Előfizetés

Meghaladta az 5,4 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.25. 09:28

Fotó: TAUSEEF MUSTAFA / AFP
Már több mint 2,1 millióan épültek fel a betegségből.
A világban 5 millió 407 ezer 701-en fertőződtek meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 345 060, a gyógyultaké pedig 2 millió 168 ezer 564 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli összesítése szerint. Egy nappal korábban 5 311 089 volt a fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 342 104, a gyógyultaké pedig 2 112 198. A diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban van jelen. A legtöbb halálos áldozata a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegségnek az Egyesült Államokban van, ahol 1 643 238 az igazolt fertőzöttek, 97 720 a halálos áldozatok és 366 736 a gyógyultak száma. Brazíliában az azonosított fertőzöttek száma 363 211-re emelkedett, a kórban 22 666-an haltak meg, és 149 911-en felgyógyultak. Oroszországban 344 481-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 3541, a gyógyultaké pedig 113 299 volt. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 260 916 volt, 36 875-en haltak bele a betegségbe, és 1151-en gyógyultak ki belőle. Spanyolországban 235 772 fertőzöttet, 28 752 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 229 858, a halálos áldozatoké 32 785, és 140 479-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Franciaországban 182 709 fertőzöttről, 28 370 halálos áldozatról és 64 735 gyógyultról tudni. Németországban 180 328 a fertőzöttek száma, 8283 a halottaké és 160 281-en meggyógyultak. Törökországban 156 827 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 4340, a gyógyultaké pedig 118 694. Indiában 138 536 fertőzöttet jegyeztek fel, 4024 halálos áldozatot és 57 692 gyógyultat. Iránban 135 701 fertőzöttről, 7417 halálesetről és 105 801 gyógyultról tudni. Peruban 119 959 fertőzöttet, 3456 halálos áldozatot és 49 795 gyógyultat regisztráltak. Kanadában 86 106 fertőzöttet tartottak számon, 6534 halálos áldozatot és 43 998 gyógyultat. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 095 esetet tartottak nyilván szombat reggel, 4638 halálos áldozatot és 79 343 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírusos fertőzést, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Maduro: Venezuelának joga van kereskedni „a világ tengerein és égboltjain”

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.25. 08:55
Nicolás Maduro venezuelai elnök
Fotó: AFP
Az elnök üdvözölte, hogy a hétvégén megérkezett Venezuela vizeire az egyik iráni tartályhajó. „Ha az amerikaiak problémákat okoznak tankereinknek a Karib-tengeren vagy bárhol másutt a világon, mi is problémákat fogunk okozni nekik” – üzente Haszan Róháni.
Nicolás Maduro venezuelai elnök vasárnap védelmébe vette országának azt a jogát, hogy szabadon kereskedhessen „a világ tengerein és égboltjain”, s üdvözölte, hogy a hétvégén megérkezett Venezuela vizeire az egyik iráni tartályhajó. Irán öt, összesen 1,53 millió hordó benzint és alkilátot szállító iráni tartályhajót indított Venezuelába, és az első közülük már elérte a súlyos gazdasági és politikai válságban tengődő latin-amerikai ország kizárólagos gazdasági övezetét. Maduro egy televíziós nyilatkozatban köszönetet mondott Haszan Róháni iráni elnöknek és Irán egészének „a szolidaritásért, a bátor döntésért”. Hangsúlyozta: a szállítmányt illetően együttműködési megállapodás van érvényben Venezuela és Irán, két olyan „békeszerető ország” között, amely a saját fejlődési útját járja. „Lázadó népek, forradalmi népek vagyunk (...), soha nem fogunk térdre esni az észak-amerikai birodalom előtt” – szögezte le Maduro.
Haszan Róháni iráni elnök
Fotó: ATTA KENARE / AFP
Róháni szombaton óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy megtámadja a Karib-tengeren át Venezuelába közlekedő iráni tartályhajókat. „Ha az amerikaiak problémákat okoznak tankereinknek a Karib-tengeren vagy bárhol másutt a világon, mi is problémákat fogunk okozni nekik” – figyelmeztetett. Róháni hangsúlyozta, hogy országa nem akar újabb konfliktusba keveredni az Egyesült Államokkal, de fenntartja magának a jogot, hogy megvédje a saját érdekeit. Iránnak és Venezuelának régóta szorosak a kapcsolatai, és összeköti őket az is, hogy hasonlóan ellenségesen viszonyulnak Washingtonhoz. Az Egyesült Államok mindkét országgal szemben kemény gazdasági szankciókat vezetett be, és utasíthatja a térségben állomásozó hadihajóit, hogy tartóztassák fel az iráni tartályhajókat.

