24.hu: Alig több mint 100 ezer forintot kapott fizetésként a Szent János kórház covid-osztályán dolgozó ápoló

Publikálás dátuma
2020.05.22. 06:39
Illusztráció
Fotó: PIERO CRUCIATTI / AFP
Több mint kétszáz órát dolgozott és alig kapott fizetést. Nem kapta meg a pótlékokat és a túlórapénzt, de a fertőző betegek ápolásáért ígért 180 százalékos kiegészítő bért sem.
Hiába várták a Szent János Kórház koronavírus-osztályának ápolói a 180 százalékos bért, áprilisi munkájukért a legtöbbjük lehetetlenül kevés fizetést kapott. A legrosszabbul azok jártak, akik márciusban két hét karanténba kényszerültek – írja a 24.hu. A portálnak nyilatkozó, a Szent János Kórház Covid-osztályán dolgozó ápoló alig több mint százezer forintot kapott bérként, miközben több mint kétszáz órát dolgozott a koronavírussal fertőzött betegek között, talpig védőfelszerelésben. Az ápolót azért is döbbentette meg az összeg, mert kollégáihoz hasonlóan számított az ígért 180 százalékos bérre, amit egyelőre nem kaptak meg. Úgy tudják, az áprilisi munkáért járó fizetések a covid-osztályon nettó 109 és 150 ezer forint között mozogtak. A fertőző betegek ellátására több helyről csoportosítottak át ápolókat és orvosokat. Ők májusban az alapfizetésüket kapták meg, nem az ígért 180 százalékos bért. A legrosszabbul azok jártak, akiknek márciusban két hetet karanténban kellett tölteniük. A 24.hu-nak nyilatkozó ápolót március 13-án küldték karanténba, miután az osztályra egy fertőzött beteg került. Akkor szinte minden ápolót és orvost két hét karanténra köteleztek arról az osztályról, volt, aki hazamehetett és otthonában, de akadt olyan is, akit a Kútvölgyi Kórházban különítettek el 14 napra. A portál forrása a karantén leteltével kezdett dolgozni a kórházban kialakított Covid-osztályon. Azt az ígéretet kapta, hogy 100 százalékos táppénz jár az önhibáján kívül kialakult helyzetért, és az áprilisi utalásban ez meg is jelent. A májusi utaláskor derült ki, hogy nem 100, csak 60 százalék jár nekik, ezért a kórház a különbözetet levonta. Mivel ápoló forrásuk – és több kollégája – bruttó 300 ezer forintnál kisebb alapfizetéséhez a pótlékokat sem csapták hozzá, megdöbbentően alacsony összeg érkezett a számlájukra. Érdeklődésére, hogy miért nem kapta meg a pótlékokat és a túlórapénzt, azt a választ kapta a kórháztól, hogy a következő havi fizetésével utalják majd, utólag, ahogy az ígért 180 százalékos fizetést is. A 24.hu-nak a Szent János kórház a különbözet levonását ugyan nem cáfolta, de azt írta, a 100 százalékos táppénzre való jogosultság megállapítása a kórháztól független, arról országosan egységesen az egészségbiztosítási törvény rendelkezik. „Függetlenül attól, hogy a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben vagy egyéb okból következik be a keresőképtelenség, a táppénz számfejtésének gyakorlata ugyanaz: első körben a munkavállaló havi bérének 60 százaléka kerül kifizetésre. Amennyiben a hatóság a beérkezett dokumentumok alapján lefolytatott vizsgálata keretében megállapítja, hogy a foglalkozási megbetegedés jogszabályi feltételei fennállnak, az állam gondoskodik a különbözet kifizetéséről. A jogosultság attól függetlenül fennáll, hogy a munkavállaló a karantén idején megfertőződött-e az új típusú koronavírussal, vagy sem” – írta az intézmény. 
Szerző

