Május végén a magyarok előtt is megnyitja határait Horvátország

Publikálás dátuma
2020.05.21. 18:18

Fotó: DENIS LOVROVIC / AFP
Ezt megelőzően mobiltelefonos alkalmazás bevezetését tervezik a beutazások meggyorsításának elősegítése érdekében.
Horvátország még nem hirdeti ki hivatalosan a koronavírus-járvány végét, ez egy új fertőző betegség, és számos kihívással kell még szembenézni – mondta újságíróknak nyilatkozva Vili Beros egészségügy-miniszter csütörtökön. Zágráb a járvány enyhülésével – szigorú óvintézkedések mellett – fokozatosan feloldotta a korlátozásokat, és újraindította a gazdaságot. Ugyanakkor
továbbra sem lehet 40 fő feletti csoportos összejöveteleket tartani és sporteseményeket rendezni az országban, ennek feloldását május végére tervezi a kormány.

Meggyorsítanák a beutazásokat

Horvátország közel két hete a határait is újranyitotta: beléphetnek azok a külföldi állampolgárok, akik üzleti vagy más gazdasági érdekeltség miatt, valamint halaszthatatlan személyes okokból utaznak az országba. A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket Zágráb Szlovéniával közös határán a múlt hét végén teljesen feloldotta. Gari Cappelli idegenforgalmi miniszter
a korlátozások feloldását jelentette be május 29-től Szlovákiával, Csehországgal, Magyarországgal és Ausztriával is.

Ezt megelőzően mobiltelefonos alkalmazás bevezetését tervezik a beutazások meggyorsításának elősegítése érdekében. Amint közös megállapodás alapján megnyílnak a határok az említett országok állampolgárai előtt, és sikerül a németekkel, valamint később a lengyelekkel is megegyezésre jutni, Horvátország teljes idegenforgalmának több mint 60 százalékát helyreállíthatja – hangsúlyozta a tárcavezető.

Tüntettek Zágrábban

Közben több százan tüntettek csütörtökön Zágrábban. A vállalkozók egyesületének és a közúti személyfuvarozók szervezetének tagjai azt követelték a kormánytól, hogy határozza meg a hitel- és lízingmoratórium pontos feltételeit, hosszabbítsa meg a munkahelyek megmentésére vonatkozó intézkedéseket, álljon elő világos tervvel az idegenforgalmi szezont illetően, és engedélyezze a 300 főnél nagyobb összejöveteleket, hogy talpra állhasson a rendezvényszervezési ágazat.

Egy nap alatt három új fertőzöttet találtak

A válságstáb közleménye szerint egy nap alatt hárommal, 2234-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma, és senki nem hunyt el a Covid-19 betegség következtében, a járvány halálos áldozatainak száma így 96 maradt. Az első fertőzés közel három hónappal ezelőtti megjelenése óta 1978 beteget nyilvánítottak gyógyultnak. A szomszédos Szlovénia egy hete hirdette ki hivatalosan a járvány végét, elsőként az Európai Unióban. A válságstáb közlése szerint szerdán nem nőtt, így 1468 maradt az ismert koronavírus-fertőzöttek száma, és egy ember hunyt el a Covid-19 betegség következtében, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 105-re emelkedett. Ezt megelőzően öt napig nem regisztráltak halálesetet Szlovéniában.

Johannis nem kér bocsánatot, inkább fellebbez

Publikálás dátuma
2020.05.21. 16:09

Fotó: Nicolas Economou / AFP / NurPhoto
A CNCD határozata – a közzétételtől számított 15 napon belül – bíróságon megtámadható, az államfő máris jelezte, él a lehetőséggel.
Ötezer lejébe, mintegy 350 ezer forintjába kerülhet Klaus Johannisnak a „jó nápot kívánok pészédé”-s kirohanása. A román Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) ugyanis ekkora bírságot szabott ki szerdán a román államfőre, aki április végén magyar nyelvű köszöntéssel gúnyosan azzal vádolta meg a parlamenti többséget adó Szociáldemokrata Pártot (PSD – ejtsd pészédé), hogy az RMDSZ-el összefogva azon munkálkodik, hogy Erdélyt odaadják a magyaroknak. Mindezt megspékelte azzal a PSD elnökének címzett kérdéssel, hogy „Jó nápot, Ciolacu! Vajon mit ígért maguknak Budapestről Orbán Viktor ezért a megállapodásért cserében”?
Johannis kirohanását az váltotta ki, hogy a PSD által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő lejárta előtt az épp terítéken lévő Székelyföld autonómia törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak kellett nyilvánítani és továbbküldeni a szenátusnak. A felsőház azonnal „orvosolta” a hibát, ez az autonómiatervezt is, mint minden korábbi, ment a süllyesztőbe. De az államfő nagy visszhangot, román és német bírálatot egyaránt kiváltó beszéde nem maradt következmények nélkül, a diszkriminációellenes tanács nagy szavazattöbbséggel, 6:1 arányban gyűlöletbeszédnek minősítette azt. A bírságot pedig 5:1 arányban szavazták meg. A CNCD határozata – a közzétételtől számított 15 napon belül – bíróságon megtámadható, az államfő máris jelezte, él a lehetőséggel. A CNCD elnöke, Asztalos Csaba a kolozsvári maszol.ro-nak elmondta: azért volt diszkrimináló az államfő nyilatkozata, mert növelte a magyarokkal szembeni előítéleteket a román társadalomban és a romániai magyar kisebbséget veszélyforrásként jelenítette meg. Emellett azzal a gúnyolódó hangnemmel, ahogyan megszólalt magyarul a sajtónyilatkozatban, lealacsonyította, másodrendűnek állította be a magyar nyelvet. Johannis viszont politikai indíttatásúnak tartja a CNCD döntését. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Ludovic Orban miniszterelnök, aki egyben az államfő pártjának, a PNL-nek az elnöke is. Orban már egyenesen a tanácsot támadta, amely szerinte „megdöbbentő politikai döntést hozott”. Állította: a CNCD a PSD befolyása alatt áll, Johannist pedig azért büntetik igazságtalanul, mert „leleplezte” a PSD és az RMDSZ közötti „cinkosságot”. Orban szerint az államfő nem diszkriminált, nem sértette meg a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Marcel Ciolacu házelnök, a PSD ideiglenes elnöke szerint viszont Johannisnak a fellebbezés helyett nyilvánosan bocsánatot kellene kérnie. Reagált az esetre Jürgen Linden, Aachen város Nagy Károly-díját menedzselő alapítványának elnöke is. Johannisnak ugyanis tegnap kellett volna átvennie az elismerést, amelyet a német város „az igazságosság, a kisebbségek és a kulturális sokszínűség védelmének harcosaként” ítélt oda tavaly decemberben a német nemzetiségű román elnöknek. A díjátadást a járvány miatt halasztóják, ám az alapítvány elnöke egyértelművé tette, hogy nem marad el. A német sajtó is élesen támadta Johannis kijelentését, de Linden szerint Johannis egyik napról a másikra biztosan nem lett nacionalista. 
Szerző

