Kedden kék betűkkel írt, szikár mondat jelent meg Donald Trump két internetes bejegyzése alatt: „Tájékozódjon a levélszavazással kapcsolatos tényekről!” Az elnök szerint ez a szólásszabadságot garantáló első alkotmánykiegészítés felháborító megsértése. A helyzet valóban súlyos, a Twitter első ízben hívta fel a Trump, napi akár több tucat bejegyzését követő 80 millió ember figyelmét arra, hogy az elnök szabadon bánik a tényekkel. Kevésbé finoman: gyakran hazudik. A Washington Post szerint megválasztása óta lassan húszezerszer.
A rövid üzeneteket közvetítő Twitter Magyarországon nem különösebben népszerű, ellenben a világban mintegy 330, Amerikában csaknem 50 millióan használják. Trump bejegyzéseinek hatékonyságát fokozza, hogy a hagyományos média is rendszeresen foglalkozik az elnök megkerülhetetlenül éles - és gyakran szórakoztatóan ostoba - üzeneteivel.
A Twitter segítségével Trump meg tudja kerülni a mondandója valóságtartalmát elemző, tényalapú hagyományos sajtót. Ennek nagy szerepe volt a 2016-os republikánus előválasztáson, majd a Hillary Clintonnal szemben aratott győzelmében és most nyilván ismétlésre készül. Ennek tudható be, hogy politikai inzultusnak tekintette az óvatos elhatárolódást, és szerdán reggel már azt írta ki, hogy ideje lenne szabályozni, sőt, bezárni a Twittert. Az előbbit mellesleg a politikai paletta másik oldalán sem tartanák feleslegesnek, csak ott éppen az elnöki hazugsággyár leállítását remélik tőle. A tartalomszolgáltatásba való politikai vagy állami beavatkozás azonban Amerikában nem megy olyan egyszerűen, mint némely közép-európai országokban: se az elnök, se a kongresszus nem korlátozhatja a sajtószabadságot.
A Twitter, a Facebook és a Google is aggodalmát fejezte ki platformjaik hamis hírekkel való elárasztása és álcázott titkosszolgálati kampányokhoz való felhasználása miatt, ugyanakkor érdekeltek a minél nagyobb látogatottságban és próbálják elkerülni a politikai elfogultság vádját. Közülük a Twitter a legaktívabb, például korábban már törölte a baloldali venezuelai államfő, Nicolás Maduro és a jobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro néhány hamis tényekre alapozott bejegyzését, de eddig nem nyúlt Trump szövegeihez. Még abban a minapi esetben sem, amikor egy 2001-ben fiatalon meghalt nő halálát minden alap nélkül összefüggésbe hozta akkori főnökével, aki most liberális tévés személyiség. A megözvegyült férj is hiába kérte a Twittert a halott emlékét besározó bejegyzések eltávolítására.
Most azonban már a novemberi elnökválasztásról van szó. Trump hadjáratot visel a levélszavazás ellen, mintha az ellene irányuló demokrata párti összeesküvés lenne. Az USA öt államában már csak levélben lehet szavazni és a floridai előválasztáson Trump is élt a lehetőséggel, most viszont azt terjeszti, hogy a módszer a csalás melegágya. Még csak az sem biztos, hogy az elnök erőfeszítései jót tesznek a saját esélyeinek: jellemző szavazója a 65 feletti, vidéki, fehér férfi, márpedig ez a réteg kifejezetten előnyösnek tartaná, ha novemberben levélben szavazhatna.
