Monostori híd lesz az épülő komáromi átkelő neve

Publikálás dátuma
2020.05.23. 08:44
Teherautók a 600 méter hosszú új komáromi Duna-híd próbaterhelésén 2020. május 16-án
Fotó: Krizsán Csaba / MTI
A döntést a Földrajzinév-bizottság első helyen javasolta, véglegesítéséről is ez a testület dönthet, a kezdeményezést a szlovák fél támogatta – mondta az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.
A magyar-szlovák közös beruházásban a kivitelezés utolsó szakaszában járó új komáromi Duna-híd a kétoldalú munkacsoport javaslata szerint a Monostori híd nevet kapja – közölte Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel. Az államtitkár kifejtette: a névválasztást az indokolja, hogy a híd Duna jobb partjára eső vége Komárom Koppánymonostor városrészében található. Az elnevezés mellett szól, hogy az átkelő közelében áll a komáromi erődrendszer részét képező Monostori erőd, Közép-Európa legnagyobb újkori erődje. Előzményei a messzi régmúltba nyúlnak vissza, a Római Birodalom idején Pannónia provincia egyik legjelentősebb központja volt Brigetio, a katonai tábor és polgárváros kelta eredetű neve várat, erődöt jelent. A Monostori híd (szlovák változatban Most Monoątor) nevet a Földrajzinév-bizottság első helyen javasolta, véglegesítéséről is ez a testület dönthet, a kezdeményezést a szlovák fél támogatta – tette hozzá Mosóczi László. Az új Duna-híd kivitelezése a befejezéséhez közeledik, a közelmúltban sikeresen zajlott le a terhelési próbája. A napokban elkészül az aszfaltburkolat, folytatódik a közvilágítási oszlopok, korlátok elhelyezése, a híd monitoring és riasztó rendszerének telepítése, a lámpák, hajózási jelzések felszerelése.
Teherautók a 600 méter hosszú új komáromi Duna-híd próbaterhelésén
Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Mosóczi László kiemelte, hogy az új Duna-híd munkálatai a tervek szerint a nyár végéig lezárulnak. A híd közel 100 kilométeren hiányzó teherforgalmi átkelési lehetőséget teremt, miközben tehermentesíti Komárom és Révkomárom belvárosát. A magyar-szlovák közlekedési kapcsolatok folyamatosan bővülnek, 2020 végén a két főváros között létrejött a teljes értékű autópályás összeköttetés. Az M30 folyamatban lévő kivitelezésével Budapesttől Miskolcon át Kassáig végig sztrádán autózhatunk majd – mondta az államtitkár.
Szerző

Kiadták a figyelmeztetést – Zivatar, felhőszakadás és erős szél jöhet a hétvégén

Publikálás dátuma
2020.05.23. 07:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A hőmérséklet szombat délután 15 és 24, késő este 12 és 17 fok között valószínű.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szombaton fokozatosan keleten is megnövekszik a felhőzet, országszerte erősen felhős idő lesz a jellemző. Napközben nyugaton és középen lehet eső, késő estétől északnyugat felől egyre többfelé várható eső, zápor, a Dunántúlon helyenként viharos széllökésekkel, esetleg felhőszakadással kísért zivatarok is kialakulhatnak. Napközben a keleti, délkeleti szél helyenként megélénkül. Késő este a Dunántúlon északnyugatira fordul a szél, és viharossá fokozódik. A zivatarok veszélye miatt a fővárosra és Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést.
Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas Veszprém és Zala megyében felhőszakadás, míg Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyében az erős szél miatt is figyelmeztetnek.
A hőmérséklet délután 15 és 24, késő este 12 és 17 fok között valószínű.
Vasárnap reggel még erősen felhős idő lesz többfelé esővel, záporral, főként délkeleten néhol zivatarral, majd északnyugat felől gyorsan felszakadozik a felhőzet, és napközben az ország nagy részén gomolyfelhős, napos idő esz, és már csak helyenként lehet záporeső. Az északnyugati, északi szelet erős, a Dunántúl egy részein főként éjjel és délelőtt viharos lökések kísérik. A zivatarok veszélye miatt vasárnapra is többfelé (Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Somogy Tolna) adtak ki figyelmeztetéseket.
A szél miatt Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében figyelmeztetnek.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7 és 14, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 22 fok között várható.
Szerző

Gócponttá tett zalai otthonok

Publikálás dátuma
2020.05.23. 07:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Azt sem engedték ki az állami intézményből, akinek három tesztje negatív volt. A negyedik már pozitív lett. A hozzátartozók áldatlan állapotokról beszélnek. A fenntartó tagad.
– Mi akarnak!? Itt nem fotózhatnak! Tilos, értik! Fotózzák az erdőt vagy a virágokat, különben rendőrt hívok!

