, főleg 2020 áprilisában többször is hasonlóan jártak el a máltai hatóságok, rendszeresen igazítottak útba csónakokat Olaszország felé, vagy akadályozták meg más módokon, hogy a csónakok Máltán kössenek ki. A Guardian kérdéseire válaszolva az olasz partiőrség elmondta, hogy a máltaiak nem értesítették őket a csónakról. A máltai hatóságok pedig nem is válaszoltak a lap megkereséseire.

Vége a kegyelmi állapotnak: változik a közhangulat Európában

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.05.20. 08:30

Fotó: Zucchi Enzo / European Union
Egyre több kormányzó párt érzékeli a kontinensen: a járvány miatt már nem zár össze a közvélemény a kabinet pártjai mögött. Ennek oka országról országra változik.
Bekövetkezett az, amitől az európai uniós vezetők már akkor tartani kezdtek, amikor a járvány miatt egekbe szökött a népszerűségük. Megkezdődött az erjedés, közkedveltségi mutatójuk csökkenése. Míg Németországban egyelőre nem tapasztalható nagyobb eltérés akár Angela Merkel, akár a parlamenti pártok megítélését illetően, Franciaországban egyértelmű, hogy kevésbé bíznak Emmanuel Macron elnökben. Olaszországban viszont épp az ellenzéki jobboldali populista Liga népszerűségének csökkenése folytatódott. Ausztriában folytatódik az Osztrák Néppárt (ÖVP) szárnyalása, az ÖVP népszerűségének csökkenése minimális, mert idejében kezdte meg a korlátozások feloldását. Nagy-Britanniában ezzel szemben egyre szorultabb helyzetbe kerül Boris Johnson miniszterelnök. Felmérések szerint szinte minden a járvány által érintett országban egyre türelmetlenebbek az emberek, gyorsabb nyitást szeretnének. Egyesek egzisztenciájukat féltik, mások nyaralásukat akarják megmenteni. Akadnak, akik túl megfontoltnak tartják azt, hogy Németország június közepén nyitja meg határait. Bár a vele szintén szomszédos Olaszország ennél korábban, június 3-án, a határellenőrzés megmarad, mert annak megszüntetéséhez bilaterális megállapodásra van szükség. Stuttgart a türelmetlenek fellegvárává vált, sorban két hétvégén is tüntettek a kormánynak a járvánnyal szembeni intézkedései ellen. A szélsőjobb felismerte: ezek a megmozdulások számára is új lehetőséget jelentenek. Ismét a kormány, a fennálló rend, a demokrácia, az „establishment” ellen lehet hangolni az embereket azzal, hogy a türelmetlenséget neonáci ideológiával elegyítik. A „türelmetlenek” továbbra is kisebbségben vannak, a Spiegel megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze 19 százaléka tartja túl óvatosnak a kabinetet, 70 százalék viszont megfelelőnek tartja az intézkedéseit. Előbbi azonban négy százalékos növekedés három hét alatt, utóbbi pedig négy százalékos csökkenés. Ez pedig sok politikust idegessé tesz, egyesek már a 2015-ös menekültválság megismétlésétől tartanak, amikor hirtelenjében fordult elementáris erővel a lakosság nem csekély része Angela Merkel kabinetjével szemben. Akkor az AfD a menekültkérdést ragadta meg, most az emberek másfajta frusztrációját aknázhatja ki. A közvélemény-kutatásokon egyelőre nem tükröződik a türelmetlenek mozgalmának hatása. A CDU/CSU 39 százalékon áll a Forsa szerint, tehát maradt a csúcson. A jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) ezzel szemben továbbra sem tudott kikecmeregni a válságból, s maradt 9-10 százalékon. A helyzet azonban hamarosan változhat. Angela Merkel ugyanis óvatosabb, attól tart, hogy a gyors nyitás miatt hamarabb eljöhet a járvány második hulláma. Emmanuel Macron francia elnök rendszeresen megtapasztalhatja, Franciaországban egy államfő számára mennyire nehéz prófétának lennie a saját hazájában. Jacques Chirac óta egyik elnököt sem választották újra, neki sem lesz könnyű dolga 2022-ben. Március vége óta Macron népszerűsége folyamatosan csökken, az Ifop-Fiducial szerint hat százalékkal. Macron a sárgamellényesek megjelenése óta az elnök folyamatos bizalmi válsággal küzd. A franciák ráadásul a járvány tombolása idején őt tették felelőssé a majd harmincezer halálos áldozatért, ami erős túlzás, hiszen az ágazat folyamatos leépítése az előző kormányok ténykedésére vezethető vissza. A francia gazdaság is nagyon megsínyli a válságot, a második világháború óta a legsúlyosabb visszaesést könyvelheti el, az első negyedévben 5,8 százalék volt a mínusz. A második negyedév még drámaibb lehet. Macron egyedüli szerencséje, továbbra sincs az ellenzék térfelén olyan politikus, akit igazán hitelesnek tartanának az emberek. Rossz hír viszont számára az is, hogy tegnap elvesztette parlamenti többségét: pártja, a LREM frakciójából kiváltak néhányan, akik új képviselőcsoportot alapítottak. A kormánytöbbség azonban mégis megmaradhat, mert ők sem akarják a kabinet bukását. Spanyolországban a konzervatív Néppárt már idén megelőzheti a szocialistákat a közvélemény-kutatásokban. Madridban már a járvány pusztításának legszörnyűbb napjaiban is csökkent Pedro Sánchez