A „Deák téri lincselés” áldozataira emlékező kegyeleti eseményként tálalta a Mi Hazánk az Országos Roma Önkormányzat székháza elé meghirdetett rendezvényét, ezért nem is tartotta szükségesnek, hogy bejelentse azt a rendőrségen. Így aztán – jogi értelemben – nem volt mit betiltani.
A rendőrök teljesen lezárták a székház előtti területet. A Jobbik szélsőjobboldali hagyományait újjáélesztő párt képviselői kénytelenek voltak a kordonon kívül elmondani szónoklataikat. A kétkedők gyorsan meggyőződhettek arról, hogy a Mi Hazánk politikai demonstrációt szervezett, amelynek nem a kegyelet áll a fókuszában, sokkal inkább az, hogy lehetőleg minél többször elhangozzon a „cigánybűnözés” kifejezés. A rendőrök igazoltattak, zászlókat és transzparenseket foglaltak le, feljelentéseket tettek.
Kevéssel később a Deák térnél, ahol két fiatalt halálra késeltek, a szurkolói csoportok részvételével tartott – lényegesen nagyobb létszámú – rendezvényen a rendőrök szintén lezárták a területet. Ennek azonban nem az volt a célja, hogy mindenkit távol tartsanak a helyszíntől, hanem az, hogy a forgalom ne zavarja a résztvevőket. Az ultrák háborítatlanul skandálták rigmusaikat a „cigánybűnözésről”, tucatszámra gyújtották a füstgyertyákat. Rendőr a közelükbe se ment.
Tavaly év elején egyetlen füstgyertya miatt eljárás indult egy ellenzéki politikussal, a momentumos Cseh Katalinnal szemben. A közelmúltban a rendőrök – immár a veszélyhelyzetre hivatkozva – sorra büntették azokat, akik a kormány ellen tiltakozva a kocsijukban ülve dudáltak.
„Budapest nem tűri a rasszista uszítást, sem itt, sem máshol nincs helye ennek a szottyos gyűlöletnek. Semmilyen tragédia nem lehet ürügy a megfélemlítésre, az önbíráskodásra” – írta ki a közösségi oldalára Karácsony Gergely főpolgármester. Arról azonban, hogy a mai Magyarországon mi számít „jogkövető magatartásnak”, gyaníthatóan ő sem tud felvilágosítással szolgálni. A kormányellenes tüntetők jobban teszik, ha valamilyen focimezt húznak magukra. Akkor talán nem esik bántódásuk.