Iskolanyitás kérdőjelekkel – Dupla terhelés a pedagógusokon

Publikálás dátuma
2020.05.22. 06:20

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A csoportok létszámának meghatározását és a követendő munkarendnek a megválasztását, módszertanát is az iskolákra bízza az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A pedagógusokat és a szakmai szervezeteket is megosztja a köznevelési államtitkár szerdai bejelentése, miszerint június 2-tól – bár a járványhelyzet még nem ért véget – feloldják a március 14-én elrendelt intézménylátogatási tilalmat. Az iskolák nemcsak a gyermekfelügylelet miatt, hanem oktatási céllal is nyitva tarthatnak majd, miközben a tanév végéig, vagyis június 15-ig a tantermen kívüli digitális munkarend is érvényben marad. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, de mint mondta, nem lesznek „klasszikus” tanítási órák, a diákok kisebb csoportos foglalkozásokon vagy a tanévzáráshoz szükséges egyéni konzultációkon vehetnek majd részt. Azt viszont elképzelhetetlennek tartja, hogy egy tanárnak egyszerre kelljen részt vennie az iskolai munkában és a digitális távoktatásban is. Úgy véli, az iskolák megnyitása elsősorban az alsóbb évfolyamokat fogja érinteni, de tömeges megjelenésre nem számít. Egy vidéki általános iskola alsós évfolyamán tanító pedagógus viszont arról számolt be lapunknak, hogy az eddigi visszajelzések alapján osztályának mintegy 80 százaléka vissza akar menni az iskolába. Pontos munkaterv még nincs, de abban bízik, hogy a foglalkozásokat a pedagógiai asszisztensek segítségével meg tudják majd oldani. – Ha arra kötelezik a tanárokat, hogy a digitális távoktatást is folytassák és gyermekfelügyeletet, iskolai foglalkozásokat is tartsanak, az rendkívüli munkaidőnek minősül, amit ki kell fizetni – erről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője beszélt a Népszavának. Az szerinte is elfogadható, hogy a diákok nem kötelezően, hanem saját és szüleik döntése alapján látogathatják az iskolákat, de akkor ennek a pedagógusok esetében is így kellene lennie. Felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok iskolában nincs pedagógiai asszisztens, ugyanakkor alig találni olyan intézményt, ahol a tanári kar nagyobb része nem 50 éven felüli lenne, így félő, hogy a veszélyeztetett korcsoportba tartozó pedagógusokat is berendelhetik az iskolába, ha be akarják tartani a kislétszámú csoportokra vonatkozó utasítást. Nagy Erzsébet szintén egy általános iskolában tanít, és folyamatosan kapja a megkereséseket kollégáitól, sőt az intézményvezetéstől is, de a fenntartó, illetve az oktatási szaktárca részletes tájékoztatása híján ő sem tudja megválaszolni a kérdések nagy részét.  – A tantermen kívüli, digitális munkarend beosztása, követett módszere az iskola választásán és a pedagógusok módszertani szabadságán alapul. Ezen belül meg lehet találni a módját az egyéni vagy kiscsoportos felkészítésnek, konzultációnak, amiknek nem kell egy időben történniük – közölte megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A csoportok létszámával kapcsolatban azt írták: az engedélyezett létszámot nem határozták meg központilag, az a helyi adottságoknak megfelelően alakítható, egy nagyméretű teremben szükség esetén egy tanulócsoport is tud a megfelelő egészségvédelmi intézkedések megtartása mellett találkozni. A behívottak köre is helyben, a szülőkkel egyeztetve alakulhat ki. A gyermekétkeztetés állami intézmények esetén önkormányzati feladat, ennek rendje csak annyiban változott, hogy június 26-ig kell biztosítani az étkezést a gyermekfelügyeletben lévő tanulóknak. Amikor felmérik a gyermekfelügyeletre az igényt, akkor az étkezési igényeket is felmérik és megrendelik a helyben szokásos módon. A takarításra, fertőtlenítésre nem vezettek be új szabályokat, az Emmi szerint az intézményekben ezek biztosítása megoldott, a maszk viselése ajánlott, de nem kötelező. 

Ottalvós táborok is szervezhető

Június 16-tól szervezhetők napközis és ottalvós nyári táborok az érvényes járványügyi előírások betartásával - jelentette be csütörtökön Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a Kossuth rádióban. A vidéki bölcsődék és óvodák a jövő héttől, a budapestiek június 2-tól visszatérnek a rendes működésre, a gyerekeket mindenféle igazolás nélkül be kell fogadniuk az intézményeknek. Ez azonban csak lehetőség, nem kötelező bölcsődébe, óvodába járniuk a gyerekeknek.  

