A házszabályi rendelkezések szerint azonban nem ennyire egyszerű a dolog. Több forrásból azt az információt kaptuk, hogy a jelen helyzetre érvényes pontok értelmében a személycsere két módon valósítható meg: Sneider lemondásával, vagy pedig azzal, ha kizárják a frakcióból.
Szilágyi György jobbikos szóvivő minapi nyilatkozata alapján Sneider Tamás arra a következtetésre jutott, hogy pártjában elégedettek voltak a munkájával. „Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy más pártokból is hasonlóan pozitív jelzéseket kaptam” – jegyezte meg.
Az elmúlt harminc évben, a rendszerváltozás óta nem történt ilyen lépés – állapította meg Sneider. Ha a Jobbikban, szemben az eddigi nyilatkozatokkal, találnak valódi indokot rá, hogy munkája miért nem felelt az elvárásoknak, akkor hajlandó lemondani. Ha nem találnak ilyet – folytatta –, „akkor természetesen nem mondok le. Amennyiben a frakcióból való kizárásomat fogják kezdeményezni, akkor azt tudomásul veszem.”
A Jobbikban úgy látják, hogy jogszerűen visszahívhatják az alelnöki tisztségből Sneider Tamást – számolt be a Népszavának eljárásjogi részletek ismertetése nélkül Szilágyi György. A szóvivő a személycserét azzal magyarázta, hogy a mostani súlyos válsághelyzetben a szociális ügyek különösképpen felértékelődnek. Márpedig a Jobbikban ennek a területnek Sneider Tamás a vezető szakpolitikusa. Ez a feladat teljes embert kíván – mondta Szilágyi, aki szerint a párt „teljes mértékben számít” Sneider Tamásra.
A Jobbik jogi osztályának álláspontja szerint – tájékoztatták lapunkat – a lemondás és a frakcióból való kizárás mellett van más lehetőség: konszenzusos döntéssel a Házbizottság is javasolhatja az alelnök felmentését. Ezt követően a parlament egyszerű többséggel szavaz az új alelnökről.
Mások szerint azonban a „felmentés” nem ilyen esetekre vonatkozik. Egyelőre még Balczó Zoltán is próbálja tisztázni a pontos jogi helyzetet. Balczó hangsúlyozta: mielőtt elvállalta volna a jelöltséget, beszélt Sneider Tamással. Semmi okát nem látja annak, hogy Sneidert kizárják a parlamenti frakcióból. Kérdésünkre hozzátette: ha ez mégis megtörténne, akkor nem vállalná, hogy az Országgyűlés alelnöke legyen.
A konkrét ügyben kerestük Kövér László házelnököt is, a parlamenti sajtóirodától azonban csak jogszabályi hivatkozást kaptunk.
