Előfizetés

Mellékhatások nélkül immunitást adó vektorvakcinát állítottak elő orosz tudósok

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.22. 14:24

Fotó: OLGA MALTSEVA / AFP
Önmagukon próbálták ki az oltóanyagot a Nyikolaj Gamaleja nevét viselő Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) munkatársai.
A Nyikolaj Gamaleja nevét viselő Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) kísérlete sikerrel járt – tájékoztatta Alekszandr Gincburg akadémikus, a központ igazgatója pénteken az Interfax hírügynökséget. A kutatók az önmagukon elvégzett kísérlettel bebiztosították a saját védelmüket, hogy a világjárvány során folytathassák az ellenszerek kidolgozását. A kutatóintézet vezetője azt mondta, hogy a vektorvakcinát munkatársainak "széles köre" próbáltatta ki magán, de nem árulta el, hogy hány emberről van szó. "Nem. Mindenki él, egészséges és elégedett" - felelte Gincburg arra a kérdésre, hogy mutattak-e ki az oltóanyagnál mellékhatást.
Az akadémikus szerint a perspektivikus vektorvakcina egy olyan adenovírus-DNS-en alapul, amelybe beépítették a SARS-CoV-2 koronavírus egyik génjét. Az adenovírust az eljárás során olyan "tartályként" használják fel, amely a koronavírus-gént a sejthez szállítja, ott beindítja az új koronavírus burkának fehérjeszintézisét, és ily módon "megismerteti" az immunrendszert a potenciális ellenséggel. Az ilyen típusú készítményeket nevezik vektorvakcinának.
Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter csütörtök este a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy a vakcinák ügyében az első eredmény és az oltóanyag szélesebb körű alkalmazása július végén lesz hozzáférhető Oroszországban. A tárcavezető szerint több szérum esetében preklinikai tesztelés zajlik, és minden terv szerint, zökkenőmentesen halad. Tatyjana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes szerdán a parlament felsőházában bejelentette, hogy Oroszországban jelenleg 47 féle Covid-19-vakcina kidolgozásán dolgoznak.
 Oroszország péntekre szomorú negatív rekordot állított fel azzal, hogy az elmúlt nap alatt 150-en haltak meg a Covid-19 betegség következtében a legfrissebb hivatalos adatok szerint. Ezzel a járvány kezdete óta központilag regisztrált halálozások száma 3249-re emelkedett. Az igazolt fertőzések száma péntekre 8894-gyel 326 448-ra nőtt, ami 2,8 százalékos napi növekményt jelent. Az új esetek 42,2 százaléka tünetmentes. Az aktív eseteké 1600-zal 223 374-re, a gyógyulásoké pedig 7144-gyel 99 825-re emelkedett. Az országban a járvány kezdete óta több mint 8,1 millió, az elmúlt egy nap alatt pedig 258,7 ezer tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 277 068 embert tartanak megfigyelés alatt.

Májőssejteket kapott egy újszülött Japánban

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.22. 11:08

Fotó: Hiroto Sekiguchi/The Yomiuri Shimbun / AFP
Az orvosok azért döntöttek az embrionális őssejtekből tenyésztett májsejtek befecskendezése mellett, mert a baba túl kicsi volt a májátültetéshez.
A világon elsőként gyógyítottak embrionális őssejtekből nyert májsejtek beültetésével egy újszülöttet Japánban. Az októberben született gyereknél karbamidciklus-zavar jelentkezett, mája nem tudta a mérgező anyagcsere-mellékterméket, az ammóniát megfelelő módon karbamiddá alakítani – közölték csütörtökön tokiói orvosok. A karbamid az emlősök és az ember fehérje-anyagcseréjének végterméke, a szervezet vizelet formájában választja ki.
A hatnapos baba túl kicsi volt a májátültetéshez, mivel ez a beavatkozás csak hat kilogramm súly felett végezhető el és ennek eléréséhez még legalább 3-5 hónapra lett volna szüksége. A gyerekek egészségével és fejlődésével foglalkozó japán központ (NCCHD) orvosai hogy időt nyerjenek, embrionális őssejtekből tenyésztett 190 millió májsejtet fecskendeztek a csecsemő szervezetébe. A kezelés hatására nem nőtt a baba vérében az ammónia szintje. Később apjától kapott donormájat és hat hónapos korában elhagyhatta a kórházat – írták közleményükben az orvosok. „Ennek a próbálkozásnak a sikere megmutatta, hogy biztonságos embrionális őssejtek alkalmazása májbetegek esetében.”
Az embrionális őssejteket megtermékenyített petesejtekből nyerik, klinikai kísérletekben való használatuk ezért etikai problémákat vet fel, mivel az embriókat később megsemmisítik. Az NCCHD egyike annak a két szervezetnek Japánban, amely számára engedélyezett az embrionális őssejtek használata új orvosi kezelések kutatásában és tanulmányozásában.

