Hajléktalanság helyett új esély a késve fizetőknek

Publikálás dátuma
2020.05.26. 06:20
Kilakoltatás előtt
Fotó: Markoszov Szergej
Az előterjesztés szerint a fővárosi bérlakásokból jogerős bírósági határozat birtokában is csak akkor lakoltatható ki hátralékos, ha számára a minimális lakhatás biztosított.
Senkit sem tesznek utcára fővárosi önkormányzati bérlakásból addig, amíg nem gondoskodtak az elhelyezéséről, illetve nem bizonyosodtak meg arról, hogy a kilakoltatást követően is lesz fedél a feje felett. Karácsony Gergely kabinetje elkötelezett abban, hogy minden szükséges segítséget megadjon a fővárosi bérlőknek lakhatásuk megőrzéséhez – olvasható a fővárosi lakásrendelet módosítását célzó előterjesztésben. A Fővárosi Közgyűlés a választások után nem sokkal úgy döntött, módosítják a fővárosi lakásrendeletet annak érdekében, hogy megelőzzék az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat. A javaslat most készült el, és csak a főváros kezelésében lévő lakásokra vonatkozik, ám a városvezetés abban bízik, hogy az általuk mutatott példát a kerületek is követik. A jelenlegi rendelkezések szerint a lakbérrel elmaradóknak az önkormányzat fizetési emlékeztetőt küld. Ha a bérlő a megadott határidőig nem egyenlíti ki a tartozását, akkor felszólítják erre, majd 8 nap után felmondják a lakásbérleti szerződést. Az új szabályok szerint viszont a fizetési felszólítást három havi, illetve 150 ezer forintot meghaladó hátralék esetén küldik ki, nyolc napos határidővel. A felszólításban a bérbeadó köteles részletesen tájékoztatni a bérlőt a részletfizetés lehetőségéről, az elérhető szociális támogatásokról és a jogkövetkezményekről. A fővárosi önkormányzat ezt követően kikéri a kerületi családsegítő véleményét is. Ha a bérlő hátraléka meghaladja a hat havi bérleti díj összegét vagy a 300 ezer forintot, akkor 30 napos felmondási idővel felmondható a lakásbérleti szerződés. Kivéve, ha közben a bérlő vállalja a részletfizetést. Ha nem, akkor a főváros kezdeményezi a végrehajtást, majd 90 nap múltán a kilakoltatást. A részletfizetés lehetősége azonban a 120. napig fennáll. A legfontosabb újítás azonban a „minimálisan elfogadható elhelyezés” bevezetése. Az előterjesztés szerint a fővárosi bérlakásokból jogerős bírósági határozat birtokában is csak akkor lakoltatható ki hátralékos, ha számára a minimális lakhatás biztosított. Várandós nők és kiskorú gyermeket (köznevelési, felsőoktatási, felnőttképzési intézménnyel jogviszonyban állók 24 éves korig) nevelők esetében ez a családok átmeneti otthona lehet, a fogyatékkal élők, szenvedélybetegek estében bentlakásos szakintézmény, míg a