Aggasztó az orosz térnyerés Líbiában

A kelet-ukrajnai és a szíriai konfliktushoz hasonlóan a líbiai polgárháborúban is megkerülhetetlen szerepre törekszik Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az észak-afrikai országban Moszkva sokáig csak közvetve – a Kremlhez szorosan kötődő Wagner magánhadsereg zsoldosain keresztül – támogatta a Halifa Haftár tábornok vezette lázadókat. A stratégia azonban nem vált be: az ENSZ által elismert kormány oldalán év eleje óta beavatkozó Törökország megváltoztatta az erőviszonyokat, a felkelők március közepén még a stratégiai jelentőségű al-Vatijja légibázist is elvesztették. Mindez súlyos csapásként érte az „erős ember” szerepében tetszelgő Határt, aki éppen katonai sikereire alapozva nyerte meg egyes líbiai milíciák és külföldi hatalmak támogatását, vagyis a harctéri kudarcok akár bukásához vezethetnek. Oroszország azonban megakadályozta a tábornok esetleges kegyvesztését azzal, hogy 14 vadászgépet küldött a felkelőknek, egyenesen Szíriából. A harci repülőkben rejlő potenciál egyelőre azonban kihasználatlan marad.

Haftár más külföldi pártfogóival (például az Egyesült Arab Emírségekkel vagy Egyiptommal) szemben Putyin nem különösebben a líbiai kormány megbuktatásában érdekelt, hanem abban, hogy az észak-afrikai ország az orosz befolyási övezet része legyen. Moszkvának éppen ezért megfelel a Szíriából ismert felállás, hogy a polgárháború egy orosz-török alkuk függvényében időlegesen szünetelő konfliktussá alakuljon át. Oroszország és Törökország már korábban is a saját játékterének tekintette Líbiát: Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan török elnök januárban tűzszünet hirdetett meg, ám a megállapodás meghiúsult, mert Haftár akkor még biztosan számíthatott arab pártfogóira. A tábornok kudarcai azonban egyre kiszolgáltatottabbá teszik a felkelőket Moszkvának.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy még a Haftárral időnként barátságos hangnemet megütő Egyesült Államok és Franciaország is aggodalmát fejezte ki Oroszország térnyerése miatt. Az amerikai hadsereg két hete műholdfelvételek közzétételével leplezte le a lázadók új orosz vadászgépeit, Jean-Yves le Drian francia külügyminiszter pedig múlt szerdán arra figyelmeztetett, hogy Líbia könnyen Szíria sorsára juthat. A közvetlen beavatkozástól elzárkózó Nyugatnak azonban legfeljebb csak diplomáciai erejét vetheti latba a rendezés érdekében. Ebből a szempontból reménykeltő lehet, hogy hamarosan újrakezdődhet a februárban elakadt genfi békefolyamat. Az ENSZ tegnap jelentette be, hogy a líbiai kormány és a lázadók is hajlandóak újrakezdeni a tűzszünet megvalósításáról szóló tárgyalásokat.