Az EU további 50 millió eurót különít el humanitárius segítségnyújtásra

Publikálás dátuma
2020.05.20. 15:41
Janez Lenarcic (középen)
Fotó: JEFF PACHOUD / AFP
Az uniós támogatás segít hozzáférést biztosítani az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a védőeszközökhöz, a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez.
A koronavírus okozta járvány visszaszorítására irányuló globális válaszintézkedések jegyében az Európai Unió további 50 millió eurót (mintegy 17,7 milliárd forint) különít el humanitárius szükségletek finanszírozására, mivel ezek a világ több régiójában ugrásszerűen megnövekedtek - közölte az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben. Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos elmondta, hogy a keretösszegből a jelentős humanitárius válsággal küzdő, kiszolgáltatott csoportokat támogatják, különösen az afrikai Száhel-övezetben és a Csád-tó térségében, a Közép-afrikai Köztársaságban, az afrikai Nagy-tavak régiójában, Kelet-Afrikában, Szíriában, Jemenben, a palesztin területeken és Venezuelában élőket, valamint a Mianmar és Banglades területén élő rohingjákat. Az uniós támogatás segít hozzáférést biztosítani az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a védőeszközökhöz, a vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez. A finanszírozást civil, nemzetközi szervezeteken, az ENSZ ügynökségein, valamint a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségén keresztül fogják célba juttatni. A brüsszeli bizottság tájékoztatása szerint az 50 millió eurós támogatás kiegészíti a koronavírus-járvány miatti szükségletek kielégítését célzó eddigi humanitárius finanszírozást és fellépéseket, illetve az uniós bizottság és a tagállamok által biztosított - rövid és hosszú távú szükségletek fedezését célzó -, 20 milliárd euró összegű fejlesztési és sürgősségi finanszírozást
Szerző

Oroszországban meghaladta a 300 ezret az igazolt fertőzések száma

Publikálás dátuma
2020.05.20. 15:39

Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP
A járvány kezdete óta több mint 7,5 millió, az elmúlt nap folyamán pedig csaknem 226 ezer tesztet végeztek el az országban.
Oroszországban az elmúlt nap folyamán 8764-gyel 308 705-re nőtt az igazolt Covid-19-fertőzöttek száma a szerdán közzétett hivatalos adatok szerint. Ez minden eddiginél alacsonyabb, 2,9 százalékos napi növekményt jelent. A halálozások száma 135-tel 2972-re emelkedett, a gyógyulásoké pedig első alkalommal haladta meg az újonnan diagnosztizált fertőzések számát, és 9262-vel 85 392-re nőtt. A járvány kezdete óta több mint 7,5 millió, az elmúlt nap folyamán pedig csaknem 226 ezer tesztet végeztek el az országban. Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a járvány reprodukciós rátájának csökkenése a 85 orosz régió közül 17-ben teszi lehetővé a Covid-19 terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások enyhítését. Az országos rátát 0,95-ben nevezte meg. A Yandex orosz informatikai cég szerda délelőtti jelentése szerint Moszkvában a járvány kezdete óta a legalacsonyabb szintre, 2,2-re csökkent az "önizoláció indexe" az általa felállított ötös skálán. A legmagasabb, ötös szám azt jelzi, hogy mindenki otthon tartózkodik, a 0 pedig azt, hogy senki sincs otthon. A statisztika azt mutatja, hogy a fővárosiak körében erősen csökkent a karanténelőírások betartási fegyelme. Az előző 2,4-es negatív rekordértéket hétfőn és kedden mérték. Miközben külföldi és orosz ellenzéki médiumok több alkalommal is a valóságosnál alacsonyabb halálozási adatok közlésével vádolták meg Moszkvát, orosz részről külföldi szereplőket hibáztattak azért, hogy rossz fényben próbálták meg feltüntetni Oroszországot. A TASZSZ szerint a Bloomberg amerikai hírügynökség a washingtoni orosz nagykövetség tiltakozásának hatására hajtott végre javítást egy olyan, a cikkét illusztráló grafika aláírásában, amelyben felcserélte az Oroszországban és az OECD-államokban ezer emberre eső kórházi ágyakra vonatkozó, egyébként a Világbank 2013-as statisztikájából származó adatokat. Oroszországban 8,2, az OECD-ben 3,8 férőhely jutott egy emberre akkor, a hírügynökség ennek a fordítottját közölte. Május 16-án a Bloomberg megváltoztatta egy május 13-án kiadott anyaga címét, amely bírálatot váltott ki az orosz külügyi szóvivőből. Az eredeti cím szerint "Szakértők tudni akarják, miért nem ölt meg több oroszt a koronavírus". Az új változat szerint "Szakértők kétségbe vonják a Covid-19 halálozási arányára vonatkozó orosz adatokat". Moszkva korábban az amerikai The New York Times és a brit Financial Times szerkesztőségétől követelt helyreigazítást. Masszív lejárató kampányra panaszkodott szerdai közleményében az Aventa-M lélegeztető készülékek gyártásáért felelős, a Rosztyeh technikaexportőr állami vállalathoz tartozó Ragyioleketronnije Tyehnologii (KRET) konszern. Május 9-én és 12-én két ilyen készülék kigyulladása miatt összesen hat ember vesztette életét egy moszkvai és egy szentpétervári kórházban. A KRET azt állította, hogy az ellene folytatott kampány során törvényellenes és az újságírás alapjait sértő módszereket alkalmaznak, egyebek között hamis adatokat közölnek a cégről, több alkalmazottat pedig megpróbáltak megvesztegetni annak fejében, hogy hitelrontó nyilatkozatot tegyenek. A konszern nem nevezte meg állítólagos rágalmazóját, de jogi lépéseket helyezett kilátásba. Az Aventa-M gépeket a KRET-hez tartozó Uralszkij Priborosztroityelnij Zavod (UPZ) gyártja. A közlemény rámutatott, hogy a 2020. április 1. előtt gyártott gépeket továbbra is használják mind orosz, mind külföldi kórházakban, a későbbi széria darabjainak forgalmazását pedig felfüggesztették mindaddig, amíg a balesetek okait ki nem vizsgálják. 
Szerző

