Előfizetés

Óvodai nyitás kötelező tesztelés nélkül

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.06.02. 07:00

Fotó: SVITAS
Csak a fenntartók egy része csináltatott koronavírus-tesztet a gyermekintézmények újranyitása előtt a dolgozókon, pedig közülük sokan az idősgondozásban vettek részt.
Önállóan oldották meg az önkormányzatok a bölcsődék és óvodák ügyeleti rendjének kialakítását, majd most az újranyitásukat is. A kormány március közepén szabad belátásukra bízta, hogy bezárják vagy sem az intézményeiket, s ha igen, milyen munkát várnak el az alkalmazottaktól. Központi rendelkezés az ügyeletek megszervezéséről – valójában az újranyitás előkészítéséről - csak április 30-tól lépett életbe, az is inkább akadály, mint segítség volt az 5 fős maximális csoportlétszám megkötésével. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer ellenzéki polgármestere – látva a naponta növekvő igényt - már május 14-én levélben kérte Kásler Miklóstól, hogy nagyobb csoportokban is fogadhassák az óvodásokat, mert a csoportszobák a beíratott 3694 gyerekből csak 880 elhelyezését tették lehetővé. Egy hete minden vidéki, mától pedig valamennyi fővárosi gyermekintézmény is e nélkül a korlátozás nélkül működik. Központi és helyi kiegészítő szabályok vannak a beléptetés rendjére, de például azt nem rendelték el, hogy az intézményi dolgozók csak negatív vírusteszttel állhassanak munkába. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) márciusban elsőként fogalmazott meg szakmai ajánlásokat, amelyek között a kötelező tesztelés is szerepelt. Néhány napja Budaörsön öt tünetmentes fertőzöttet találtak a gyermekintézményekben dolgozók körében, ami igazolja az érdekvédők óvatosságát.  Az újranyitás előtt vidéken és a fővárosban is sok önkormányzat tesztelt, de nem mindegyik. A BDDSZ elnöke szerint különösen azokon a helyeken kell óvatosnak lenni, ahol a gyermekintézmények bezárása után az önkormányzat az idősgondozásba irányította át a dolgozók egy részét. Máshol bevonták őket saját intézményük kisebb felújítási munkáiba, kerítésfestésbe, mázolásba, ami biztosan nem nevelői feladat, de több helyen ehhez kötötték a dolgozók teljes bérének kifizetését - sorolta a feszültségeket Szűcs Viktória.  Győrben ugyanakkor még azt is megpróbálták elhitetni velük, hogy csak a pénzük 70 százaléka jár nekik, máshol fizetés nélküli szabadságra vagy táppénzre akarták küldeni őket, de az érdekvédőknek a legtöbbször sikerült rendezni ezeket a konfliktusokat és a munkatársak megkapták a teljes fizetésüket. Az óvodák és a bölcsődék 2020. augusztus 31-éig legfeljebb két hétre zárhatnak be, de a fővárosi kerületek nagy része nem akar élni ezzel a lehetőséggel.  

Nem kényszeríthetik mintaadásra az óvodai és bölcsődei dolgozókat

Budavár többször, legutóbb a múlt héten végeztetett koronavírus-tesztet a bölcsődei, óvodai dolgozókon, a pénteki eredmény szerint mindenki egészséges. A Belvárosban, a Hegyvidéken, valamint a II. és a III. és a XIII. kerületben is ez a helyzet, bár Óbudán csak a bölcsődei dolgozóknak volt kötelező a részvétel, az óvodai alkalmazottak maguk dönthették el, hogy kérik-e az ellenőrzést. Újbudán épp ezen a héten fejeződik be ennek a körnek az ellenőrzése.   Újpest május elején a szociális és egészségügyi területen dolgozókat tesztelte, csakúgy, mint Terézváros és Józsefváros, a kisgyermeknevelőket és óvónőket nem. A VIII. kerület és Ferencváros is döntött a vizsgálat folytatásáról az iskoláskor alatti gyermekekkel foglalkozók körében. Kőbánya alpolgármestere, Somlyódi Csaba elmondta, hogy ők is a szociális területen dolgozókat és a kerület idősotthonában élőket tesztelték először, fertőzöttet szerencsére nem találtak. A munkára szerződött laboratóriummal most tárgyalnak a folytatásról, de nem biztos, hogy az összes bölcsődei és óvodai alkalmazott vizsgálatát el tudják végezni, mert a dolgozókat jogilag nem kötelezhetik a mintaadásra – tette hozzá. 

Vidéki megoldások

Zalaegerszeg egyszer megcsináltatta a koronavírus-tesztet a bölcsődékben és óvodákban, azóta pedig a kötelező reggeli lázmérés mellett minden dolgozónak minden nap ki kell tölteni egy nyilatkozatot, hogy ő és a környezetében élők egészségesek – sorolta az intézkedéseket kérdésünkre Prenner Zsuzsanna, a Zalaegerszegi Egyesített Bölcsődék intézményvezetője. A kétezer fős Pest megyei Vasadon az ügyelet alatt és a múlt heti újranyitás előtt is csináltattak tesztet, senki nem kapta el a vírust, mégis csak félgőzzel üzemelnek, mert aki teheti, inkább otthon tartja a gyerekét – adott helyzetjelentést Vörös Gáborné bölcsődevezető. 

