Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden Strasbourgban egyhangú döntéssel kimondta, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből határozatlan időre – írja az Index.
Az újságírók 2016. április 25-én, egy hétfői ülésnapon azt kérdezték a Parlamentben a kormánypárti képviselőktől, mi a véleményük arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai közpénzmilliárdokat osztogattak a közvélemény tájékoztatása nélkül. Kövér László ezután kitiltotta a hvg.hu, a nol.hu, a 24.hu és az Index tudósítóit a Parlamentből arra hivatkozva, hogy az újságírók olyan helyen forgattak, ahol a házelnök szerint nem lett volna szabad.
Az Index megjegyezte, hogy az országgyűlési sajtótudósítás sajátos rendjét az mutatja a legjobban, hogy annak szabályait maga Kövér alkotta, ő bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e, ő döntött a szankciókról, és ugyanő döntött a szankcióról is. A döntés ellen pedig se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni.
Mivel hazai jogorvoslatra nem volt lehetőségük, ezért az újságírók a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi EJEB-hez fordultak. A TASZ beadványában előadta, hogy az indokolatlanul jogkorlátozó parlamenti sajtószabályzat működtetésével Magyarország megsértette az újságírók szólásszabadságát, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogát, mivel nem dolgozhattak a közügyek megvitatásának legfontosabb helyszínén, a Parlamentben, jogorvoslattal sem élhettek.
A TASZ szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága május 26-i ítéletében kimondta, hogy
a házelnök döntése, amivel kitiltotta az újságírókat, nem tartalmazta a szükséges, a szólásszabadság védelmét szolgáló eljárási garanciákat.
Emellett a házelnök a kitiltás előtt nem vette figyelembe a döntésének potenciális következményeit, illetve az újságírók tudósításának fontosságát.
Ezen felül a kitiltott újságírók semmilyen formában nem vehettek részt az eljárásban, hiszen arról csak a főszerkesztőjüknek küldött levélből értesültek, utólag.
Az is jogsértő volt, hogy a kitiltott újságírók sem a házelnöki döntésből, sem pedig a szabályozásból nem tudták meg, hogy pontosan meddig nem léphetnek be újra a Parlamentbe, a későbbi regisztrációs kérelmeikre pedig semmilyen választ nem kaptak.
Végezetül pedig az újságírók számára semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosított a szabályozás.
A jogvédők hangsúlyozták, hogy a mai strasbourgi döntés azért is különösen fontos, mert az eset óta még súlyosabb korlátozásnak vetették alá a Parlamentben és a Képviselői Irodaházban dolgozó újságírókat, holott az országgyűlési képviselőknek mindenkor számot kell adniuk arról, hogyan végzik munkájukat.