Bírságot kapott a román államfő a magyarok elleni gyűlöletbeszédért

Publikálás dátuma
2020.05.20. 15:23
Klaus Iohannis
Fotó: JOHN THYS / AFP
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács álláspontja szerint Klaus Iohannis tudatosan „játszott rá” azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal szemben.
Megsértette a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát Klaus Iohannis román államfő, amikor magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata ellenfeleit - állapította meg szerdai határozatában az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
A CNCD szavazattöbbséggel elfogadott határozatában 5000 lejes (360 ezer forint) bírságot szabott ki az elnökre.

Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek elmondta, ilyen esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami intézmény megállapította a kihágást. 
- A tanács 2000-től 100 ezer lejig terjedő bírságokat róhat ki, tehát az államfőre kiszabott büntetés kiegyensúlyozott, mértéktartó bírságnak számít

- tette hozzá.

- Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy kell megtegye, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet - jelentette ki a CNCD elnöke. Kifejtette, Iohannis tudatosan „játszott rá” azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal szemben, amikor a magyar nyelvet használta. Az, hogy „a magyarok el akarják lopni Erdélyt”, egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista kommunista Románia épült, amelyekre az ország asszimilációs politikáját alapozták, és ez folytatódott 1990 után is. - Mindennek az államfő is tudatában volt - magyarázta Asztalos Csaba a CNCD szavazattöbbséggel hozott határozatát. A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdte vizsgálni Klaus Iohannis kijelentését, később Marcel Ciolacu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke is bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél. A Székelyföld autonómiastatútumának szenátusi hallgatólagos elfogadását kifogásoló Klaus Iohannis április 29-én magyar nyelvű „Jó napot kívánok, PSD!”, illetve „Jó napot, Ciolacu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki PSD-t, hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: „vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?”. Azt, hogy az államfő kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül, 6:1 arányban, magát a bírságot pedig 5:1 arányban szavazta meg a tanács. A CNCD határozatát - a közzétételtől számított 15 napon belül - bíróságon támadhatja meg az államfő.
Szerző