Már nem tartunk a járványtól, és nem hiszünk a kormány számaiban

Nagy B. György
Publikálás dátuma
2020.06.02. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A jelek szerint a megkönnyebbüléssel párhuzamosan egyfajta sérthetetlenségi hit is épül.
Túl van a vírussokkon a társadalom - ez derül ki a Publicus Intézet felméréséből, amit a Népszava megrendelésére készített. Ennek egyértelmű jele, hogy míg márciusban az emberek 76 százaléka vette biztosra, hogy intenzív járvánnyal kell majd szembenéznie Magyarországnak, májusban már csak a negyedük gondolta ezt. 
A jelek szerint a megkönnyebbüléssel párhuzamosan egyfajta sérthetetlenségi hit is épül. Egyrészt a polgároknak csak 58 százaléka tippeli azt, hogy Magyarországot eléri a járvány második hulláma – holott a hazai és a nemzetközi szakmai vélemények egyaránt biztosra veszik a vírus visszatérését. (A legoptimistábbak a DK szavazói és a bizonytalanok – előbbiek körében csak 41 százalék számol egy újabb járvánnyal, utóbbiakéban pedig 50 százalék. A legpesszimistábbak a Momentum támogatói, 75 százalékos aránnyal.) Másrészt „személyes védettségük” kérdésében még ennél is sokkal optimistábbak az emberek, hiszen mindössze 25 százalékuk számol azzal, hogy vélhetően megfertőződik. Így ahogy normalizálódik az élet, úgy változnak a félelemhangsúlyok: immár az emberek érdemi többsége sokkal nagyobb kárnak tartja a gazdasági recessziót (értsd: sok cég elbocsát/tönkremegy, és így emberek százezrei kerülnek rosszabb élethelyzetbe), mint azt, ha sok ember súlyosan megbetegszik, esetleg meghal. A változás nem véletlen: az emberek 25 százalékának anyagi helyzetét némiképp rosszul (de nem drámaian) érintené, ha a második hullám miatt újra különböző korlátozásokat vezetnének be, 20 százalékuk viszont nagyon súlyos helyzetbe kerülne. Az, hogy általánosságban a legnagyobb bajban a vállalkozások (jellemzően az egyszemélyes és kis cégek) lennének, különösen vidéken, nem meglepő. Az viszont igen, hogy a „pénzprobléma” miképp változik pártpreferenciától függően. A Publicus Intézet úgy találta, hogy a legkevésbé a Fidesz szavazótáborát viselné meg egy második hullám, a legjobban pedig a Jobbikét, illetve a Momentumét. Mindenesetre ahogy húzódik vissza a vírus, úgy élednek újra a korábbi politikai beidegződések, amiket felülírt a rászorultság (értsd: mindenki hinni akarta, hogy a kormány és/vagy az egészségügy megmenti az ismeretlen kórokozótól). A veszély ideiglenese múltával azonban már az emberek 49 százaléka úgy gondolja, hogy a kabinet nincs a helyzet magaslatán a koronavírus-veszély kezelésében (ez az arány márciusban még 41 százalék volt). Ráadásul a többség (mintegy 60 százalék) úgy gondolja – ahogy azt a Népszava korábban megírta – hogy a kabinet a járványra hivatkozva bevezetett rendkívüli jogrendet arra használta, hogy amit nem sikerült eddig különböző ügyekben véghez vinnie, azt most megtegye. Ez pedig bizalmatlanságot szül, aminek legplasztikusabb példája az a hit (az emberek majdnem 60 százaléka így gondolja), hogy a kormány a politikai érdekeinek megfelelően befolyásolja/alakítja a járvánnyal kapcsolatos statisztikákat. És nemcsak a „politikában” térnek vissza a régi rutinok, de az egészségügyben is – ahol az ellátás elégtelen volta ugyanúgy zavarja az embereket, mint a járvány előtti időkben. Legalábbis amíg márciusban és áprilisban az emberek 95 százaléka vallotta, hogy az egészségügyben dolgozók mindent megtesznek a betegekért és a fertőzöttekért, májusban már 71 százalékos volt ez az arány. És félreértés ne essék, ez nem a gyógyítók kritikája, hanem a rendszeré, amiről viszont – amíg éles volt a veszély – mindenki el akarta hinni, hogy meg tudja menteni az életét.

