Láthatatlan áldozatok Jemenben

A járvány mértékére ezért legfeljebb csak a frissen hantolt sírok számából lehet következtetni.

Nagyjából 250 fertőzött, 50 halott - a hivatalos adatok alapján úgy is fogalmazhatnánk, hogy "nem jó, de nem is tragikus" a járványhelyzet Jemenben. A statisztikák azonban félrevezetőek, hiszen a polgárháború sújtotta ország világszinten az utolsók között van a lakosságarányos tesztelésben. Nem feltétlenül arról van szó, hogy a konfliktus résztvevői el akarnák titkolni a megbetegedéseket, a különböző hatóságoknak egyszerűen nincsenek eszközeik az összes gyanús eset letesztelésére. A járvány mértékére ezért legfeljebb csak a frissen hantolt sírok számából lehet következtetni.

A temetők viszont riasztó képet festenek, különösen a dél-jemeni Ádenben, amely a járvány egyik gócpontjának számíthat. A temetői nyilvántartásokat összegző Dr. Abdulla Bin Gut az amerikai CBS News-nak azt mondta: május első 17 napjában 950-en haltak meg, vagyis nagyjából ötször annyian, mint tavaly ilyenkor. A kikötőváros valószínűleg a járvány egyik gócponjtának számít, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű nemzetközi segélyszervezet helyi vezetője szerint már képtelenek fogadni újabb betegeket. “Nincs elég oxigén és orvosi személyzet, hogy ellássuk őket, és ez nagyon szívszorító” - nyilatkozat Caroline Seguin, az MSF helyi vezetője az Al-Dzsazírának. A segélyszervezet sem rendelkezik a szükséges kapacitásokkal a koronavírus-fertőzések kiszűrésére, még 40 saját, vélhetően megbetegedett alkalmazottjukat sem tudták letesztelni.

A jemeni ellátórendszerben már a koronavírus előtt is áldatlan állapotok uralkodtak az öt éve tartó polgárháború, valamint az azt kísérő tömeges éhezés és kolerajárvány következtében. A COVID-19 begyűrűzése azonban megadta a kegyelemdöfést; az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalának szóvivője, Jens Laerke múlt pénteken arról beszélt, hogy az egészségügyi rendszer gyakorlatilag összeomlott. A világszervezet Szaúd-Arábiával közösen jövő kedden adománygyűjtő konferenciát szervez Jemen megsegítésére. Az ország sorsa lényegében a nemzetközi közösség nagylelkűségén múlik, hiszen nagyjából a lakosság 85%-a, azaz 24 millió ember szorul rendszeres humanitárius segélyre.

Hosszú távú megoldást igazából a béke jelentene, de az jelenleg elérhetetlenül távolinak tűnik. Az ENSZ tűzszünetet szorgalmazott a koronavírus idejére, ám az egyáltalán nem valósult meg, sőt, a polgárháború háromoldalúvá bővült, ugyanis áprilisban a déli szeparatisták szembefordultak a nemzetközileg elismert kormánnyal. Csakhogy, amíg a belviszályt nem sikerül rendezni, addig esély sincs a béketárgyalásokra a kormány és az ország északi részét uraló síita húszi lázadók közt.