Szerző

Nincs tolongás a közmunkára

Publikálás dátuma
2020.05.22. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kormány részben a közmunkások számának drasztikus emelésével kezelné a növekvő munkanélküliséget, ám a Belügyminisztérium tájékoztatása alapján még nem határozták meg a létszám- és a pénzügyi keretet sem.
A Népszava információi szerint a kormány csak ezen a héten kért adatokat és véleményt a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályaitól, hogy mennyivel kellene megemelni az adott térségben a közfoglalkoztatottak számát, s milyen programokat kellene bővíteni vagy elindítani. A koronavírus-járvány miatt viszont már áprilisban is meredeken emelkedett a munkanélküliek száma, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a múlt hónapban – tavalyhoz képest 26,5 százalékkal többen – 330 ezren kerestek munkát. Czirfusz Márton, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint abból nagy baj lehet, ha nem gyorsítanak a döntéshozatali mechanizmuson, mert azoknak is most lenne szükségük a segítségre, akik valami miatt nem kaphatnak álláskeresési támogatást. Új program, új létszám- és pláne új pénzügyi keret egyelőre nincs a közmunkásnak jelentkezők foglalkoztatására – erősítette meg a Belügyminisztérium (BM) sajtóosztálya. Azt pedig önkormányzatoktól tudjuk, hogy a kormányhivataloknak szétosztott idei létszámkeretet sem tudták mindenhol felhasználni, de nem tudni hol és mennyi szabad hely maradt, amire jelentkezni lehetne, ahogy azt sem, hány egyedi települési pályázatot fogadott be a BM az utóbbi hetekben. Egyelőre annyi biztos a közfoglalkoztatás veszélyhelyzethez igazodó kibővítésével kapcsolatban, hogy a kormány megszüntette a korlátozást, ami a piaci munkára alkalmas álláskeresőket és a szakképzetteket, különösen a diplomásokat 2017 óta kizárta a közmunkásnak felvehetők köréből. Az erről szóló módosítás május közepén jelent meg, alig több mint két héttel azután, hogy a kormány fontosnak tartotta nyilvánosságra hozni a közfoglalkoztatás idei általános céljait és azt is, hogy aki nem tart rendet a portáján, az három hónapra kizárható a lehetőségből. Így már csak épp azt nem tudni, hol mennyi embert foglalkoztathatnak a mostani közmunkásaik mellett a települések. – A járási kormányhivataltól jött körlevél, hogy nyártól felvehetünk plusz embereket a közmunkára – nyilatkozta a Dél-Somogyban a barcsi járáshoz tartozó alig 250 lelkes Heresznye polgármestere, Rengel László, aki élne is a lehetőséggel. A Hortobágy szélén fekvő ötezer fős nagyközség, Egyek nem kapott ilyen felhívást, de olyan sok új érdeklődő kereste meg az önkormányzatot, hogy Miluczky Attila polgármester kénytelen volt segítséget kérni a balmazújvárosi járási kormányhivatal foglalkoztatási osztályától, hogy kibővíthessék a település közmunkaprogramjait. Az önkormányzati hivatalban megtudtuk, azt a tanácsot kapták, hogy adjanak be pályázatot a tárcához mintaprojekt támogatására, így vehettek fel szeptember végéig újabb 50 főt az eddigi közmunkásaik mellé. A többségében a válsághelyzet alatt munkájukat elvesztő embereket hivatalosan tereprendezésre alkalmazzák. Körtelefonunkból kiderült, kevés helyen terveznek jelentős létszámbővítést, például azért, mert ha a külföldi munkavállalás megint elérhető lesz, és sokan otthagyják őket, akkor jövőre lecsökkentik az eredeti létszámkeretüket. A polgármesterek szerint a veszélyhelyzeti közmunkát sokkal rugalmasabban kellene kezelni, külön elszámolással és ha sikerül piaci munkát találni a felvetteknek, azért nem a települést kellene büntetni. Ráadásul a legtöbb településvezető szerint a mezőgazdasági idénymunkák miatt nem is a következő három hónapban lesz nagy szükség a létszámkeret bővítésére, sokkal inkább októbertől, amikor befejeződnek a feladatok a földeken, gyümölcsösökben, szőlészetekben. S akkor is megfontolja majd minden érdeklődő, hogy közmunkára jelentkezzen-e – tették hozzá, mondván, hogy a képzetlenek 81 530 forintos, s a szakképzettséggel bírók 106 ezer forintos bruttó bére már csak keveseknek vonzó. Czirfusz Márton, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa a végleges létszámok eldöntése előtt azt is megvizsgálná, mi lett azokkal a közfoglalkoztatott asszonyokkal, akik a veszélyhelyzetben nem tudták megoldani a gyermekeik felügyeletét, s így nem tudtak megjelenni a munkában. 

Nem lesz drága

A közfoglalkoztatás válságkezelő kibővítése vélhetően nem kerül nagyon sokba a költségvetésnek, ha az elkövetkező hónapokban sem emelkedik meg drasztikusan az érdeklődés. 2016-ban, amikor a legmagasabb volt a létszám, a 223 ezer emberre 340 milliárdot terveztek, idén 140 milliárd szerepel a költségvetésben a közmunka programokban foglalkoztatott százezer ember bérére, a programok működtetésére. Körképünk alapján szinte biztos, hogy a kétszeres mennyiségre nem lesz szükség, a legvalószínűbb az, hogy az év elején is megfogalmazott 20-30 százalékos plusz igényt próbálják majd kielégíteni az önkormányzatok.

Frissítve: 2020.05.22. 08:42