nyugdíjkorhatárt elérőknél idősek otthona. Gyermekteleneknél pedig olyan átmeneti szálló, amelyben lehetőség van a legfeljebb négy ágyas szobában való elhelyezésre. Az ugyanakkor gondot jelenthet majd, hogy ezekbe az intézményekbe helyenként több éves várólisták alakultak ki. További segítségként egyszeri, legfeljebb 300 ezer forintos támogatást kérhetnek a fővárosi önkormányzat által működtetett Hálózat Alapítványtól a lakbérhátralék kiegyenlítésére. Ezenfelül bővülne a méltányossági bérbeadás szempontrendszere is, előnyt élveznének a várandósok és az ápolásra szoruló hozzátartozót gondozók is. - A fővárosi lakásrendelet módosításának legfontosabb eleme az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalma. A garanciális jellegű szabályozás több részből áll, de az elsődleges cél annak megakadályozása, hogy gyermekeket azért emeljenek ki a családból, mert hajléktalanná váltak. Ez ugyan kiemelten súlyos törvénysértés - a szegénység nem lehet indok a szülőktől való elvételre - ennek ellenére rutineljárásnak számít – vázolja a rendeletalkotás hátterét a szabályozás egyik kidolgozója Misetics Bálint, a főváros lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója. A Város Mindenkié csoport egykori aktivistája szerint a civilizáltság fokmérője a lakhatási válságra adott válasz.
A fővárosi rendeletmódosítás másik célja a koronavírus járvány gazdasági hatásának enyhítése. Budapest a kerületekkel ellentétben nem csupán haladékot ad a veszélyhelyzet idején állásukat elvesztőknek, hanem a jövedelemcsökkenés mértékével arányosan elengedi a bérleti díjat 2020 végéig. A kedvezmény mértéke a bevétel nélkül maradt családoknál akár 100 százalékos is lehet. - A fővárosi önkormányzat szakítva a korábbi gyakorlattal, már az első megcsúszáskor meg szeretné adni a bajba jutott bérlőnek mindazon segítséget, amely megakadályozza a nagy összegű hátralék felhalmozódását. - mondta Misetics Bálint. A főtanácsadó bízik benne, hogy az általuk mutatott példát követik a kerületi polgármesterek is. - Reménykedésre ad okot, hogy tavaly novemberben a jelenlegi rendeletmódosítást megalapozó közgyűlési határozatot egyhangúlag fogadta el a testület, vagyis a fideszes polgármesterek is támogatták azt a közpolitikai célt, hogy önkormányzati lakásból senki ne kerüljön utcára – mondta. A kerületek hasonló szellemű szabályozása azért lenne fontos, mert a fővárosi önkormányzat csupán a budapesti önkormányzati bérlemények alig 3 százalékát – 1200 lakást – kezel, a többi felett a kerületek rendelkeznek. A jelenlegi kilakoltatási moratórium a veszélyhelyzet feloldása utáni 15. napon megszűnik.
Szerző
Témák
hajléktalan