Még több katonaiskolát akar a kormány

Doros Judit Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.06.02. 06:20
Székesfehérváron a Sörház téri kollégiumépületben lehet az új katonai iskola. Az ingatlan most munkásszállóként üzemel
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Akár tíz honvédelmi középiskola, kollégium is működhet a közeljövőben, de a kötelező sorkatonaság most nincs napirenden.
A tervek szerint 2030-ig 8-10 honvéd középiskola és kollégium, illetve honvéd kollégium kezdi meg működését Magyarországon – közölte megkeresésünkre a Honvédelmi Minisztérium (HM). A közelmúltban a Magyar Nemzet írta meg, hogy elindultak az előkészületei két új katonai középiskola megépítésének Hódmezővásárhelyen és Székesfehérváron. Ilyen intézményből jelenleg csak egy működik az országban: a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium.  A HM tájékoztatása szerint a hódmezővásárhelyi honvéd középiskola és kollégium a Modern Városok Program keretében valósul meg, Székesfehérváron pedig egy már meglévő ingatlan felújításával, átalakításával hoznának létre egy kollégiumot. Úgy tudjuk, a székesfehérvári Sörház téri kollégiumépületről indultak meg az egyeztetések, amely jelenleg munkásszállóként üzemel. A minisztérium szerint a helyszínek kiválasztásakor fontos szempont, hogy az iskola katonai szervezet által történő támogatása biztosított legyen, másrészt hosszú távon az országos lefedettség megvalósuljon. – A beruházások célja, hogy a korábban a szocialista kormányok által bezárt honvédelmi iskolák és kollégiumok újra biztos hátteret és utánpótlásbázist adjanak a Magyar Honvédség számára – írta a HM. A katonai középiskolák nagy része azt követően zárt be, hogy 2004-ben megszüntették a kötelező sorkatonai szolgálatot. A HM-nél érdeklődésünkre elmondták, a korábbi évekhez hasonlóan továbbra sem szerepel a kormány napirendjén a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése.   Szerettünk volna magától a Kratochvil középiskola vezetőjétől, Kovács István alezredestől megtudni részleteket arról, hogyan zajlanak náluk a mindennapok, de a HM-től nem kaptunk engedélyt ehhez a beszélgetéshez. Megkerestük az idei végzősök egyikét is, de ő sem nyilatkozott. Az iskola honlapja szerint a bentlakásos kollégiumi rendszer révén bajtársias közösség jön létre. A növendékek a tanév során a hét legalább 5 napján gyakorlatilag egész nap honvédelmi nevelésben részesülnek, így a honvéd középiskola és kollégium integráltan nyújtja a tanórai, a tanórán kívüli iskolai és az iskolán kívüli honvédelmi nevelést.  – Nem látom értelmét egy újabb katonai középiskolának, főleg nem egy olyan szigorúnak, rigorózusnak, mint amilyen a debreceni bentlakásos intézmény – ezt egy hajdani katonai kollégista mondta a Népszavának, aki ma is a honvédség berkeiben dolgozik, s közelebbről is rálát a honvédelmi nevelés egyes területeire. – Annak idején csak az különböztetett meg minket a többi iskolától, hogy délutánonként, hétvégenként is akadtak honvédelmi órák, szakkörök, vagy hétvégenként táborok, gyakorlatok. Volt némi „katonáskodás” – például reggelizni, ebédelni csak zárt alakzatban mehettünk, nem összevissza, és volt reggeli torna, ébresztő és takarodó is –, de nem kellett katonai uniformisban járni az órákra, mint most a debreceni diákoknak – mondta forrásunk. Hogy mennyire életszagú az újabb katonai középiskolák alapításának szándéka, azt talán jól jelzi a debreceni katonasuliba újonnan felvettek létszáma. Az intézmény tájékoztatójából ugyanis kiderül, hogy a Honvéd Kadét gimnáziumi képzésre - emelt angollal vagy anélkül – a 27., illetve a 21. sorszámú tanuló még felvételt nyert, az elektronikai osztály pedig 28 tanulóval indulhat. Noha az ország minden részéből jelentkeznek ide gyerekek, mégsem tűnnek túlzsúfoltnak ezek az osztályok. – A jelentkezők többsége eleve elbukik a fizikai alkalmassági vizsgán, s ahogy a rendvédelmi képzésben, úgy a katonaiban is alig lehet feltölteni a keretet sportos, megfelelő állóképességű fiatalokkal – mondta a volt katonai kollégista, aki szerint ezen az sem segítene, ha még több katonasulit indítanának be az országban. 

Folytatódik a Honvéd Kadét Program

Idén januárban 68 középiskolában folyt honvédelmi nevelés a Honvéd Kadét Program keretében. A HM tájékoztatása szerint azóta újabb öt intézmény jelezte csatlakozási szándékát, továbbá négy, már a programban lévő szakképző intézmény kérelmezte, hogy miniszteri engedéllyel a honvéd kadét szakképzést bevezethesse. A minisztérium szerint a program sikerét mutatja, hogy a 2019/2020-as tanévben több mint 2000 diák vett részt emelt szintű honvédelmi nevelésben.