koalíciójának népszerűsége. Ennek azonban nem csak a mintegy 28 ezer halálos áldozat az oka. Bizalmi válság alakult ki a kormánnyal szemben. Az országban tavaly hét hónapon belül kétszer rendeztek előrehozott választást, mert Sánchez arra számított, hogy a második voksolás után pártja egyedül kormányozhat. Reményei azonban nem váltak valóra, a késlekedésért kis híján nagy árat kellett fizetnie. Végül kormányt alakíthatott ugyan, de a szocialista-Podemos kabinet eddig nem lopta be magát a választók szívébe. Ebben az ellenzék is ludas, hiszen nem csak a populista Vox, hanem a mérsékeltebbnek mondott Néppárt és a liberális Ciudadanos is radikális retorikával támadja a kabinetet. Sánchez azonban hibákat is elkövetett a válságkezelés során. Az egészségügyben dolgozókat lassan látták el kellő védőfelszereléssel, ezért drámai mértékben emelkedett a fertőzöttek, majd a halottak száma márciusban és április első felében. Szerencsére mára sikerült megfékezni a járványt, szakértők szerint azonban Madrid még mindig nincs kellőképpen felvértezve arra, hogy felismerjen és megfelelően vegye fel a küzdelmet egy új járvány második hullámával. Isabel Díaz Ayuso madridi regionális elnök azzal vádolta a kormányfőt, összeomlásba taszítja a fővárost. Sánchez a Moncloa-paktumhoz hasonló átfogó politikai összefogást sürgetett a válságban, ehelyett drámai mértékű a széthúzás. Mások úgy vélik, az összefogás nem az ellenzék miatt nehézkes, hanem mert Sánchez mindenben mások megkérdezése nélkül dönt. A felmérések mindenesetre egyre kevésbé kedveznek a szocialistáknak: két iroda szerint csak 0,7., illetve 1,1 százalékkal vezetnek a Néppárt előtt. Olaszországban tavaly szeptemberben furcsa koalíció jött létre a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) között. Mindez Matteo Salvini súlyos politikai baklövésének volt az eredménye. A populista politikus feltett szándéka volt, hogy a regionális választásokon remélt győzelmével és utcai megmozdulásokkal még az idén előrehozott választást csikar ki. Ehelyett azonban a válság épp neki és pártjának, a Ligának ártott legjobban, melynek népszerűsége folyamatosan csökken, míg a kormánypártoké stagnált. Salvini sokszor keveredett önellentmondásba, hol szigorítást követelt, hol nyitást, ezzel sokak szemében hiteltelenné vált. A kormány pártjainak népszerűsége nem változott ugyan, de hogy a Liga mekkorát veszített támogatottságából, jelzi: az Ixe ügynökségnél már csak 2,6 százalékkal előzi meg a populista párt a demokratákat. A többi irodánál nagyobb ugyan a fölény, de az tény, hogy a válság épp Salviniéknek ártott és megerősítette Giuseppe Conte miniszterelnök helyzetét, aki hazája legnépszerűbb politikusa lett. Egy biztos, Boris Johnson szenvedte meg legjobban a válságot az európai vezetők közül, miután elkapta a vírust és az intenzív osztályra került, a kormány már esetleges halálára is forgatókönyvet készített. A dráma sokáig elfedte azt a tényt, hogy Johnson sokat késlekedett a járvánnyal szembeni fellépéssel, a sokat ajnározott brit egészségügyi rendszer, az NHS képtelen volt megküzdeni a betegek hadával, a kormány pedig nem tudta kellő védőfelszereléssel ellátni az egészségügyi dolgozókat. A konzervatív kormánypárt, a toryk április elején kerültek a csúcsra, amikor az Opinium ügynökség 55 százalékon mérte a konzervatívokat. Aztán egyre több kórházi munkatárs beszámolóját lehetett olvasni arról, mennyire súlyos mulasztásokat követett el a kormány. Ráadásul mind többen – még a toryknál is – gyorsabb nyitást vártak el Johnsontól, aki azonban –saját tapasztalatai miatt is – a korlátozások fokozatos feloldását javasolta. Bár a kormányfő ténykedésével a többség elégedett, egyre jobban megosztja a társadalmat. A YouGov ügynökség néhány napja nyilvánosságra hozott felmérése szerint Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője már népszerűbb nála.

Akiknek jól sikerült a válságkezelés

Portugália kiválóan kezelte a válságot, s ez a kormányzó szocialisták népszerűségénél is visszaköszön, 37-40 százalékon áll a párt. Svédország koronavírussal szembeni megengedő stratégiája megosztotta ugyan Európát, de a hazai közvéleménynek tetszett a liberálisabb felfogás, s ami különösen érdekes: kivált az időseknek. A poplista Svéd Demokraták februárban és márciusban még a közvélemény-kutatások élén álltak, áprilisban azonban Stefan Löfven kormányfő pártja nemhogy visszavette a vezetést, már 12-13 százalékkal előzi a szélsőségeseket. Az Európában leghamarabb nyitó Dániában szintén nagyon megugrott a szociáldemokraták népszerűsége: 16-18 százalékkal állnak a liberális Venstre előtt. Horvátországban a válság alatt a kormányzó HDZ visszavette ugyan a vezetést a szociáldemokratáktól, de máris visszaesett azon politikusai népszerűsége, akik a válság legsúlyosabb napjaiban valóságos sztárokká váltak, köztük Vili Beros egészségügyi miniszteré.