Minden ötödik stockholmi szervezete antitestet termel

Publikálás dátuma
2020.05.21. 12:17

Fotó: Ramil Sitdikov/Sputnik / AFP
Nyilvánosságra hozták egy még folyamatban lévő kutatás részeredményeit a svéd egészségügyi hatóságok.
Svédországban a fővárosban a legmagasabb a fertőzöttek aránya, az összes eset egyharmadát itt regisztrálták. Az április végén véletlenszerűen tesztelt ezer stockholmi lakos 7,3 százalékának szervezete termelt antitesteket a koronavírus ellen. A vérben található antitestek segítségével tudják kimutatni, hogy a tesztelt átesett-e már koronavírus-fertőzésen.
Anders Tegnell virológus abból indul ki, hogy a svéd főváros lakosságának valamivel több mint 20 százaléka fertőződhetett meg a SARS-CoV-2 nevű vírussal. Tegnell a vizsgálatok alapján úgy véli, hogy az ország többi részén alacsonyabb lehet a vírus ellen antitesteket termelő emberek aránya. Az átszámítás során figyelembe vették, hogy a teszteket néhány héttel korábban végezték, és időbe telik az is, míg az antitestek megjelennek a szervezetben. A koronavírus elleni antitestek termelése a 20 és 64 év közöttiek körében volt a leggyakoribb (6,7 százalék), míg a 65 év fölöttieknek mindössze 2,7 százalékánál, a 19 év alattiaknak pedig 4,7 százalékánál mutattak ki antitesteket.
Svédország különutas politikát követ a koronavírus-járvány kezelésében: a 16 év alatti diákok továbbra is iskolába járnak, és a kávézók, éttermek, üzletek is nyitva vannak. A svéd megoldást sokan bírálják, mert az országban a halálos áldozatok száma jóval nagyobb, mint a szigorú korlátozásokat bevezető szomszédos államokban. Svédországban 31 532 fertőzöttje és 3831 halálos áldozata van a koronavírusnak a Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli adatai szerint.
Szerző

Kétezer éves bunkert találtak a Siratófal közelében

Publikálás dátuma
2020.05.20. 09:48

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Kamra, lakóhely, rejtekhely, de akár egy nagyobb középület alagsori része is lehetett a Jeruzsálemben feltárt kőemlék.
A három helyiségből és a közöttük elterülő udvarból álló építményt az alapkőzetbe vésték a második szentély lerombolása, i. sz. 70. előtt. Nem világos a szobák rendeltetése: alagsori kamra, lakóhely vagy akár rejtekhely is lehetett – közölte az ásatás egyik vezetője, Barak Monnickendam-Givon a The Times of Israel című izraeli angol nyelvű lappal.
A központi elhelyezkedés és a Szentély alig harminc méteres közelsége miatt a régész azt sem zárta ki, hogy egy nagyobb középület alagsori része lehetett a most megtalált kőemlék. A kétezer éves maradványokat Jeruzsálemben a Siratófal melletti mellékhelyiségek területe alatt találták, ahol korábban szegények ingyenkonyhája működött. A helyiségeket évszázadok óta elrejtette egy nagy, 1400 éves bizánci, majd egy helyére lépő korai iszlám, Omajjád korból származó épület, annak is a fehér mozaikpadlója.
Az alapkőzetből kézi szerszámokkal, vaskalapáccsal vájták ki a három, meglehetősen tágas helyiséget, egy körülbelül 2,5 méterszer 4 méteres, egy 2,5 méterszer 2,5 méteres és egy harmadik, még nagyrészt feltárásra váró szobát. A helyiségek között szinteltolások és lépcsők vannak. Már számos, ebből a korból származó, kőbe vájt építményt fedeztek fel, de azok rituális fürdőnek, vagyis mikvének vagy sziklasírnak készültek, és nem lakóhelyiségnek, mint a most felfedezett hely. 
A szobákban a polcokat és a tárolófülkéket is az alapkőzetbe csiszolták, csakúgy mint az ajtókat tartó tokokat és a lámpásoknak szolgáló mélyedéseket. A helyiségek feltárásakor agyagból készült lábosokat, lámpásokat, főzőedényeket, csak a zsidó lakosság által használt kőkorsót és egy rituális fürdő kőmedencéjének töredékét is megtalálták. 
Noha az építmény kialakítása első látásra nagyon hasonlít más korábban fellelt sziklasírokhoz, a régészek szinte kizártnak tartják, hogy halottakat rejtettek volna el benne, mert ez a rész a város belsejében volt ebben a korszakban, és a zsidó vallás tiltja a temetkezést a lakott területeken.
Szerző

Robot segíti a vírus elleni védekezést a Semmelweis Egyetemen

Publikálás dátuma
2020.05.20. 09:22

Fotó: Gál Bettina / Semmelweis Egyetem
A koronavírust is elpusztítja az az önjáró szerkezet, amely UVC fény kibocsátásával fertőtleníti a környezetét.
A napokban "állt munkába" a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján egy Dániából beszerzett, automata fertőtlenítő robot. A legkorszerűbb fejlesztések eredményeként létrehozott műszer jelenleg a fertőtlenítés egyik leghatékonyabb eszköze és az első ilyen berendezés Közép-Európában. A robot által használt UVC fény bármilyen eddig beazonosított mikroorganizmust, az összes ismert baktériumot és vírust – köztük a COVID-19 kórokozóját, a SARS-CoV-2 vírust is – másodpercek alatt képes inaktiválni – közölte az intézmény.   
Az önjáró szerkezet a "betanítás" után bejárja be a fertőtlenítendő területet, kikerüli az útjába kerülő akadályokat, így képes a klinika folyosóinak, a CT- és röntgen osztályának gyors és hatékony sterilizálására. A technológia környezetbarát és könnyen beilleszthető a napi takarítási folyamatba. Használata során emberi jelenlétre nincs szükség, ezért a fertőzés szempontjából legveszélyesebb, úgynevezett vörös zónába is beküldhető.
A koronavírus viszonylag hosszú ideig életképes marad a felületeken és levegő útján is fertőzhet, az UV robot folyamatosan fertőtleníti az Orvosi Képalkotó Klinika tereit és vizsgálóhelyiségeit és részt vesz a teljes Külső Klinikai Tömb tisztán tartásában is. "A robot beszerzését a Semmelweis Egyetem Alapítvány és a 77 Elektronika Kft. támogatása tette lehetővé” – mondta Maurovich-Horvat Pál, a klinika igazgatója. A csaknem harmincmillió forintba kerülő robot vételárának mintegy felét ugyanis a magyar high-tech cég, a másik részét pedig az alapítvány fizette.
Szerző