Lappangó összetevők – Felhagy a vitatott babahintőpor amerikai és kanadai forgalmazásával a Johnson & Johnson

Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.22. 10:25

Fotó: Shutterstock
A termék korábbi változatáról felmerült, hogy rákkeltő.
A főként gyógyszereket és egészségügyi termékeket gyártó amerikai Johnson & Johnson nem árulja tovább Amerikában a zsírkő alapú babahintőporát. A vállalat kedden kiadott közleménye szerint bár egy tavaly októberi vizsgálat igazolta, hogy a hintőpor már nem tartalmaz azbesztet, de a bizalom és a kereslet jelentős mértékű csökkenése miatt mégis végleg felhagynak a forgalmazásával. A talkum alapú hintőpor azokban az országokban továbbra is kapható lesz, ahol „jelentős a fogyasztói kereslet iránta”. Amint arról lapunk is beszámolt: a cég 2018-ban 4,7 milliárd dollár kártérítést fizetett ki 22 nőnek, mert bebizonyosodott, hogy a forgalmazott hintőpor rákot okozott. A panaszok 2014-ben kezdődtek, a 22 felperes közül hat nem is érte meg a bírósági tárgyalást. A precedens értékű ítélet után több mint 9 ezer, rákban megbetegedett nő nyújtott be kártérítési igényt, és a vállalat ellen jelenleg is 16 ezer per folyik. A dokumentumok szerint a hintőpor rákkeltő azbesztet és az önmagában egyébként veszélytelennek tartott talkumot (zsírkövet) is tartalmazott (utóbbit tartalmazza mindmáig), és bár a gyártó tisztában volt ezzel, nem tájékoztatta róla a vásárlókat. A J&J 1890 óta gyártja a babahintőport, ennek 75 százaléka 1980 óta kukoricakeményítő alapú, 25 százaléka zsírkő alapú, az USA-n és Kanadán kívüli értékesítésben az arány fordított. Kerestük az ügyben a J&J magyarországi irodáját, ígéretük ellenére lapzártánkig nem válaszoltak. Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag szakértője lapunknak elmondta, hogy a talkumot a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) rákkeltőnek sorolta be abban az esetben, ha azbesztszerű szálakat tartalmaz, illetve lehetséges rákkeltőnek intim hintőporként (perineális) felhasználás esetén. Az utóbbi években a titánium-dioxid is a vádlottak padjára került, az EU lehetséges rákkeltőnek minősítette. A vegyület bionaptejekben is benne lehet – maga a fizikai fényvédő –, ha az ilyen tartalmú krémek megszáradnak az ember bőrén, könnyű belélegezni. A hatása a tüdőben jelentkezik, ott okoz rákot. Nem tiltották még be, egyelőre csak figyelmeztetni kell jelenlétére a termékek címkéjén. A titánium-dioxid emellett gyógyszerekben is megtalálható, fehérítőként alkalmazzák, ugyanígy élelmiszerekben, festékekben is, kockázatot belélegezve jelent.

Mi az a zsírkő, más néven talkum

A zsírkövet, más néven talkumot (E553b) kozmetikai és gyógyszerkészítményekben használják, továbbá szigetelő kerámiákban, textil- és gumigyártásban adalékanyagként, fröccsöntésben granulátum adalékanyagként, festékgyártásban, növényvédőszerekben vivőanyagként. Az élelmiszeriparban csomósodást gátló anyagként, töltőanyagként, valamint egyes bevonatok készítésénél alkalmazzák. Számos élelmiszerben, elsősorban a szárított ételekben fordulhat elő. A talkum elnevezés nagyon finom, porformájú magnézium-szilikát-hidrátot takar. Az emberi szervezet sem felvenni sem pedig hasznosítani nem tudja; átalakulás nélkül kiürül a szervezetből. A talkum csak bizonyos élelmiszerekhez engedélyezett, meghatározott mennyiségben, vagy korlátozás nélkül. Ezek közé tartoznak többek között a szárított, porított élelmiszerek, reszelt vagy szeletelt sajt, fűszerek, táplálékkiegészítők, konyhasó, konyhasóhelyettesítő, rágógumi, rizs, kolbászok (felületi kezelésre). A szilikátok veszélytelennek számítanak, az adalékanyag felhasználható feldolgozott ökológiai élelmiszerek előállításához.