Szabad szemmel: a kereskedelmi korlátok csak megnehezítik a gazdaságok felgyógyulását, ha vége lesz a járványnak

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.05.25. 08:14

Nemzetközi sajtószemle, 2020. május 25.
Die Welt A német kancellár már megnyerte az 500 milliós gazdasági segélycsomagnak a V4-eket, mert egy hete arról biztosította őket az online tartott egyeztetésen, hogy nem kell félniük, Brüsszel a következő hét évben is pont annyit fog nekik utalni támogatásként, mint idáig. Viszont Angela Merkel és Emmanuel Macron terve jóval nagyobb ellenállásba ütközik az ún. fukar kvartett, tehát a dán, a holland, az osztrák és a svéd kormány részéről, amely e pillanatban hallani sem akar arról, hogy ingyen pénzzel segítsék ki a nagy bajban lévő déli államokat, az ehhez szükséges hiteleket viszont a többiek állják. A vita várhatóan valamiféle megegyezéssel zárul, tehát lesz adomány és lesz kölcsön is. Merkel eddigi álláspontjához képest azonban mindenképpen fordulatot jelent, hogy hajlandó a terhek megosztására, hiszen idáig következetesen kiállt az adósságok szétterítése ellen. Egyöntetűen pártjára keltek ez ügyben a német uniópártok, ám most, a hirtelen váltás után mégsem hallani egy rossz szót sem a CDU-CSU részéről. Persze azért itt szükség volt némi trükkre is, mert a hatalmas alap hivatalosan úgy áll össze, hogy a most hajló költségvetési egyeztetéseken az egyes kormányok megmondják, mennyit szánnak a rendkívüli esetekre fenntartott keretbe. Ugyanakkor bökkenő, hogy a segítségnyújtásnak ezt a formáját a szociáldemokrata német pénzügyminiszter dobta be és Olaf Scholz nem is titkolta, hogy azt szeretné, ha az EU ily módon közelebb kerülne az Európai Egyesült Államokhoz, a fiskális unió megteremtéséhez. Idevág, hogy a német kormányfő kinyilvánította: a nemzetállamok egymaguk semmire sem jutnak. Mi több, a szemében immár a szövetség alapdokumentumainak átírása sem ördögtől való. A pénzügyi tárca vezetőjének elképzelése ugyanakkor hatalmas vihart kavart a német kereszténypártoknál. Nem tudni, hogy Merkel lándzsát tör-e saját pártszövetsége mellett, amikor kedden összeül a CDU-CSU parlamenti csoportja.
FT A vezércikk arra figyelmeztet, hogy veszélybe került a globalizáció. Nem arról van szó, hogy máris jobblétre szenderedett, de nagyon rossz bőrben van. Egymás után érték a csapások, amelyek lelassították a nemzetközi kereskedelmet és pénzügyeket. Ilyen volt a 2008-as válság, a populista nacionalizmus megerősödése, a Brexit-népszavazás, és Donald Trump megválasztása. A Covid-19 pedig azzal fenyegeti, hogy beviszi neki a döntő ütést, azaz padlóra küldi. Lehet, hogy az összenövő világ saját sikereinek esik áldozatul. A nemzetközi munkamegosztás, a termelés kiszervezése mérsékelte a szegénységet a fejlődő államokban és lenyomta az árakat gazdagéknál. A politikusok azonban nem sokat tettek azokért, akik közben elvesztették állásukat, és nem törődtek egykor virágzó közösségek tagjainak büszkeségével és tulajdonosi érzéseivel sem. Mivel a termelési láncok megszakadtak a járvány miatt, ugyanakkor nehéz volt egészségügyi felszereléseket beszerezni, felerősödtek a hangok, hogy lehetőleg minél több árut odahaza állítsanak elő, és ne ott, ahol az a legolcsóbb. Ezek a követelések persze elkerülhetetlenek, de nem szabad, hogy lerombolják a globalizáció jelentős eredményeit. Hiszen a nemzetközi együttműködés eleve lehetővé teszi, hogy az országok a saját erősségeikre építsenek. Ha most bezárkóznak a tehetős államok, akkor annak megfizetik az árát. Nem egyszerűen a magasabb árak és az elvesztett piacok miatt, hanem azért, mert az adófizetők pénzéből kell támogatniuk a hazai gyártást. Ez pedig törékenyebbé teszi őket, nem erősebbé. A kereskedelmi korlátok csak megnehezítik a gazdaságok