Fegyvert is használhatna a katonaság egészségügyi válsághelyzetben

Publikálás dátuma
2020.06.03. 19:24
Az Országgyűlés plenáris ülése 2020. június 3-án
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A kormánynak szélesebb jogköre lesz a jövőben egy egészségügyi válsághelyzetben, mint háború idején – hangzott el a veszélyhelyzet feloldásáról szóló törvényjavaslatok parlamenti vitájában.
Estébe nyúlóan vitáztak a képviselők az Országgyűlésben a felhatalmazási törvény visszavonásáról. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára expozéjában arról beszélt, a magyar parlamentarizmus erejét mutatja, hogy ezt a törvényjavaslatot a veszélyhelyzet megszüntetéséről most tárgyalhatják, egyben a védekezés sikerességét is. Mint mondta, minden ország hozott különleges jogrendi intézkedéseket, Magyarországgal kapcsolatban még a Velencei Bizottság is megállapította, hogy alkotmányos garanciákat tartalmaznak a jogszabályok. Megismételte, hogy a veszélyhelyzetnek azért nincs határideje, mert ha esetleg a parlament a betegség miatt működésképtelenné vált volna, nem lehetett volna jogszerűen meghosszabbítani, ha lejár a meghatározott időtartam. Majd az ellenzéket bírálta, amiért álhíreket terjesztettek a parlament ülésének felfüggesztéséről. A különleges jogrend alatt mintegy 140 rendeletet fogadott el a kormány, ezek egy negyedét tudta volna a kabinet a felhatalmazási törvény hiányában meghozni. – A veszélyhelyzettel kapcsolatban a legfőbb vád az volt, diktatúrát vezet be. Milyen diktatúra az, amit két hónap alatt önként szüntet meg a kormány? – kérdezte. A Fidesz vezérszónoka, Bajkai István már főleg az ellenzék ekézésével volt elfoglalva, arról beszélt, a veszélyhelyzetben az ellenzéki önkormányzatok elbocsátásokat, megszorításokat hajtottak végre, „Kun Béláig visszamenő hagyományokat” emlegetett az ellenzék kapcsán. Lukács László György a Jobbik részéről azt mondta, nem is lett volna szükség a veszélyhelyzeti felhatalmazásra, hiszen a parlament valóban zavartalanul ülésezhetett. Az átmeneti törvényekről úgy fogalmazott, hiányzik belőle az egészségügy helyzetének rendezése, pedig a járványhelyzet megmutatta, hogy erre szükség lenne. Az egészségügyi felhatalmazás új szabályai pedig annyira pontatlanok, hogy azokat a kormány gyakorlatilag bármikor bevezetheti, ez akár azt is jelezheti a képviselő szerint, hogy őszre nagyon komoly tömeges elégedetlenséggel a kormány. Erre utal az is, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések egy része a munkavállalói jogokat csorbítaná, a közintézmények irányítását vonná még szorosabbra. A Jobbik szerint nem elég, hogy a tisztifőorvos javaslatára a kormány csak úgy a Magyar Közlönyben kihirdesse az új egészségügyi válsághelyzetet, annak indokairól előzetesen legalább a kormány egy tagjának be kellene számolnia a parlamentben. Hollik István (KDNP) szerint szükség volt a koronavírus-törvényre, aki mást állít, nem mond igazat. Az ellenzéket csak a hatalom megszerzése érdekelte ebben a helyzetben is, mint 2010 óta mindig – fogalmazott. Majd a Pesti úti idősek otthonával példálózott az ellenzék „alkalmatlanságát” emlegetve. Harangozó Tamás szocialista képviselő szerint a kormánypárti képviselők eddigi felszólalásai azt mutatják, el sem olvasták az összesen 157 oldalas törvényjavaslatot az átmeneti törvényekről, mert nem beszéltek róla. Szerinte bebizonyosodott, hogy az MSZP korábbi, június 15.-i határnapja a veszélyhelyzetre megalapozott volt, hiszen nyilvánvaló, hogy nagyjából ekkor fogja a parlament megszüntetni azt. – Meghallgatnám a kormánypártiakat, amikor a jelenlegi ellenzékből álló kormány kérne határidő nélküli felhatalmazást – mondta. Szerinte alkotmányellenes is az átmeneti törvényekről szóló javaslat, mivel egészségügyi válsághelyzetben a kormánynak szélesebb jogköre lesz, mint háború idején, ráadásul a katonaságnak fegyverhasználati joga is lenne. (Ez a 334. paragrafusból derül ki, a törvény szerint a „honvédség fegyverhasználati joggal látja el” a veszélyhelyzettel, egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos feladatokat.) Ezt Harangozó Tamás szerint bizonyára az a kényszer indokolta, hogy a tömeges rendőrségi leszerelések miatt a kormány ma is a honvédséggel lát el rendészeti feladatokat, például a határvédelemben. Arató Gergely, a DK vezérszónoka szerint a járványügyi intézkedések sikeresek voltak, azokat az ellenzék támogatta, sőt többet közülük hamarabb sürgetett már, mint a kormány bevezette őket. A képviselő szerint ugyanakkor a Fidesz célja kezdetben is az volt már, hogy ne jöjjön létre nemzeti egység az ügyben, ezért nyújtottak be olyan javaslatot a veszélyhelyzetről, amit az ellenzék semmiképpen nem tudott támogatni. – Lett volna helye annak, hogy levonjuk a tanulságot a mostani válsághelyzetből. Egy jó minőségű szabályozás is kerülhetett volna a parlament elé ennek eredményeképpen, de ehelyett csak az történik, hogy a kormány megadja magának azt a felhatalmazást, amire valószínűleg régóta vágyott – mondta. Keresztes László Lóránt LMP-frakcióvezető azt mondta, a leggyorsabban az önkormányzatok reagáltak a járvány terjedésére, a maszkokat is ők kezdték el először szétosztani, miközben a kormány többletterhekkel és megszorításokkal sújtotta őket. A képviselő szerint az Országgyűléshez méltatlan módon fogalmaztak meg aljas vádakat a kormánypártok részéről az ellenzék felé, miközben helytelen volt az ellenzék egy részének diktatúrázása is. Az LMP szerint ugyanakkor elképesztő módon csorbítaná a munkavállalói jogokat a kormány a veszélyhelyzetben, ez elfogadhatatlan. A Párbeszéd részéről Szabó Tímea szemfényvesztésnek nevezte a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló törvényt, ezt a kormány a jövőben bármikor bevezetheti és rendeleti úton még szélesebb jogkörrel kormányozhat majd, mint eddig. Az pedig, hogy veszélyhelyzetben napi 12 órában, túlóra pótlék nélkül dolgoztathat egy hónapon át akár egyetlen pihenőnappal munkavállalót a munkáltató, a Párbeszéd szerint alaptörvény ellenes és még a rabszolgatörvénynél is súlyosabb jogkorlátozás. A képviselő ezután hosszan sorolta azokat a döntéseket, amivel kormányközeli oligarchák kaptak milliárdos állami támogatást. 
Frissítve: 2020.06.03. 20:14

