Lakatos Tibor ezredes az operatív törzs kedd délelőtti tájékoztatóján elmondta, hogy a rendőri feladatok is átalakultak kissé a védekezés újabb szakaszában. A határátkelőkön továbbra is ellenőrzik a belépőket. Ellenőrzik a védelmi intézkedések betartását is, a hosszú hétvégén csak minimális esetben kellett intézkedniük.
A házi karantén elektronikus ellenőrzését eddig 1979-en vállalták. 431 esetben kellett csak a helyszínen ellenőrizni, hogy betartják-e a házi karantént az illetékesek. Sajnos még mindig előfordul, hogy néhányan nem tartják be, ezért az elmúlt 24 órában 53 esetben kellett intézkedniük a rendőröknek.
Felhívta a figyelmet az önkéntesség jelentőségére. Ebben - például a védőeszközök viselésében - pozitívak a tapasztalatok.
Müller Cecília országos tisztifőorvos megerősítette, hogy újabb 29 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3921 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 5 idős, krónikus beteg, így már 532-en veszítették életüket a fertőzés következtében. 2160-an pedig már meggyógyultak.
Az aktív fertőzöttek száma 1229 fő, 49 százalékuk budapesti. Jelenleg 427 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 24-en vannak lélegeztetőgépen.
Beszélt arról, hogy nincsenek olyan egzakt számok, amelyek összehasonlíthatóak a világ országai között, mivel a szociális tényezők jelentősen tudják befolyásolni a járvány lefolyását. Elmondása szerint a nemek közötti lefolyást vizsgálva, a magyarországi fertőzöttek száma 58 százalékban nő, 42 százalékban férfi.
Ennek egyik oka az, hogy a vírus jellemzően idős embereket betegített meg, és a nők átlagéletkora magasabb az országban.
Az 50-59 év közöttiek 15, a 40-49 év közöttiek 14 százalékot tettek ki. A fiataloknál kevés esetben mutatták ki a betegséget, így a 19 év alattiaknál 85, ebből a 14 év alattiaknál 54 pozitív esetet találtak.
Továbbra is Budapest a legérintettebb. Míg országos átlagban 100 ezer főre 40 pozitív eset jut, addig a fővárosban ez a szám 106. Békés megyében a legalacsonyabb ez az adat, ott mindössze 3 eset volt 100 ezer főre vetítve a teljes járvány alatt.
Március 4-én mutatták ki igazoltan a betegséget Magyarországon először. A legtöbb fertőzést a 15. héten tapasztalták, a legtöbben pedig a 16. héten veszítették életüket a COVID-19 következtében, akkor 91 ember halt meg.
Elmondta, hogy az influenza-vírus minták vizsgálatakor maradt ezer minta a Nemzeti Egészségügyi Központban. Ezeket utólag megvizsgáltak koronavírusra, és csak egyetlen egy bizonyult pozitívnak.
Újságírói kérdések:
Arra a kérdésre, hogy szükség volt-e rendőri intézkedésekre a hosszú hétvégén, Lakatos Tibor elmondta, hogy Budapesten a rendőrök a NAV munkatársaival, illetve közterület felügyelőkkel és polgárőrökkel együtt több mint 200-an ellenőrizték a szabályok betartását. Többnyire pozitívak a tapasztalatok a vendéglátóhelyeken is, mind a vendégeket, mind a szolgáltatókat tekintve.
A tranzitforgalomban még mindig csak a kijelölt útvonalakon haladhatnak az áthaladó külföldi állampolgárok.
Müller Cecília szerint elegendőek a bevezetett higiénés szabályok a vendéglátóhelyeken is, de kérte, hogy tartsák be továbbra is a másfél méteres távolságot. Úgy véli, szükségtelen a többletszabályozás. Azokat a tárgyakat, amelyeket sokan megfognak a vendéglátóhelyeken - például a fűszertartókat - érdemes többször fertőtleníteni.
A „Szedd magad!” akciók most kezdődtek az országban, azok szabad térben vannak, de ott is kerülni kell a tumultust.
Kilenc városban folynak kutatások arra, hogy kimutassák a kommunális szennyvízben a koronavírust. Erre Müller Cecília elmondta, hogy az ivóvízben nem terjed a vírus, mert az nagyon sérülékeny, és a klór nagyon gyorsan elpusztítja. A szennyvízben sem mutatták még ki sehol a világon, hogy azzal képes lenne terjedni. Ugyanakkor nagyon fontos előrejelző értéke van annak, hogy figyeljük a környezetünkben lévő vírus jelenlétét, mivel az összes, háztartásban elhasznált folyadék oda kerül. Ha nagyobb számban jelennének meg pozitív, de tünetmentes személyek, akkor a szennyvízből lehet következtetni arra, hogy ott van egy halmozódás. Budapesten sikerült kimutatni a vírus jelenlétét, mivel ott a legtöbb a pozitivitás, de vidéki városokban is megvizsgálják a mintákat. Ennek preventív jelentősége is van.
Számos idősotthonban már többször is fertőtlenítettek, főként ott, ahol pozitív ápoltakat, illetve ápolókat találtak.
Meddig tervezik fenntartani, hogy a külföldről érkezőknek két hét karanténba kell vonulniuk? Lakatos Tibor azt felelte, hogy nem szabad a veszélyhelyzetet és a beutazási korlátozást összemosni. A veszélyhelyzet az egy hazai, jogi állapot, amely a járvány terjedésének lassítását szolgálja. A beutazási korlátozás ennek része, de nem csak ettől függ, mivel indokolt egyes országok esetében, hogy onnan ne utazhassanak be, illetve karanténba vonuljon, aki onnan érkezik. Egyes országokban még mindig sok a fertőzött, és még mindig felfutó ágban van a járvány. A cél az, hogy a lehető legtöbb országra kiterjesszük az enyhítéseket, és ez már el is kezdődött. Az uniós gyakorlatok alapján alakítja Magyarország is a beutazási szabályrendszert.
A fürdőket, uszodákat, strandokat a népegészségügyi szakemberek rendszeresen ellenőrzik, ez a nyári időszakban eleve kiemelt feladatuk. Egyelőre nem kaptak negatív visszajelzést, úgy tűnik, kellően óvatosak és jogkövetőek az állampolgárok.
Müller Cecília leszögezte, hogy nincs semmilyen garancia arra, hogy a légúton terjedő vírus teljesen megfogható a korlátozásokkal. A fertőzések csökkenésével az átadás lehetősége is csökken, arra viszont nincs garancia, hogy a vírus teljesen eltűnik a környezetünkből. Hangsúlyozta a járványügyi éberség fontosságát, ennek érdekében folyamatosan követni kell a járvány terjedését és mértékét.
Arra a kérdésre, hogy eltörlik-e a PCR-teszthez kötöttséget, az országos tisztifőorvos azt válaszolta, hogy az egészségügyi eljárások igénybevételéhez csak akkor kell a teszt, ha felmerül a fertőzés gyanúja. Előzetesen kérdőívvel és testhőmérséklet mérésével ellenőrzi a szolgáltató, hogy felmerül-e a gyanú.