Előfizetés

Lezuhant egy orosz katonai helikopter Csukcsföldön, négy ember meghalt

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.26. 12:34
Mi-8-asok tartanak a volgográdi győzelem napi parádéra
Fotó: Kirill Braga / AFP/Sputnik
A balesetet a szervizelést követő próbarepülésnél, felszállás közben fellépő műszaki hiba okozhatta.
Lezuhant egy Mi-8-as típusú katonai helikopter kedden az orosz Távol-Keleten lévő Csukcsföldön, a gép fedélzetén tartózkodó négy ember meghalt – közölte a védelmi minisztérium. Egy héten belül ez a második Mi-8-as helikopter, amellyel halálos baleset történt Oroszországban. A tájékoztatás szerint az orosz űrhaderő Mi-8-as típusú gépének balesetét a szervizelést követő próbarepülésnél, felszállás közben fellépő műszaki hiba okozhatta a csukcsföldi Anadir katonai repülőterén. Az üzemanyaggal teljesen feltöltött helikopter a becsapódáskor kigyulladt. A szerencsétlenségben a háromfős legénység mellett egy szerelő vesztette életét. A típus repülési engedélyét időlegesen felfüggesztették, amíg a feketedobozok tartalmának segítségével kiderítik a baleset közvetlen okát – közölte egy illetékes a TASZSZ hírügynökséggel. Május 19-én a Moszkvától 90 kilométerre fekvő Klin közelében zuhant le egy ugyanilyen típusú helikopter, feltehetően szintén műszaki hiba miatt. A személyzet mindhárom tagja életét vesztette. A Mi-8-as többcélú, közepes, két hajtóműves helikoptert még a Szovjetunió idején fejlesztették ki, de Oroszországban jelenleg is gyártják. Egyike az orosz hadseregben rendszeresített leggyakoribb helikoptertípusnak.
A gép roncsa
Fotó: AFP

Olasz külügyminiszter: Június 15-én az EU tagállamai egyszerre nyissák meg határaikat

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.26. 10:41

Fotó: ELVIS BARUKCIC /
Próbáljunk meg mindannyian egyszerre újraindulni – javasolta Luigi Di Maio.
Luigi Di Maio olasz külügyminiszter azt javasolja, hogy az Európai Unió tagállamai egyidejűleg nyissák meg határaikat annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások után az idegenforgalom egyszerre indulhasson újra. A RAI közszolgálati televíziónak hétfőn késő este adott interjúban az olasz diplomácia vezetője azt szorgalmazta, június 15-e legyen „az európai újraindulás napja”.
Mivel Németország ezen a napon készül újra megnyitni határait, „próbáljunk meg mindannyian egyszerre újraindulni”

– hangsúlyozta Di Maio.

Mint mondta, a római kormány el akarja kerülni, hogy az EU tagországai között a turisták olyan „kétirányú” folyosókon mozogjanak, amelyek más országokat kizárnak. Luigi Di Maio hangsúlyozta, hogy osztrák kollegájával Alexander Schallenberggel már egyeztetett, és ígéretet kapott arra, hogy Ausztria átengedi Olaszország felé a német turistákat, akik tavaly a beutazók több mint 27 százalékát képviselték. Az olasz külügyminiszter kijelentette, reméli, hogy minél több olasz az idén is el tud menni nyaralni, és Olaszországban maradva teszik majd ezt. „De a külföldi turizmusra is szükségünk van, főleg a németre” – tette hozzá. Úgy vélte, ehhez az szükséges, hogy a külföldiek érezzék, Olaszországban „biztonságban” tartózkodhatnak. Luigi Di Maio megjegyezte, a római kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az olaszországi „minőségi” vendéglátás készen álljon a beutazók fogadására.
„Egységes óvintézkedési szabályrendszert kell alkalmaznunk, nem lehetnek különbségek az olasz tartományok között, mivel ez megtéveszti és elbizonytalanítja a turistákat”

– hangoztatta.

Határátkelő az olasz-svájci határon
Fotó: Hermes Images / AFP
Luca Zaia, az északkeleti Veneto tartomány kormányzója egy korábbi interjúban azt mondta, hogy az osztrák és német „törzsközönség” érkezése nélkül az idei nyári szezon megsemmisül a régióban. Korábban a római kormány június 3-át jelölte meg Olaszország külső határainak megnyitási dátumaként, hangsúlyozva, hogy az EU-tagállamokból érkezőket nem helyezik karanténba. Ekkora jelentik be azt is, hogy mely olasz tartományok között lesz szabad a mozgás, vagy esetleg egyes régiókat továbbra is lezárva tartanak, köztük a gócpontként ismert Lombardiát. Giuseppe Conte miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott: az olaszok nyári szabadságukat töltsék Olaszországban az idegenforgalom támogatására. Az idegenforgalom az olasz GDP 13 százalékát fedi. Tavaly több mint 200 millió fős volt az olaszországi turistaforgalom: az utóbbi majdnem három hónapban mintegy 81 millió olasz és külföldi turista „veszett el” a gazdaság számára.

445 ember halt meg az ausztrál bozóttüzek füstjétől

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.26. 10:11

Fotó: HANDOUT / AFP
A lakosság 80 százalékát hátrányosan érintette, súlyosabb egészségügyi következményei voltak, mint maguknak a lángoknak.
A tavaly augusztustól idén márciusig tartó tűzvészben több mint 12 millió hektárnyi terület leégett, háromezernél több lakóház megsemmisült. Az ország nyolc tartományából hatban pusztító lángokban 33 ember életét vesztette, több ezren kerültek kórházba. A keletkezett füst miatt megromlott a levegő minősége az ausztrál nagyvárosokban, köztük Sydneyben és a fővárosban, Canberrában, ahol januárban elérte a veszélyességi szint negyvenszeresét is.
A természeti katasztrófák elleni fellépés készültségét, az arra adandó választ és a későbbi helyreállítást vizsgáló független bizottság szakértőinek megállapítása szerint a lángok keltette füst az ausztrál lakosság nyolcvan százalékát hátrányosan érintette. Fay Johnson, a Tasmániai Egyetem professzora, környezetvédelmi egészségügyi szakértőnő azt mondta, hogy a füstnek súlyosabb egészségügyi következményei voltak, mint maguknak a lángoknak.
Turisták és helyi lakosok ezrei hagyták el a keleti parton leginkább veszélyeztetett 300 kilométeres sávot, hatalmas dugókat okozva a Sydneybe és Canberrába vezető utakon
Fotó: PETER PARKS / AFP
A füsttel közvetlenül összefüggésbe hozható egészségügyi költségek elérték az 1,3 milliárd amerikai dollárt. Ez az összeg négyszer nagyobb annál, mint amit 2002 és 2003 Ausztráliában költöttek, amikor a kontinensnyi ország történetében a második legnagyobb és legsúlyosabb bozóttűz tombolt – hangoztatta Johnson. Hozzátette, hogy 445 haláleset tulajdonítható a bozóttüzek keltette füstnek. Ezt egy, a kórházi felvételeket és a levegőminőség közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmány mutatta ki. A felmérés azt is megállapította, hogy 3340 kórházi felvétel szív- és tüdőbetegséggel volt kapcsolatos, további 1373 pedig asztmatikus megbetegedéssel – fejtette ki a kutató.