Szabad szemmel: Ha Merkel és Macron sikeres akar lenni, meg kell vennie a magyarokat és a lengyeleket

Publikálás dátuma
2020.05.21. 06:31

Minden jel arra mutat, hogy a járvány után csak az erős szövetségi rendszerek lesznek igazából életképesek.

Independent

A szubjektív hangú kommentár arra figyelmeztet, hogy a jövő immár szörnyű, mivel a magyar miniszterelnök megtette azt, amire készült: legázolta a transznemű emberek jogait és most Európa van soron. Orbán ily módon végképp diktátori jogkört vívott ki magának. Úgy hogy most rettenetes következményeknek néznek elébe mindazok, akik már megváltoztatták születéskori nemüket, de azok is, akik ezt csak most fontolgatják. Ráadásul szabad lett az út az erőszakhoz a transz neműekkel szemben, sőt, az is elég, ha úgy gondolják róluk, hogy azok. Roppant szomorú, hogy az új magyar törvény egyáltalán nem számít kivételesnek. Az egész földrészen, de főleg keleten szorulnak vissza az LMBTQ-közösség jogai. Fokozódik az előítélet és a diszkrimináció. Mindenütt: a közterületeken, a munkában, és erre csak rásegítenek a törvények. És Orbán egyáltalán nem egyedi eset e tekintetben. Ebbe az irányba halad az orosz elnök, és Trump is, noha a felmérések azt támasztják alá, hogy az emberek többsége toleráns a melegekkel és a transz neműekkel szemben. Az ilyen politikusoknak ugyanakkor a tudomány is ellentmond, mert nem tekinti elmeháborodottnak sem a melegeket, sem a transz neműeket. Volna arra mód, hogy pálcát törjenek a magyar kormányfő feje fölött, ám ő alighanem kitüntetésnek venné az elmarasztalást. Azok az ötletek ugyanakkor, hogy rekesszék ki lényeges uniós intézményekből, teljesen hiábavalóak. Nagy pénzbüntetéssel kell sújtani, azt érti. Az unió persze látja, hogy itt cselekedni kell, de nagyon nem szeretné, ha a britek után újabb tagot veszítene. Ezért most a közvéleménynek kell tiltakoznia. Mert Magyarországon most oly mértékben lett elviselhetetlen a transz neműek élete, hogy azt semmiféleképpen nem lehet egy lapon említeni a járvány miatt elrendelt megszorításokkal.

The New York Times

Két napja, az uniós pénzügyminiszterek videókonferenciáján Magyarország, Csehország és Észtország ellenezte, hogy az EU szigorúbban lépjen fel a pénzmosás ellen – közölték név nélkül hivatalos források. De hogy a három állam mivel indokolta álláspontját, az nem szivárgott ki. A megkeresett magyar és cseh illetékesek sem árulták el az okot, de mindkét kormány ellen vizsgálat van folyamatban a közösségi alapok felhasználása miatt, miután a brüsszeli könyvvizsgálók, illetve nyomozók súlyos hiányosságokat tártak fel. Észt részről azt mondták, hogy az országnak még nincs végleges álláspontja az ügyben, szükséges-e egy új testület a piszkos pénzek áramlásának megakadályozására. Észtország volt a helyszíne a szervezet eddigi legsúlyosabb pénzmosási botrányának. A Danske Bank ottani leányvállalatán keresztül, ha minden igaz, 200 milliárd, tisztázatlan eredetű eurót folyattak keresztül, összesen 8 év alatt. Ez a balti köztársaság éves GDP-jének a tízszerese. Ugyanakkor a már említett beszámolók szerint Málta sem értett egyet a jelenleg napirenden lévő szigorítással, bár ezt a szigetország vezetői tagadják. Ismeretes, hogy az ország fő pénzintézete, a Bank of Valletta nemrégiben szintén fennakadt az EU szűrőjén. A jelentés ezzel együtt úgy összegzi a megnyilvánulásokat, ahogy azok az államok ágálnak, ahol nemrégiben nagy pénzmosási botrányok, illetve más csalások fordultak elő.

