Három év várakozás után, idén január 28-án, a harmadik izraeli előrehozott választás kampányában mutatta be közel-keleti béketervét Donald Trump. Az amerikai elnök veje, Jared Kushner nevével fémjelzett, az izraeli–palesztin konfliktus rendezését célzó dokumentum névlegesen ugyan kétállami megoldást irányoz elő, de az abban szereplő palesztin állam gyakorlatilag alul- és felüljárók által összekötött területekből állna össze. A terv ugyanis Izrael részeként ismeri el a palesztin területeken létesült zsidó telepeket, engedélyezi Izrael számára szuverenitása kiterjesztését a Jordán völgyére. Azaz, az annektálást, amit hevesen elutasít a palesztin fél és az arab világ egésze. Mint ahogy azt is, hogy Izrael egységes és osztatlan fővárosa legyen Jeruzsálem, míg annak egyik külvárosa lehetne a majdani palesztin állam fővárosa.
Benjamin Netanjahu kampánya középpontjába helyezte Trump béketervét és a Jordán völgy annektálását, a vasárnap felállt új nemzeti egységkormány, a rotációs alapon működő Netanjahu – Beni Gánc kabinet egyik első és legfontosabb feladata pedig az annektálás megvalósítása július 15-ig. Beni Gánc alternatív miniszterelnöknek – aki ez első 18 hónapban kormányfő-helyettes és belügyminiszter- illetve az ő pártjához tartozó Gábi Askenázi külügyminiszternek fenntartásai vannak a júliusra tervezett lépéssel kapcsolatosan, Netanjahu és jobboldali szövetségesei azonban mielőbb lépnének, mert attól tartanak, hogy Trump esetleges választási veresége, Joe Biden győzelme az Izraelnek kedvező, a Trump által az „évszázad megállapodásának” nevezett béketervet is süllyesztőbe küldheti. Gánc és Askenázi mindenekelőtt Izrael legfontosabb szövetségeseinek, főleg a térségbeli amúgy is ritka támogatók, mint Jordánia és Egyiptom elvesztésétől tart és minden bizonnyal az Európai Unió kilátásba helyezett szankcióira sem vágyik. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy még az egységkormány beiktatása előtt, május 13-án Izraelbe látogató Mike Pompeo amerikai külügyminiszter – izraeli sajtóhírek szerint – az annektálás támogatása fejében azt szabta feltételül, hogy Izrael bírálja felül a Kínával folyamatban lévő üzleti megállapodásait is.
Az Európai Unió már a terv bemutatása idején is jelezte aggályait, amire a Netanjahu-Gánc kormány figyelmét is felhívta. Kedden az EU arra szólította fel az új izraeli kormányt, hogy tartózkodjon a ciszjordániai telepek tervbe vett bekebelezésére vonatkozó egyoldalú lépésektől, és tartsa be a nemzetközi jogot. Bár a dokumentumot Magyarország és Ausztria megvétózta, Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő ismertette azt, hangsúlyozva, hogy az összes többi tagállam aláírta. Ez a nyilatkozat egyelőre figyelmeztetés, de jelzi, hogy ha Izrael valóban annektálja a Jordán folyó nyugati völgyét, az egyenértékűnek tekinthető azzal, amit Oroszország tett 2014-ben a Krím félszigettel. Vagyis, szankciókkal kell szembenéznie Izraelnek. Az EU abban reménykedik, július 15-ig sikerül meggyőzni Izraelt, hogy tegyen le tervéről.
A magyar külügyi tárcától a Népszava megkérdezte, miért nem írta alá Magyarország az uniós nyilatkozatot? Ez azt jelenti, hogy már nem támogatjuk a felek közös megegyezése alapján létrehozandó kétállami megoldást?
A minisztérium válasza szerint Magyarország azért utasította el „az Izraellel szemben kritikus hangvételű közös uniós nyilatkozat kiadását, mert nem ért egyet azzal, hogy az EU kritizálja a frissen megalakult izraeli kormányt. Izrael stratégiai partnerünk a Közel-Keleten, és ahelyett, hogy az első jelzésünk az új kormányzat irányába egy negatív üzenet lenne, inkább a pozitív kommunikációra, a párbeszéd és az együttműködés fontosságára kívántuk helyezni a hangsúlyt. Mivel a szövegtervezet ezt nem tükrözte, ezért nem tudtuk támogatni". A minisztérium válaszában sérelmezte, "hogy a tagállami egység hiánya ellenére Borrell főképviselő változatlan formában publikálta a nyilatkozatot. Ez jogi és szuverenitási szempontból is rendkívül problémás". A válasz egyben azt is leszögezi, "hazánk természetesen változatlanul támogatja az izraeli-palesztin konfliktus tárgyalásos megoldását”.
