Előfizetés

Harmadszorra felért a Mount Everestre a magasságmérő csapat

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.27. 14:34

Fotó: Xiao Mi/Imaginechina / AFP
Idén valószínűleg a kínai földmérők az egyetlenek, akik megmászhatták a Csomolungmát.
Felértek a Mount Everest (Csomolungma) csúcsára szerda reggel a kínai földmérők, hogy megmérjék a világ legmagasabb hegyét – jelentette a Hszinhua hírügynökség. Az expedíció vasárnap délután harmadszorra kelt útra a 6500 méteren lévő alaptáborból. A rossz időjárás három héten át akadályozta őket abban, hogy feljussanak a hegycsúcsra. Idén valószínűleg ők az egyetlenek, akik megmászták - legalább is a tavaszi szezonban a Csomolungmát -, mivel a koronavírus-járvány miatt mind Nepál, mind Kína törölte a hegymászószezont.
A kínai geodéták, geológusok, ökológusok 53 fős csoportja március eleje óta folytat tudományos kutatásokat a hegyen, mérik a hóvastagságot, a szélerősséget, feljegyzik az időjárási jelenségeket, a gleccserek állapotát. A Csomolungma magasságának pontos megállapításhoz felhasználják majd a kínai Bajdu műholdhálózat felvételeit is. A földmérő csoportban ott vannak a kínai természeti erőforrások minisztériumának szakemberei és a nemzeti hegymászó csoport tagjai is. Az eredetileg május 9-ére tervezett csúcsmászásról le kellett mondaniuk a hócsuszamlások kockázata miatt, pedig már 7028 méter magasan voltak.
A minisztérium közlése szerint valószínűleg két-három hónap múlva derül ki a friss mérések és azok időigényes elemzése, összevetése és ellenőrzése alapján, hogy pontosan milyen magas is a világ legmagasabb hegycsúcsa.
Kína április 30-án kezdeményezte a világ legmagasabb hegyének ismételt megmérését. A Kínai Népköztársaság 1949-es megalapítása óta hat körben végeztek méréseket és tudományos kutatást a Csomolungmán. A csúcs az 1975-ös mérésük szerint 8848,13 méter, a 2005-ös szerint pedig 8844,43 méter volt.

Már a Földközi-tengerben sűrüsödnek az eldobált gumikesztyűk és maszkok (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.27. 09:28

Fotó: Facebook/Opération Mer Propre
Az újfajta szennyezés súlyosbítja a tengerek műanyagszennyezésének krónikus problémáját.
Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében, az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d'Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől. A szervezet szerint ez az újfajta szennyezés súlyosbítja a tengerek műanyagszennyezésének krónikus problémáját – olvasható a BBC hírportálján.
Európa országaiban fokozatosan enyhítenek a járvány feltartóztatására elrendelt korlátozásokon, és az emberek elkezdték ismét felkeresni a strandokat, vizek menti pihenőhelyeket, ezért is időszerű a szervezet figyelmeztetése. Laurent Lombard, a szervezet alapítója, aki a Facebookon közzétett videofelvételeken örökítette meg az "új szennyezési forrást". Antibes közelében búvárkodva a mindennapos műanyagszemét, például vizespalackok között talált eldobható arcmaszkokat és gumikesztyűket. "Ezeket nemrég találtuk, de több milliárd lesz belőlük" – figyelmeztetett.
Május 14-én, három nappal azután, hogy Franciaországban lazítottak a kijárási tilalmon, a párizsi utcák takarítói arra panaszkodtak a közösségi médiában, hogy sok eldobott maszkot találtak a járdákon. Egy dél-franciaországi palamenti képviselő, Eric Pauget törvénytervezetet is előterjesztett arra, hogy növeljék az arcmaszkok eldobására kiszabható bírságot a jelenlegi 68 euróról 300 euróra.
Olaszországban még szigorúbban fogják büntetni azokat, akik maszkokkal, kesztyűkkel, fertőtlenítőszerek palackjaival szennyezik a környezetet, 500 euró büntetést szabhatnak ki rájuk – jelentette be Virginia Raggi Róma polgármestere hétfőn. A közterületek tisztaságáért felelős vállalat egyre több ember ellen emel panaszt, mert az ilyen eldobható védőeszközöktől egyszerűen a utcán szabadul meg. "Ezt a magatartást büntetni kell" – hangsúlyozta a polgármester az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) becslései szerint ha az olaszok által az elmúlt hónapokban használt arcmaszkok csupán 11 százalékától nem szabályszerűen szabadulnak meg, akkor több mint tízmillió darab kerülhet a tengerekbe, folyókba illetve a tengerparti strandokra, veszélyeztetve ezáltal a Földközi-tenger élővilágát.

Fogyókúrára fogták a kínai vadlovakat

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.26. 10:45

Fotó: Zhang Hefan / AFP/Xinhua
Kevesebbet tudtak mozogni, ezért elhíztak a világ utolsó, fogságban tenyésztett takhikjai.
A világon jelenleg mintegy kétezer Przsevalszkij-ló – ázsiai vagy mongol vadló, más néven takhik él –, kevesebben vannak, mint az óriáspandák. A vadlovak fő élőhelye Kínában a hszincsiangi Dzsungáriai-medence, ahol összesen 439 példány él, 91 fogságban, 240 vadon és 108 félig fogságban. A vadlófaj a nevét Nyikolaj Przsevalszkij orosz tábornokról kapta, aki az 1880-as években felfedezte és leírást készített róla.
A hszincsiangi vadlótenyésztő és -kutatóközpontban 1986 óta tenyésztik őket, amikor 24 Przsevalszkij-lovat importáltak Nagy-Britanniából, Németországból és az Egyesült Államokból. A központban élő ázsiai vadlópopuláció növekedése miatt a régi istállók egyre szűkebbnek bizonyultak, korlátozták a lovak mozgását, ezért az állatok elhíztak, és csökkent a szaporodóképességük is. A zsúfoltság miatt egyre többször estek egymásnak, gyarapodtak a sérüléseik, de a fertőzéseknek és az élősködőknek is jó táptalaj nyújtottak – mondta Ma Hszin-ping, a kutatóközpont vezetője.
A szakemberek edzeni kezdték a lovakat, hogy fogyjanak, egészségesek maradjanak és alkalmazkodjanak a kinti élethez. Ma szerint a fogságban élő lovak első, 25 tagú csoportja már átesett a „fogyókúrás tréningen”: a központ készített nekik egy tágas karámot, ahol egész nap szabadon szaladgálhatnak, kevesebb az etetés és a megfigyelés. A karámon belül változó helyekre tettek ki nekik ételt és italt, hogy a természeteshez hasonló módon kutathassanak utána. „Ez a félvad kiképzés segít, hogy a lovak ne függjenek annyira az istállóktól és a tenyésztőktől, könnyebbé teszi az átmenetet a fogságból a vadonba” – magyarázta Ma.