Még el se indult, máris megfeneklett nyaralóhajó-program

Publikálás dátuma
2020.05.26. 06:00
Nyaralóhajó bemutató Tisza-tó Kisköre
Fotó: Zagyi Tibor / All rights reserved
A járvány lenullázta a méregdrága állami tiszai jachtok első szezonját. A vírus megmutatta, miért kockázatos, ha vállalkozót „játszik” a kormány.
Nem indul biztatóan az összesen 4,6 milliárd forint közpénzből útnak indított állami nyaralóhajó-program: a tavaly és az idén beszerzett Nicols Estivale típusú, hat-tíz személyes lakóhajók javarészt üresen vesztegelnek majd a tiszai kikötőkben, amelyek közül ráadásul a kiskörei a meghosszabbított átadási határidőre sem készült még el. A külföldi foglalásokat szinte mind lemondták, a hazai vendégek pedig az eddigi tapasztalatok szerint legfeljebb egy-két napos élménytúrára neveznének be: a hosszabb hajózás több ezer eurós árát nem az itthoniak pénztárcájához szabták. Ettől még lehet később jó üzlet az állami lakóhajó-program, de az idei év, és a koronavírus-járvány megmutatta, miért és mennyire sérülékeny befektetés a közpénzből finanszírozott luxusturizmus. A flottát üzemeltető MAHART nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mekkora bevételt terveztek a hajóbérlésekből 2020-ra, de remélik, ennek jó része a nehézségek ellenére is befolyik majd a kasszába. Révész Máriusz aktív turizmusért felelős kormánybiztos a Népszavának azt mondta: akciókkal próbálják majd a magyarok számára is vonzóvá és elérhetővé tenni a nyaralóhajózást. Kérdés, létezik-e olyan akció, ami a magyarok százai, ezrei számára teszi elérhetővé a listaáron hat személynek heti 2876 euróért, azaz mintegy egymillió forintért bérelhető hajókat. Bevezetik az egynapos bérlés lehetőségét, de így is drága mulatság ez, különösen az elszállt, 350 forintos euró mellett: a napi, fejenként legalább 24 ezer forintos költséget aligha tudják tömegek vállalni. Molnár László gazdaságkutató szerint az állam szerepet téveszt az ilyesfajta befektetésekkel, s ha a lakóhajóbiznisz valóban jó üzlet lenne, már rég lecsaptak volna rá magánvállalkozások.
Az eredetileg tervezett májusi elseje helyett a koronavírus-járvány miatt csak július elsejétől lehet lefoglalni a Tiszán horgonyzó francia gyártású lakóhajókat, amelyek közül a hatszemélyest egy hétre 2876 euróért, a nyolcszemélyest 3905, míg a legnagyobb, tízszemélyest 3978 euróért lehet kibérelni. Vagyis utóbbi esetében körülbelül 1,4 millió forintba kerül a hét napos hajózás, plusz még az üzemanyag, és mindehhez még le kell tenni 2000 eurónyi kauciót, amit visszaadnak, ha nincs a hajón sérülés. Kipróbáltuk, és szeptember elejéig minden hétre tudtunk volna foglalást leadni valamelyik hajóra, miközben a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják: februárra, márciusra betelnek a naptárak, egy ilyen utat ugyanis nem ad-hoc jelleggel terveznek meg a családok. Tavaly egyébként tíz nyaralóhajó érkezett Magyarországra a francia Nadia Grouphoz tartozó Nicol’s Yacht gyárából, további öt idén jött, s öt még úton van a Tisza-tóra. Révész Máriusz kormánybiztos szerint a koronavírus következtében elrendelt határzár a flotta ideérkezését is lassította, miként a kikötőépítés is a járvány miatt húzódott el, így Kiskörén is csak szeptemberre lesz kész az oda tervezett létesítmény. A külföldiek szinte minden eddigi foglalást visszamondtak, vagy egy későbbi időpontra átfoglaltak, a magyarok közül még többen kivárnak. Böjte Csenge, a a MAHART Nyaralóhajózás Program kommunikációért felelős munkatársa lapunknak úgy nyilatkozott: egyre inkább érzik annak a hatását, hogy a magyar utazóközönség idén belföldön szeretne pihenni, s kipróbálni valamilyen újdonságot, de ők a külföldi vendégektől eltérően inkább rövidebb hajókázásokat terveznek. Egyfajta menekülő-útvonalként mostantól akár egy napra is bérbe adják a lakóhajókat – erre a korábbi tervek szerint nem lett volna lehetőség –, és így céges csapatépítő programokat, vagy akár exkluzív partnerhajóztatások megszervezését is bevállalnák. Kérdés, valóban az-e a dolga az államnak, hogy közpénzből áldozzon egy olyan flottára, ami céges buliknak ad majd helyet. Molnár László, a Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója szerint közgazdasági alaptétel, hogy ha az állam minél kevesebb helyen avatkozik be ott, ahol működnek a piac törvényei, annál kevesebb területen torzul a verseny. – Ha a tiszai lakóhajózás jó biznisz lenne, tehetősebb nyíregyházi vagy debreceni vállalkozók már rég felfedezték volna maguknak ezt a piaci rést. Nem véletlen, hogy nem tették – mondta. Szavai szerint maga a koncepció is elhibázott, hisz bármilyen szép is a Tisza vidéke, a gazdag, sokat költő turistákat önmagában ez a látvány tíz napon át nem elégíti ki, abban a térségben pedig nincs olyan nagyságrendű kulturális örökség, műemléki környezet vagy épp gasztronómiai kínálat, ami például egy japán baráti társaságot több napra idevonzana. Ráadásul a kelet-magyarországi térségben egyelőre az infrastruktúra sincs olyan szinten, hogy megfelelően kiszolgálja a célközönséget: elég csak abba belegondolni, hogy Budapestről nagyjából három óra alatt lehet eljutni a tokaji kikötőbe.