Economist

Trump és a többi hipernacionalista azt állítja, hogy a kölcsönös függések rendszere, a nemzetközi együttműködés csupán illúzió, amit értelmiségiek keltenek, mert szét akarják verni az állami szuverenitást és próbálják elvenni az identitást az emberektől. Ez politika kifizetődő számukra, mert ezek az opportunista vezetők nem fogják vissza a törzsi szenvedélyeket, kiaknázzák a hívek félelmét, hogy megerősítsék saját hatalmukat. Mindezt a Clinton-kormányzat legendás, cseh származású külügyminisztere írja a hetilap felkérésére. Albright rámutat, hogy a világ nagy árat fizet a tekintélyelvű túlzásokért. Nem véletlen, hogy a járvány Kínában tört ki, mivel a pekingi kormány nem bízik a népben, elnyomja a szabad információ áramlást, megakadályozza, hogy az illetékesek, köztük az orvosok, kimondják az igazságot. Az sem véletlen azután, hogy éppen egy sor olyan állam kezelte hatékonyan a válságot, amely erős demokráciának számít. Merthogy a tényekre épülő politikai vita, a civil társadalom szerveződése és kormány, illetve az emberek közti szoros kapcsolat alapvető a fertőzés leküzdéséhez. Nem kérdés, hogy amikor egészségügyi szükséghelyzet van, határozott intézkedések szükségesek. Ám fontos különbséget tenni aközött, amikor egy kormány gyakorolja a hatalmát, illetve, amikor visszaél azzal. Utóbbira példa Orbán Viktor, aki arra használta a ragályt, hogy megkerülje az Országgyűlést és elnyomja a sajtót. Ha ezt megengedik neki és a többieknek, az szépen bedarálja a demokráciát az egész világon. Vagyis nagyon emlékeztetne arra, ami a múlt század 30-as éveiben, a fasizmus uralomra jutása előtt lejátszódott. A nacionalista buzgalom utána milliók halálához vezetett. A demokráciáknak és a demokratáknak mindenütt fel kell ébredniük a fenyegetés láttán. Meg kell erősíteniük a nehezen kivívott jogokat és szabadságokat. Le kell leplezniük, ha bárki mentségként lobogtatja a különleges helyzetet, miközben tartós károkat okoz a jogállami intézményeknek. És együtt kell működniük, hogy le lehessen győzni a Covid-19-et. A tekintélyelvű vezetők részéről az egyik nagy veszély az, hogy azt állítják: csak ők tudják megvédeni országukat, ám ily módon a saját legitimitásukat igyekeznek alátámasztani. Ők a gyengeség jelének, illetve árulásnak tartják a nemzetközi kooperációt. Csakhogy a járvány rávilágított, hogy a mai világban minden szinten erős vezetés kell. Nem lehet megkerülni azt az alaptételt, hogy az összefogás az összes országnak hasznára válik. Ebbe beleértendő, hogy Amerika mindenütt segíthet az embereknek szembeszállni az autoriter uralommal, a leendő diktátorokkal. Támogathatja azokat, akik a jogaikért, a szólásszabadságért, a méltóságukért harcolnak. Hozzájárulhat, hogy ismét a tudomány és a józan ész, ne pedig a kivagyiság legyen a döntések alapja. Persze ha csitul a mostani baj, akkor jönnek majd más veszélyek, a klímaváltozástól a terrorizmusig, és ezeknek csakis közös erővel lehet megálljt parancsolni. De ha ezt megértjük, akkor az út újból a békésebb, gazdagabb és biztonságosabb világ felé vezet.