Nem ez az első alkalom, hogy Magyarország Izraelt bíráló nyilatkozatot blokkol nemzetközi fórumon, mint ahogy az sem először történt meg, hogy az EU a magyar vétó ellenére nyilvánosságra hozza álláspontját. Tavaly áprilisban az Unió figyelmen kívül hagyta a magyar kormányzat utolsó pillanatban benyújtott vétóját, és közös álláspontot fogalmazott meg Izrael ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. Az EU akkor „súlyos aggodalmát fejezte ki a kétállami megoldást veszélyeztető jelenlegi trendek miatt". Az utóbbi két évben a mostani volt a hatodik alkalom, amikor Magyarország megvétózta az EU közös nyilatkozatát Izraellel kapcsolatban.
A magyar kormány rendre Peking kedvére tesz
Hazánk legfontosabb szövetségeseivel - az Egyesült Államokkal és Németországgal - szembefordulva, a magyar kormány a kínai álláspont mellett kötelezte el magát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közgyűlése előtt. Habár Washington és Berlin is támogatta Tajvan megfigyelői státuszának helyreállítását a WHO-ban, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pekinget támogatta a kérdésben.
A tárcavezető még egy múlt csütörtöki telefonbeszélgetés alkalmával biztosította Vang Ji kínai külügyminisztert, hogy Magyarország betartja az “egy Kína-elvet” és ellenezni fogja Tajvan WHO-tagságát. Peking számára ez azért is fontos, mert saját tartományának tekinti Tajvan szigetét, annak ellenére, hogy a terület a gyakorlatban önálló; saját, demokratikus úton megválasztott kormánnyal rendelkezik - ezáltal alternatív modellt nyújt az autokratikus, kommunista berendezkedésű Kínával szemben. Tajvan ügye a sziget kormányának kérésére végül nem került a WHO közgyűlése elé.
A mostani nem egyedülálló eset, a magyar diplomácia ugyanis az elmúlt években különösen nagy figyelmet fordított Peking elvárásaira - legyen szó akár a hazai, akár az uniós külpolitika alakításáról. A 444.hu értesülései szerint Orbán Viktor 2018 őszén még a Visegrádi Négyek-Japán csúcstalálkozó zárónyilatkozatát is megtorpedózta, mert azt akarta elérni, hogy kivegyék a Kínának kellemetlen utalásokat a szövegből - Japán viszont ragaszkodott a szóban forgó mondatokhoz.
A kormány nem titkoltan a gazdasági kapcsolatok szorosabbá tétele érdekében figyel oda a kommunista állam számára érzékeny témákra. Ezt maga a miniszterelnök is elismerte: egy 2017-es beszédében azt fejtegette, hogy nem összeegyeztethető a kínai nyitás azzal, ha “minden reggel kioktatjuk őket az emberi jogokból.” Azt azonban Orbán Viktor jól látja, hogy az ázsiai szuperhatalom kész gazdasági eszközökkel is büntetni bírálóit - például Ausztráliát. A Bloomberg című üzleti lap beszámolója szerint Peking az ausztrál importon készül megtorolni, hogy szigetország vizsgálatot kezdeményezett a WHO-nál a koronavírus eredetének feltárására.
Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy az Európai Unió egy gazdasági súlycsoportban van Kínával, így hazánk az EU tagjaként nincsen kiszolgáltatott helyzetben az ázsiai szuperhatalommal szemben. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy a magyar-kínai együttműködés a jelenlegi formájában kölcsönösen hasznos. A kormány igyekszik Magyarországot a Peking-féle Új Selyemút kedvezményezettjének bemutatni, de erősen kétséges például, hogy a program keretében megvalósuló Budapest-Belgrád vasútvonal a következő évszázadra megtérül-e hazánknak. Ez egy ideig biztosan nem is fog kiderülni: a 85%-ban kínai hitelből fedezett, nagyjából 1000 milliárd forintos beruházással összefüggő iratokat kedden a parlament kormánypárti többsége 2030-ig titkosította. Peking mindenesetre jól jár, mert a megépülő vasútvonal gyorsabbá és olcsóbbá teszi a kínai áru szállítását. Az ázsiai szuperhatalom számára az valószínűleg csak hab a tortán, hogy a magyar kormány hűségesen képviseli a kommunista állam érdekeit az Európai Unióban. - Rostoványi András
