Mind a lakossági, mind a vállalati hitelállomány harmada sérülékenynek tekinthető a koronavírusjárvány hatásai miatt. A válság által leginkább érintett ágazatokban – a turizmusban, a szállításban, a raktározásban, az utazásszervezésben, a kiskereskedelem gépjármű- és egyéb tartós cikkekre szakosodott részén – működő vállalatok adóssága összességében 700–800 milliárd forintot tesz ki. A legsúlyosabban érintett szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat hitelállománya például mintegy 200 milliárd forintra, a szállodafejlesztést és -vásárlást finanszírozó kölcsönöké pedig 147 milliárd forint rúg. A közvetetten, de szintén érintett személyautó-gyártás és annak beszállítói hálózata, illetve az építőipar és az ingatlanügyletek ágazat együttesen mintegy 1500 milliárd forint potenciálisan sérülékeny hitelállománnyal rendelkezik. Mindez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett Stabilitási jelentéséből derül ki, amely alapján a teljes vállalati hitelállomány 9 százaléka közvetlenül, 23 százaléka pedig közvetetten sérülékenynek tekinthető. Ezek fele ráadásul – a cég likviditási helyzete vagy erőteljes eladósodottsága miatt – kiemelten kockázatos.
Az MNB szerint ebben a helyzetben a törlesztési moratórium komoly támogatást jelent a vállalatoknak, becsléseik alapján akár 2500-3000 milliárd forint többletlikviditást is eredményezhet. A cégek 30-50 százaléka ugyanakkor továbbra is fizeti adósságát. Ezek zömmel a nagyobb vállalatok, a kis és középvállalkozások viszont inkább élnek a törlesztés felfüggesztésének lehetőségével – mondta el online sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője. Az egyéb adósságokra – a külföldről felvett hitelekre, a szállítói vagy a vállalati szektoron belüli egyéb körbetartozásokra – viszont nem vonatkozik a moratórium, ami kiemelt kockázatot jelent. E tartozások behajtási kísérletei felszámolási- és csődeljárásokat indíthatnak el, ami a termelési láncok tartós felbomlásával, és így körkörös, kedvezőtlen reálgazdasági hatás kialakulásával fenyeget – áll a jelentésben. Márpedig a számviteli mérlegek alapján a nem hitelintézetektől származó nettó kötelezettségállomány a bankoktól származó kölcsönök kétszeresét is kiteheti. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a hitelekből tervezett beruházások közel kétharmada elmaradhat az idén, a cégek csaknem 40 százaléka viszont kész hitelből finanszírozni a dolgozók bérét.
Mindez hatással van a lakossági hitelekre is, hiszen a koronavírusjárvány miatt a fenti ágazatokban a jövedelmek csökkenése vagy kiesése szinte azonnal bizonytalanná tette a fizetőképességet. Az MNB vizsgálata szerint a lakossági hitelek harmadát olyan munkavállalók vették fel, akik a védekező intézkedések által leginkább érintett foglalkozások valamelyikében dolgoznak. A turizmusban, feldolgozóiparban, építőiparban, ingatlanügyekben munkát vállalók hiteleinek közel 80 százaléka tartozik ide. A sérülékeny foglalkozásúnak tekintett jelzáloghitel-adósok között ráadásul eleve többen vannak az alacsony jövedelműek: a mediánnál kevesebbet keresők aránya körükben 30 százalék, miközben a nem sérülékeny foglalkozásúak esetében csak 26 százalék.
A jegybank szerint a fizetési moratórium megvédi az adósokat. Igaz, mivel a törlesztőrészletek annak lejártát követően sem emelkedhetnek (kivéve, ha változó kamatozású hitelről van szó), az MNB számításai szerint a kölcsönök többségénél – a lakáshitelek és személyi hitelek 60, a szabad felhasználású jelzáloghitelek 70 százalékánál – legfeljebb 14 hónappal meghosszabbodik a futamidő.
Ebből 9 hónapot a moratórium miatti törlesztés-felfüggesztés, 5 hónapot pedig a felgyűlt kamat visszafizetése magyaráz. A szükséges futamidő-hosszabbítás nagysága elsősorban a hitel kamatlábától és a moratórium előtt hátralévő futamidő nagyságától függ. Emiatt a pénzügyi vállalkozásoktól felvett, magas kamatozású – tipikusan 22 százalékos ügyleti kamatlábbal nyújtott – személyi hitelek esetében nagyobb mértékben nőhet a futamidő. Ezek az adósok ugyanakkor már eleve nagyobb mértékben vannak kitéve a jövedelmi kockázatoknak. A pénzügyi vállalkozások ügyfeleinek negyede ugyanis a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó rétegből kerül ki, a bankok viszont ezeknek az embereknek szinte nem is adnak hitelt.