Washington Post

A kommentár úgy látja, hogy Merkel és Macron mentőcsomagja áttörést jelenthet abban az egyébként szomorú történetben, ahogyan az EU reagált a koronavírusra. Persze majd kiderül, hogy a két politikusnak sikerül-e rávennie a szövetségeseket a csatlakozásra. Ám Németországot illetően már az eddigiek is drámai változást jeleznek. Hiszen az ország idáig kategorikusan elutasította mind a „transzferuniót”, mint a nemzeti adósságok szétterítését. Ám a kancellárt megrázta, hogy az olasz közvélemény egyre jobban elfordul az uniótól. A háború utáni német külpolitika mindig is a transz-atlanti, illetve az európai összefogásra épült. Ám mivel az Amerikához fűződő viszony összeomlással fenyeget, az unió feloszlásának veszélye jóformán egzisztenciális félelmeket vált ki Berlinben. De a kormányfő és népe továbbra sem szeretne a földrész hegemón hatalma lenni. Viszont belátta, hogy újból vállalnia kell a ráháruló szerepet a német-francia tandemben. Úgy hogy a páros a válság miatt elhatározta: újból nekiveselkedik. A tervezett, 500 milliárd eurós alap ügyében gátló tényezőként először is ott vannak olyan kormányok, mint a lengyel és a magyar, amelyek nem szeretnék, ha a jövőben helyettük a déliekhez menne a több pénz. Ily módon meg kell őket venni, éspedig azzal az ígérettel, hogy nem fenyegeti semmi a jussukat. Aztán északon jelentkeznek a szokásos gyanús figurák, beleértve az osztrákokat, dánokat, svédeket és a hollandokat, akik pénzügyekben konzervatívok és nem szeretnék a közös adósságokat. Azon meg külön meg vannak döbbenve, hogy a támogatás elsősorban adományok és nem kölcsönök formájában történne. Az ellenindítvány már készül. A vitát az döntheti el, hogy miként zárul a politikai küzdelem a németeknél. A CDU jobboldala a borúlátó északiakkal ért egyet. Ám Németországban a jelek szerint Merkel és Macron javára dől el a dolog. A konszenzus irányába hatott a karlsruhei Alkotmánybíróság minap közzétett döntése, amely sokkhatást eredményezett, miután az erősen megnehezíti, hogy a német jegybank részt vegyen az EKB kötvényvásárlási programjában. Úgy hogy Berlin jelzésnek tekinti a döntést, mármint hogy ki kell vennie a részét Európa megmentéséből. A tartozást a Bizottság venné fel, de a pénzt nem adnák csak úgy oda a tagországoknak. Pántlikáznák, hogy mire lehet felhasználni a forrásokat. Ily módon minden arra utal, hogy a kancellár nem 180 fokos fordulatot hajtott végre, és nincs arról sem szó, hogy kirajzolódnának az Európai Egyesült Államok körvonalai. Merkel nem változik, ezután is a lehető legkisebb előrelépés felé araszol. De az irány most más, a több EU felé mutat. Egy ekkora ország esetében nem kérdés, történelmi a fejlemény.

Financial Times

A Miniszterelnökségi Hivatal egyik munkatársa úgy reagált a lap legutóbbi cikkére, miszerint Orbán figyelmen kívül akarja hagyni az Európai Bíróság döntését a menedékpolitika ügyében, hogy a jelek szerint Magyarország bármit is tesz, az nem számíthat elismerésre a lap részéről. Stefanovszky András az olvasói levélben egyáltalán nem tartja meglepőnek, hogy a kormányfő a hónap végén vissza akarja adni a különleges felhatalmazást, merthogy az eleve korlátozott volt, így időben is. De hát a járványt kézben tartják, a halottak száma jóval kevesebb, mint nyugaton. Akkor meg minek ez a nagy felhajtás. A végén még kiderül, hogy Magyarország működő demokrácia. A lakosság nagy része a határellenőrzést és a bevándorlás szabályozását a nemzeti szuverenitás alapvető részének tekinti, amit az ország nem ruházott át az EU-re. Így maga akarja eldönteni, kivel él együtt, főleg ha megélhetési migránsokról van szó, akik illegálisan haladnak át egy sor, ún. „biztonságos” országon.
Szerző