felgyógyulását, ha egyszer vége lesz a ragálynak. Ugyanakkor az amerikai-kínai feszültség, az új „hidegháború” nagy mértékben fenyegeti a globalizációt. Peking a washingtoni törekvések láttán hajlik a nacionalista tekintélyelvűségre, éppen a novemberi választások előtt. Az világos, hogy az érzékeny high tech termékeknél, illetve a hadiiparban le kell építeni a kapcsolatokat Kínával. De katasztrofális volna, ha a kettéválás elérné az egykori hidegháborús szintet. És ha az USA bezárkózik, az nagy lehetőséghez juttatja a kínaiakat. Hogy miként alakul a kétoldalú viszony, az nagyban meghatározza a globalizáció jövőjét.
Guardian A lap arról ír: a mostani svéd járványpolitika modellül szolgál a jobboldal számára, de ettől halálos őrültség. A fertőzés fejre állította a világot, de azt azért meg lehetett volna mondani előre, hogy a Kínai Kommunista Párt le fogja tartóztatni azokat, akik nyilvánosan figyelmeztetnek a bajra és legalábbis az elején igyekszik leplezni, mekkora veszély fenyegeti az emberiséget. Ahhoz sem kellett isteni sugallat, hogy bárki megjósolja: Orbán Viktor arra használja ki a Covid-19-et, hogy megteremtse az EU első diktatúráját. Mint ahogy Nostradamus nélkül is meg lehetett jövendölni, hogy megbánják mindazok, akik olyanokat juttatnak hatalomra, akik nagy ívben tesznek a hozzáértésre, nem törődnek a dolgok összetettségével vagy az igazság és a hazugság közti különbséggel – írja a lap. Viszont arra senki sem számított, hogy a svédeknél arat a halál, ami azt bizonyítja, hogy teljesen téves volt a stratégia, mármint hogy nyitva maradtak az üzletek, vendéglők, iskolák, munkahelyek. A nyájimmunitás egyáltalán nem alakult ki. És lehet, hogy a helyzet még súlyosabb, amint az a számokból kitűnik, ám ez egyszerre politikai és egészségügyi katasztrófa. A stockholmi kormány tanácsadói kioktatták a világot, hogy hiábavalóak a kemény korlátozások. A jobboldal ajnározta őket ezért a világhálón. Mint ahogy Johnsont is, amíg csak el nem szabadult a kórokozó a szigorításokat mindaddig elutasító Nagy-Britanniában. A svédek tragédiája arra int, hogy visszaüthet a túlzott alkalmazkodás. Az erős emberek szerte a világban nyomulnak. Azt hirdetik, hogy a sajtó ellenséges a vezetővel szemben. Hogy a közszféra tele van szabotőrökkel, a bírák viszont nem elfogulatlanok. És ha felfüggesztik a parlament munkáját, valamint meggyőzik a híveiket, hogy a rossz hír az igazából álhír, akkor az emberek a végén nem bíznak semmiben sem, kivéve a nagy embert és annak pártját. Svédország idáig ellenáll a demagógia irányzatának. Az igazodás, az intézmények tisztelete azonban jól érzékelhető, de például a norvég fő epidemológus szóvá tette, hogy a svéd sajtó jóformán egyáltalán nem foglalkozik azzal, hány áldozatot követelt a járvány. Merthogy a közvélemény hitelt ad a szakembereknek. Az országot egy nem félhülye demagóg (Trump), illetve egy handabandázó átlagos tehetség (Johnson) vezeti, hanem egy tekintélyes koalíció. És ha utóbbinak azt mondta volna a szakember, hogy távolságot kell tartani, akkor a politika és a társadalom azt az utasítást követte volna. De az elején a legtöbb ország bízott a szakértőkben, és Dél-Koreában, Németországban, Tajvanon vagy Új-Zélandon be is bizonyosodott, hogy joggal. Ugyanakkor ha az Egyesült Királyság azt igazolja, mekkora veszélyt jelent a gyenge állam és a tehetségtelen politikusok hada, akkor Svédország arra példa, mi történik akkor, ha túlságosan is elfogadod, amit egy maroknyi bürokrata állít, és lemondasz a jogodról, hogy megkérdőjelezd, vajon igaz-e, amit hangoztatnak. Úgyhogy ha netán visszatér a fertőzés, senki sem mondhatja, hogy van más út is, mint az, hogy leáll a gazdaság és tömeges lesz a munkanélküliség. Csak egyszerűen át kell vészelni azt az időszakot. Megint.