Törökország jött, látott és győzött Líbiában

Publikálás dátuma
2020.05.21. 16:01

Fotó: Hazem Turkia / AFP / Anadolu Agency
Ankara annyira megerősítette a nemzetközileg elismert kormány helyzetét, hogy már a felkelők külföldi pártfogói is tűzszünetet szorgalmaznak.
Hónapok óta nem aludhattak ilyen nyugodtan Tripoli lakói: kedden és szerdán egyetlen robbanás sem zavarta meg álmukat. A líbiai fővárost hetekig válogatás nélkül lőtték a tobruki székhelyű felkelők, akik a lakónegyedeket, kórházakat és más polgári létesítményeket sem kíméltek, ám az ostromló erők a hét elején visszahúzódtak a frontvonalról. Szóvivőjük arra hivatkozott, hogy szeretnék, ha a Tripoliban élők szabadon ünnepelhetnének vasárnap, a böjti hónapot (Ramadánt) lezáró ünnep, az Íd al-fitr idején. A Halifa Haftár tábornok vezette fegyvereseknek azonban aligha az eddig szándékosan sanyargatott civileken esett meg a szíve, lépésük mögött inkább stratégiai megfontolások állhatnak. A lázadóknak rendezniük kell soraikat, miután hétfőn elvesztették egyetlen környékbeli légibázisukat, az al-Vatijját. A stratégiai jelentőségű támaszpontért vívott csata kimenetele bebizonyította, amit már április óta sejteni lehetett: a kormányerőknek nyújtott török segítség megváltoztatta a líbiai polgárháború erőviszonyait. Noha Törökország év eleji beavatkozására reagálva a felkelők külföldi pártfogói – legfőképpen az Egyesült Arab Emírségek – is fokozták a fegyverszállítmányokat, úgy tűnik, nem tudták felvenni a versenyt Ankarával, amelynek drónjai kulcsfontosságúnak bizonyultak a konfliktusban. A pilóta nélkül repülők a beszámolók alapján még a – kifejezetten az elhárításukra szolgáló – légvédelmi rendszerekre is játszi könnyedséggel mérnek csapást: a kormányerők közlése szerint csak szerdán a felkelők hat orosz gyártású Pancir önjáró harcjárművét semmisítették meg. A drónok hatékonyságát bizonyítandó az al-Vatijja bázis megkaparintása után a líbiai katonák fényképeket tettek közzé egy harcképtelenné tett Pancirról. A szóban forgó légvédelmi üteget átszállították Tripoliba, és kiállították a Mártírok terén, ahol ünneplő civilek is fotózkodtak a zsákmányolt páncélossal. A hétfői győzelmet jelképező harcjármű sok líbiainak adhat reményt, hogy a véres harcok belátható időn belül véget érhetnek. A kormányerők katonai sikerei látszólag közelebb hozták a tűzszünetet: a felkelők legfőbb pártfogói, az Emírségek, valamint a Haftárt közvetve, zsoldosokkal ellátó Oroszország is azonnali fegyvernyugvást szorgalmazott a héten. A kezdeményezést Törökország is támogatja – ezt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter erősítette meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott mai telefonbeszélgetése során. Kérdés azonban, hogy a külföldi hatalmak mennyire komolyan elkötelezettek az elakadt békefolyamat újraindítása iránt. Az év eleji berlini konferencián az összes említett ország támogatta az ENSZ líbiai fegyverembargójának betartását, ez azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy további harci eszközöket és zsoldosokat vigyenek a polgárháború sújtotta országba. Kifejezetten kétséges Moszkva elköteleződése, amennyiben igazak a nemzetközileg elismert líbiai kormány információi, miszerint Szíriából orosz vadászgépek érkeztek a keleti országrészt uraló líbiai felkelőkhöz. Az értesülések megalapozottságára utal, hogy a lázadók ma délelőtt azzal fenyegettek, hogy órákon belül megindítják az ország történelmének legjelentősebb légi hadjáratát. A felkelők légi erejének parancsnoka azt is közölte: fenntartják a jogot, hogy bármilyen „török harcállást vagy érdekeltséget” célba vegyenek. Az ígért hadműveletek mindeddig nem kezdődtek el, Törökország pedig arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményei lesznek annak, ha támadás éri őket Líbiában.