Meghaladta az ötmilliót a regisztrált koronavírusos esetek száma a világon

Publikálás dátuma
2020.05.20. 21:06

Fotó: Adria Puig / 2020 Anadolu Agency
A fertőzés több mint 327 ezer életet követelt összesen 188 országban.
Világszerte a fertőzöttek száma meghaladta az ötmilliót, a haláleseteké 327 412 volt, a gyógyultaké pedig 1 952 883 a coronavirus.app szerda esti adatai szerint. Az adatok óránként változnak, ezért a cikkünk megjelenésekor érvényes számokat közöljük.    Donald Trump amerikai elnök fontolgatja, hogy megtiltja a beutazást az Egyesült Államokba Latin-Amerikából. Ezt maga az elnök jelentette ki, aki közölte, nincs még végleges döntés, de a kormányzat erősen fontolgatja az utazási tilalmat, különösen Brazília esetében. Brazília ugyanis a világon a harmadik olyan ország, ahol a legtöbb koronavírusos fertőzést diagnosztizálták. Az Egyesült Államokban szerda estig több mint másfélmillió volt a diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek száma, és 93 ezernél is többen haltak meg a Covid-19-betegségben. A hivatalosan közöltnél akár háromszor is magasabb lehet az új típusú koronavírus miatt elhunytak száma Mexikóvárosban. A szövetségi kormány 1332 halálesetet jelentett az új koronavírussal összefüggésben, de halotti bizonyítványokban orvosok 4577 alkalommal jegyezték fel a koronavírust a halál biztos vagy feltételezhető okaként. Ha beigazolódik a gyanú az azt jelenti, hogy az országban nem 5666 ember halt meg Covid-19-ben, hanem legalább 8911. Az EU további 50 millió eurót különít el humanitárius segítségnyújtásra a válsággal küzdő, kiszolgáltatott csoportokat támogatják, különösen az afrikai Száhel-övezetben és a Csád-tó térségében, a Közép-afrikai Köztársaságban, az afrikai Nagy-tavak régiójában, Kelet-Afrikában, Szíriában, Jemenben, a palesztin területeken és Venezuelában élőket, valamint a Mianmar és Banglades területén élő rohingjákat. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerdán élesen bírálta az egyes európai államokban az idősotthonokban kialakult járványügyi helyzetet és sürgős változást sürgetett. Dunja Mijatovic szerint a magas halálozási arány ezekben az intézményekben részben a rossz felkészültségre, részben pedig az állami támogatás hiányára vezethető vissza. Olaszországban továbbra is stabil a halálozások száma, de az új fertőzötteké csökken. A polgári védelem adatai szerint a halálos áldozatok száma 161-gyel a keddi 162 után 32 330-ra nőtt, az aktív betegek száma egy nap alatt 65 129-ről 62 752-re csökkent. Az új fertőzöttek száma szerdára 665-tel nőtt a keddi 816 után, és az összes fertőzött - a haláleseteket és a gyógyultakat (132 282) is beleszámítva - 227 364 volt. Június 3-án megnyitják az ország összes repülőterét. Spanyolországban két napja száz alatt maradt a napi halálozás, amelyre utoljára több mint két hónapja, a járvány kezdetén volt példa. A koronavírus eddig 27 709 ember halálát okozta. A regisztrált fertőzöttek száma 505-tel emelkedett egy nap alatt, összesen már elérte a 278 188-at a coronavirus.app adatai szerint. A francia katolikusok üdvözölték az államtanácsnak azon döntését, amely elrendelte a koronavírus-járvány miatt a vallási szertartásokra még márciusban bevezetett tilalmak enyhítését, a többi keresztény, valamint zsidó és a muzulmán vezetők viszont óvatosabbnak mutatkoztak. Hollandiában szerdáig 5748 ember halt bele a Covid-19-fertőzés szövődményeibe és 44 447 embert diagnosztizáltak a SARS-CoV-2 nevű vírussal. - Az országban feltehetően nyércek fertőztek meg az egyik nyérctenyészet alkalmazottját az új típusú koronavírussal - közölte Carola Schouten mezőgazdasági miniszter a parlamenthez intézett levelében. Észtországban már tesztelik a világ egyik első, a koronavírussal szembeni védettséget igazoló digitális okmányát, amelyet azért fejlesztettek ki, hogy segítsék a dolgozók biztonságos visszatérését a munkahelyekre. Szlovákiában enyhítettek a korlátozásokon, de meghosszabbították a határellenőrzést, Szerbia enyhít a határellenőrzésen. Ukrajnában 19 ezer fölött a fertőzöttek száma, az elnök újabb korlátozásenyhítéseket jelentett be. Oroszországban a fertőzöttek száma meghaladta a 300 ezret, a napi új esetek száma viszont szerdán az eddigi legalacsonyabb volt május 1-je óta. Üzbegisztánban nem tartják meg az érettségi vizsgákat a koronavírus-járvány miatt. Dél-Koreában elkezdtek kinyitni az iskolák, miközben újra sok fertőzöttet találtak. A koronavírus-világjárvány Afrika fejlődését fenyegeti, és milliókat taszíthat mélyszegénységbe - figyelmeztetett az ENSZ-főtitkára. - A járvány fokozhatja a hosszú ideje fennálló egyenlőtlenségeket, az éhezést, az alultápláltságot és a lakosság betegségeknek való kitettségét - mutatott rá António Guterres. Szolidaritásra kérte a nemzetközi közösséget, és jelezte: a kontinensnek 200 milliárd dollárra (több mint 64 200 milliárd forintra) lenne szüksége, hogy megbirkózzon a válsággal. 