Földrengés volt Somogyban

Publikálás dátuma
2020.06.03. 18:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A 3,5-es magnitúdójú földmozgást a lakosság is érzékelte.
A Richter-skála szerinti 3,5-es magnitúdójú földrengés volt szerda délután a Somogy megyei Somogyszob közelében – tájékoztatta a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szeizmológusa az MTI-t. Szanyi Gyöngyvér közölte: a rengést mintegy 9 kilométeres mélységben észlelték. A földmozgást a lakosság ugyan érzékelte, ám az obszervatóriumba károkról nem érkezett bejelentés – tette hozzá. 
Szerző

A hullámra várva: itt a koronavírus-konzultáció első négy kérdése

Publikálás dátuma
2020.06.03. 18:30

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Elkészült az újabb nemzeti konzultáció is, tartalmát csepegtetve közli a kormány.
Véglegesítették szerdán a legújabb, járványügyi vészhelyzettel foglalkozó konzultáció 13 kérdését: ezek közül négyet mutatott be vázlatosan Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára.
A kormány Facebook-oldalán posztolt videó szerint az első kérdés azt firtatja:
  • A magyarok mely védelmi intézkedéseket támogatják a járvány esetleges kiújulása esetén?
Dömötör ezt a felvetést rendhagyónak nevezte, mert több válaszlehetőséget is meg lehet jelölni a maszkviseléstől a kijárási korlátozásig. Szerinte azért fontos ezt megkérdezni, mert szakemberek véleménye szerint csak a társadalmilag elfogadott járványügyi intézkedések igazán hatásosak.
  • Fent kell tartani a járványügyi készültséget mindaddig, amíg fennáll a második hullám veszélye?
Erről jelenleg is nagy vita zajlik a parlamentben – tette hozzá az államtitkár. Az ugyanakkor nem tiszta Dömötör szavai alapján, hogy a készültség pontosan mit jelentene, és milyen további felhatalmazásokat adna az Orbán-kabinetnek.
  • Az idősotthonok védelméről is kérdez a kormány.
Hogy pontosan mit, azt Dömötör nem árulta el, de szerinte azért is fontos téma ez, mert a koronavírus-járvány minden negyedik hazai áldozata idősotthonokban élt.
  • A negyedik kérdés a védőfelszerelésekre vonatkozik, amelyek az egész világon hiánycikkeknek számítanak. Mit kell tennünk annak érdekében, hogy ne legyünk kiszolgáltatottak, meg kell erősíteni a hazai gyártókapacitást?
– tette fel a nemmel nehezen megválaszolható kérdést Dömötör; sorvezetőnek az is elég lehet, hogy a járványhíreket közlő kormányzati oldal már egy hete bejelentette, elindult a hazai lélegeztetőgép-gyártás, a büntetés-végrehajtásban pedig nagyüzemben gyártják a védőmaszkokat. 
A további kilenc kérdést a következő napokban, mintegy csepegtetve mutatja be a kormány, azt azonban magától Orbán Viktortól tudhatjuk, hogy az újabb konzultációból nem marad ki Soros György és gazdaság újraindításának főbb lépései sem.
Szerző