Vendég nincs, ózongenerátor van

Két-három és négy kabinos, kényelmes fekhelyekkel, fürdőszobával rendelkező, üvegszálas, UV-álló, műanyag testű, új építésű, dízel üzemű, minimum ötven lóerős, legalább tíz de legfeljebb tizenöt méter hosszú lakóhajókkal lehetett jelentkezni a MAHART által 2018-ban kiírt közbeszerzési pályázatra, amelynek győztese a francia Nadia Grouphoz tartozó Nicol’s Yacht lett. Az általuk legyártott nyaralóhajók bérlésére hajóvezetői engedély nélkül is van lehetőség, de a „sofőrnek” a hajóátvétel napján kötelező egy nagyjából másfél órás oktatáson részt vennie. Kisállatot fel lehet vinni a fedélzetre, azokért 40 eurós extra költséget számolnak fel. A járvány miatt speciális fertőtlenítő készülékekkel, úgynevezett ózongenerátorokkal is felszerelik a hajókat az idei szezonban.

Szerző
Témák
hajók Tisza
Frissítve: 2020.05.26. 10:09

Vitézy Dávid végleg eltörölné a félbemaradt biodóm melletti parkolóház tervét

Publikálás dátuma
2020.05.25. 21:49
Vitézy Dávid
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Most az állami cég vezetője szorgalmazza, hogy a Városliget csak a gyalogosoké és a bicikliseké legyen.
Megérett az idő arra, hogy a Városliget valóban csak a gyalogosok és kerékpárosok birodalma legyen, és a közúti forgalom egyáltalán ne lépje át a Városligetnél a Hungária gyűrű vonalát – érvelt Facebook-oldalán Vitézy Dávid amellett, hogy végleg el kellene vetni a Fővárosi Állat- és Növénykert, illetve ez egyelőre befejezetlen biodóm mellé, az egykori Vidámpark helyére tervezett 700 férőhelyes parkolóház tervét. Az idén februárban létrehozott állami cég, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója ugyanis „csalódottan olvasta”:
A Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosítására készült friss fővárosi javaslatban a 700 férőhelyes új parkolóház előírásként ismét benne van a tervekben.

  – Erre a parkolóházra semmi szükség nincs, a Ligetbe ez a létesítmény nem való, közlekedési szempontból is aránytévesztés volna a megépítése. A Városliget autómentesítésével ellentétes egy ilyen forgalmú parkolóház telepítése. A parkolóházra a kormány által már átadott, de eddig fel nem használt közel 6 milliárd forintnyi forrás a fővárosnál maradhatna és felhasználhatnák a biodóm befejezésére – sorolta Vitézy Dávid.  A BKK egykori vezetője állítja: a tervezett Hermina garázst tökéletesen kiváltja a kisföldalatti Mexikói úti végállomásánál építendő, P+R parkolóház, amely szerepel is a VÉSZ tervezetében. Ez a garázs hétközben az M3 autópálya felől érkező autós ingázókat, hétvégén pedig a Városliget látogatóit szolgálhatná. Ezért kéri a főváros vezetését, töröljék az állatkert mellé tervezett parkolóházat a VÉSZ felülvizsgálatakor.  Minderre reagálva a városháza közleményben jelentette ki: a biodóm mellé tervezett állatkerti parkolóházat egyáltalán nem tervezi megépíteni. A helyét azonban biztosítják, mivel az OTÉK (Országos Településrendezési és Építésügyi Követelmények) parkolási normatívája szerint ez a kormányrendeletben szabályozott kötelességük - írták "Ugyanakkor az előző városvezetés és a kormány megállapodásában szereplő 1000 helyet 700-ra csökkenthettük. Ha pedig a Fővárosi Nagycirkusz elköltözik a területről, a kötelező parkolószám tovább csökkenthető. Ehhez azonban kormánydöntésre van szükség" - olvasható az önkormányzat közleményében.
Szerző