Toni, vigye sétálni a kutyát!

Publikálás dátuma
2020.05.20. 21:06

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Bármerre vesse a sors Mike Pompeót, viszi magával a titkárságvezetőjét.
Toni Porter kansasi asszony, aki már képviselő korában, majd a CIA-nál és a külügyminisztériumban is a politikus mellett dolgozott. Az utóbbi tárcánál pontosan szabályozzák, mi az alkalmazottak dolga és mire nem szabad őket használni. A kutyasétáltatás, a ruháknak a tisztítóból való elhozása vagy a vendéglői asztalfoglalás már a tiltott zónába tartozik, a külügyminiszter és felesége azonban mindenesként foglalkoztatta Portert, amiért több panasz is érkezett a minisztérium főfelügyelőjéhez. Természetesen nem a hűséges és kutyaszerető titkárságvezető panaszkodott, de akadtak rosszakarók. Pompeót nem minden amerikai diplomata kedveli, amióta a Trump elnökkel szembeni impeachment eljárás során nem védte meg Marie Yovanovitch volt kijevi nagykövetet és a többi tanút. A főfelügyelő, Steve Linick vizsgálatot indított, amelyet már nem ő fog befejezni, mivel Donald Trump leváltotta. Néhány hét leforgása alatt ő a negyedik minisztériumi főfelügyelő, akitől az elnök rövid úton megszabadult. A főfelügyelői posztnak az a lényege, hogy a tisztviselőknek legyen hová fordulniuk munkahelyi vezetőik jogsértése esetén és ezért ne érhesse őket retorzió. A helyzet most abszurd: Pompeo azért rúgatta ki a főfelügyelőt, mert az tette a dolgát. Trump a miniszterre tolta a felelősséget, mondván ő csak azt kérdezte, ki nevezte ki a főfelügyelőt, és ahogy megtudta, hogy még Barack Obama, többre már nem is volt kíváncsi. Pedig lehetett volna, mert egy másik vizsgálat is folyik. Kétséges ugyanis, hogy a külügyminiszternek joga volt-e feloldani a kongresszus által Szaúd Arábia ellen elrendelt fegyverembargót. Ez az eljárás lehetett az utolsó csepp a pohárban, mert Pompeo – és persze Trump – aligha akarta megmagyarázni, miért engedélyezte a nyolcmilliárd dolláros fegyverüzletet. A miniszter megtagadta, hogy személyesen válaszoljon Linick kérdéseire – majd megkérte Trumpot, hogy rúgja ki a kényelmetlen főfelügyelőt. Pompeónak a washingtoni pletyka szerint elnöki ambíciói vannak. Esetleg nem is annyira neki, mint feleségének, aki állítólag élvezi a férje oldalán való közszereplést. A mostani botrány azonban még visszaüthet, a demokrata párti kongresszusi vezetők már fenik a késeket.