Katonák Washington utcáin – Alkotmányos válsággal fenyeget a hadsereg bevetése

Donald Trump fegyverrel akarja leverni a rendőri erőszak miatti tömegtüntetéseket.

Az amerikai médiában egyre többször jelenik meg a polgárháború lehetősége, miután az elnök a hadsereg egységeit rendelte Washingtonba. A fővárosban alacsonyra ereszkedő katonai helikopterek szelével is oszlatták a tömeget. Donald Trump hétfőn a kormányzókkal folytatott telefonbeszélgetés során kemény fellépést sürgetett. Azt mondta, hogy a világ „egy csomó balfácánként” tekint a gyenge vezetőkre, az erőszakosan demonstrálókra pedig 5-10 évi börtönt kell kiszabni. A beszélgetés egy pontján bejelentette, hogy Mark Milley tábornokra, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökére bízza az irányítást – de az nem derült ki, hogy minek az irányítását.

A telefont követően, magyar idő szerint már kedden, Trump a Fehér Ház Rózsakertjében rövid bejelentést tett: „erősen felfegyverzett katonák és rendfenntartók ezreit és ezreit” küldi a nagyvárosok utcáira, hogy véget vessenek a „lázongásnak, fosztogatásnak, vandalizmusnak, támadásoknak és szándékos rongálásnak”. Felszólította az államokat és a nagyvárosokat, hogy biztosítsák a helyzet uralásához szükséges, elsöprő erőt és megfenyegette azokat, akik erre nem hajlandóak vagy nem képesek, hogy majd ő gyorsan megoldja a problémát helyettük. Szerinte a lázongásokat „hivatásos anarchisták” és az Antifa mozgalom szervezi, de ő megvédi az amerikaiak jogait. Kiemelte a fegyvertartást lehetővé tevő 2. alkotmánykiegészítést, ami a törzsszavazói közé tartozó szélsőjobboldali fegyvermániásoknak szóló gesztus.

Milley tábornok felhatalmazása és a hadsereg bevetése esetében az elnök valószínűleg szándékosan fogalmazott ködösen, mert ezekkel jogilag ingoványos talajra lép. A zendülésről 1807-ben elfogadott törvény alapján az emberélet és tulajdon védelmében az elnöknek lehetősége van szövetségi katonaság bevetésére ott, ahol a helyi erők nem képesek vagy nem akarják fenntartani a rendet – ez a jogszabály azonban feltételezi, hogy az állam kormányzója kéri a szövetségi segítséget. Eisenhower elnök 1957-ben az arkansasi Little Rockban, az idősebbik Bush 1992-ben Los Angelesben vetette be a hadsereg egységeit, ám ezek az akciók időben és földrajzilag korlátozottak voltak. Egy másik, 1878-as törvény visszautal az 1807-es jogszabályra, és kifejezetten megtiltja, hogy a hadsereg az Egyesült Államok területén politikai feladatot hajtson végre. Azt viszont lehetővé teszi, hogy a katonák támogató funkciót töltsenek be a rendőrség és a nemzeti gárda mellett.

Trump, amellett, hogy személyes biztonságát is féltheti, nem véletlenül kezdte a hadsereg bevetését Washingtonnal – a főváros nem tartozik egyetlen államhoz sem, így illetékes kormányzó sincs, akinek a véleményét ki kellett volna kérni.

Elsőként a világ legnagyobb állandó támaszpontjáról, az észak-karolinai Fort Braggből érkezett egy zászlóaljnyi katona és katonai rendőr. Utóbbiakat egyenesen a Fehér Házba vitték, ahol az elnököt védő Secret Service rohamrendőr alakulata mögé sorakoztak föl. Mialatt Trump a Rózsakertben beszélt, hallatszott, amint a Pennsylvania sugárút túloldalán lévő Lafayette teret könnygáz- és villanógránátok bevetésével megtisztítják a békés tüntetőktől. Ezt követően Trump, családja és William Barr igazságügyi miniszter társaságában átsétált a kiürített téren, hogy az elnökök imahelye, a Szent János templom előtt lefényképeztesse magát Bibliával a kezében. A propagandahúzást a templomot kezelő episzkopális egyház illetékes püspöke is élesen bírálta. Trump kivételes alkalmakkor járt már a templomban, de imádkozni még nem látták, a Bibliát feltűnően nem ismeri, vasárnapjait pedig istentisztelet helyett általában golfozással tölti.

Az elnöki dörgedelmektől függetlenül sok nagyvárosban folytatódtak a békés tüntetések, amelyek közül jó néhány a kijárási tilalmak ellenére újra erőszakba torkollott. St. Louisban négy rendőr megsebesült, amikor egy autóból rájuk lőttek. Las Vegasban egy meglőtt rendőr válságos állapotban került kórházba, akárcsak Austinban egy a rendőrök által fejbe lőtt fiatal fekete férfi. Louisville-ben a polgármester elbocsájtotta a rendőrfőnököt, mert emberei nem kapcsolták be a testkamerájukat, mielőtt állítólag tűzharcba keveredtek, amelynek során halálos lövést kapott egy étterem fekete tulajdonosa. Utóbbi az előző napokban ingyen etette a rendőröket. Több helyen előfordult, hogy rendőröket szándékosan autóval elütöttek és az is, hogy rendőrök hajtottak a demonstrálók közé.