Meglepően harciasan lépett fel a zalaegerszeg-pózvai speciális otthon biztonsági őre. Pedig csak fotót készítettünk az utca felől a súlyos, halmozott fogyatékossággal élőket gondozó Zala Megyei Gondoskodás Egyesített Szociális Intézmény Napraforgó Otthonáról. Indulatát talán az indokolta: a járvány kirobbanása óta reflektorfénybe kerültek a zalai szociális otthonok, amelyeket egyre élesebben bírálnak a gondozottak hozzátartozói. Zala megyében kiugróak a koronavírus adatok, a főváros, valamint Pest és Fejér után itt a legmagasabb a fertőzöttek száma. A szomszédos Vasénál 12-szer, Somogyénál 8-szor több a fertőzöttek száma. Arról már hetek óta lehetett hallani, hogy a zalai szociális otthonok „átfertőzöttsége” áll a kiugró adatok hátterében, aztán bizonyosság is vált ez. Az operatív törzs tájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos ismerte el, hogy a fertőzések nagyjából fele a szociális otthonokban történt, nagyobb részük pedig az állami Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) zalai intézményeihez köthető. A Népszavának nyilatkozó érintettek szerint különösen rossz a helyzet a kiskorú és felnőtt fogyatékkal élőket gondozó pózvai Napraforgó otthonban. Forrásaink szerint az intézményben annak ellenére is folyamatosan nő a fertőzöttek száma, hogy az SZGYF február elejétől lezárta az intézményt, vagyis a hozzátartozók azóta nem is láthatták beteg rokonaikat. – Ráadásul április közepe óta már a szabadba sem engedik ki a gondozottakat. Azokat sem, akiknek negatívak lettek a tesztjeik – mondta az egyik sérült fiú szülője. A hozzátartozók arra panaszkodnak, hogy alig tudnak kapcsolatba lépni a gondozottakkal, az intézményben rendszeresen nem veszik fel a telefont, nem kapnak semmilyen tájékoztatást. Akadt család, mely a vírus idejére hazavitte volna rokonát, ám hiába volt három tesztje is negatív a gyereküknek, nem engedték el az intézményvezetői ígéret ellenére sem – a negyedik tesztje aztán már pozitív lett beteg fiúknak. – Nem csoda, hogy egyre több a fertőzött – mondta az intézmény belső viszonyaira rálátó forrásunk. – Rendszeresen összezárják ugyanis a gondozottakat: a tesztelések előtti éjszakát a szobájuk helyett egy nagy közös helyiségben töltik. Köztük például autistákat, akiknek külön traumát okoz, hogy kiszakítják őket a megszokott környezetükből. Az egyik szülő állította, gyermeke arra panaszkodott, hogy a sok teszteléstől többeknek már vérzik az orra, a folyamatos bezártság miatt pedig rendkívül feszültek a gondozottak. Elkülönítik azokat, akiknek a tesztje pozitív lett, rájuk pedig a gondozók sokkal kevesebb figyelmet fordítanak, így vannak, akik még ruhát sem váltanak napokig. Másvalaki szerint annyit panaszkodtak a gondozottak a hozzátartozóiknak, hogy az intézményben korlátozzák az internethasználatot, minél kevesebb információ szivárogjon ki. Az otthonban uralkodó állapotokról megkérdeztük a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot is. A Zala Megyei Gondoskodás Egyesített Szociális Intézmény 419 gondozottjából 79-en fertőződtek meg – válaszolta lapunknak az SZGYF, ám arra nem tért ki, mi a helyzet a Napraforgó otthonban, pedig kifejezetten erre kérdeztünk rá. Azt viszont közölték, hogy 37 embert az intézmény Covid-részlegén, hatot a megyei kórház fertőző osztályán, 36-ot a pszichiátriai rehabilitációs részlegen kezelnek. Az otthon 156 dolgozója közül 19-en fertőződtek meg. Az SZGYF cáfolta, hogy a gondozottakat összezárták volna közös helyiségekbe, szerintük erre csak kétszer akadt példa, amikor fertőtlenítés miatt kellett elhagyniuk szobáikat az ellátottaknak, ám a „mentális vagy autista spektrumzavarral élők esetében fokozott odafigyeléssel és empátiával történt meg a kiköltöztetés”. A fertőzés terjedésének megakadályozására izolációs részleget alakítottak ki, a fertőzött ellátottakat és a kórházból visszaérkezőket elkülönítik. Kiemelt figyelmet fordítanak a személyes higiénére, a védőfelszereléseket, egyszer használatos evőeszközöket, tányérokat használnak, többször történt az egész intézményt érintő fertőtlenítés. Március 8. óta kijárási és látogatási tilalom van érvényben – erősítette meg a hozzátartozói panaszokat az SZGYF. Mint írták, az ellátottakat csak akkor lehet hazaengedni, ha hozzátartozójuk vállalja, hogy a járványügyi veszélyhelyzet feloldásáig nem viszi vissza a gondozottat.

„Megszűnik a mindennapok korábbi biztonsága”

A pózvai otthonban uralkodó állapotok, a gondozottak kezelése miatt az egyik szülő az Autisták Országos Szövetségéhez fordult. Megkerestük az AOSZ-t, melynek vezetője, Kővári Edit a Népszavának elmondta, egy autista számára már a karantén is borzalmas helyzetet jelent, hiszen megszűnik a mindennapok korábbi biztonsága, a megszokott életritmus, rengeteg új impulzus éri. – A rugalmatlanság az egyik vezető tünet az autizmusban, vagyis egy ilyen változásra felkészülni komoly feladat egy intézmény számára – magyarázta. – És még akkor sem biztos, hogy sikeres, ha minden protokollt alkalmaznak. Az autista nem érti meg, miért van szükség új intézkedésekre, a megváltozott körülmények hatására a betegekben nő a feszültségérzet, s ekkor vagy magába fordul vagy agresszívvá válik. Az AOSZ a kidolgozta ajánlásait a koronavírus-járvány idejére, s ezt elküldte az SZGYF-nek is. Ebben többek között szerepel, hogy a stressz csökkentése, a nyugodt, érzelmileg biztonságos fizikai és társas környezet megteremtése most mindennél fontosabb. Kerülni kell a hosszas magyarázatokat, nyugodtan kell kommunikálni a betegekkel, akiknek személyre szabottan kell elfoglaltságot találni, lehetőleg minél több mozgással. Az ajánlás külön kiemeli a hozzátartozók folyamatos tájékoztatását, a gondozott és rokonaik közötti gyakori telefonos vagy videós kapcsolat biztosítását.

Szerző