Előfizetés

Rendkívüli állapotot rendeltek el 20 ezer tonna kifolyt olaj miatt Oroszországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.04. 15:09

Fotó: AFP
Putyin értetlenségének adott hangot, mert a hőerőmű alkalmazottai két napig maguk próbálták kezelni a katasztrófát, a hatóságok csak a közösségi médiából értesültek a balesetről.
Jóváhagyta a szövetségű szintű rendkívüli állapot bevezetését Norilszkban szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután mintegy 20 ezer tonna dízelolaj folyt ki egy tartályból, egyebek között az Ambarka és a Daldikan folyóba.
A baleset pénteken történt, miután - a TASZSZ beszámolója szerint - egy személyautó az egyik olajtárolónak ütközött a Nornickel bányavállalathoz tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. hőerőművének területén. A tartály nyomásszigetelése megsérült, és tűz ütött ki, amelyet még aznap eloltottak. Senki nem sérült meg, és a gázüzemű erőmű működésében sem volt fennakadás, de az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közlése szerint mintegy 20 ezer tonna üzemanyag ömlött szét mintegy 350 négyzetkilométeren.
Russia Fuel Spill
Fotó: AFP
Jevgenyij Zinyicsev, a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős tárca vezetője szerdán arról számolt be Putyinnak, hogy a hőerőmű alkalmazottai két napig saját maguk próbálták kezelni a katasztrófát, nem hívtak segítségül mentőalakulatokat. Az elnök értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a hatóságok megkésve reagáltak a történtekre, amelyekről a közösségi médiából értesültek. 
Az Index a BBC alapján azt írta, Putyin videókonferenciáján beszélt a vállalat vezetőivel, amelyet a tévében is közvetítettek, így az elnök nyilvánosan szúrta le a világ vezető nikkel- és palládiumtermelőjének vezetőjét. A Nornickel közleményében azt írta, hogy időben és megfelelő módon értesítették a hatóságokat. 
Putyin utasította a rendvédelmi szerveket, hogy vizsgálják ki a több tízmilliárd rubeles kárt okozó ügyet. A főügyészség talaj- és vízszennyezés valamint a környezetvédelmi szabályok megsértése címén büntetőeljárást kezdeményezett. A hőerőmű üzemvezetőjét szerdán őrizetbe vették.
 Az NTEK szerint a tároló a több mint 30 éves tartóoszlopok megsüllyedése miatt sérült meg. Zinyicsev szerdán szintén azt mondta, hogy a tartályban a nyomáscsökkenést az alapozás cölöpjeinek süllyedése okozta. Szergej Gyacsenko, a Nornickel első alelnöke úgy vélte, ez annak a következménye, hogy a talaj felolvadt az örök fagy övezetében.
Norilszkban és a Tajmir-félszigeten hétfőn helyi szintű rendkívüli állapotot vezettek be. Az NTEK közölte, hogy szakemberei több mint 100 tonna olajterméket szivattyúztak és gyűjtöttek össze. A baleset sújtotta területet vegykezelték és 780 tonna szennyezett talajt szállítottak el a helyszínről, az Ambarka folyó torkolatánál pedig feltartóztatták az úszó olajszennyeződést.
Az olaj terjedését a Norilszk-Pjaszinói ökoszisztémában keddre megállították, az ivóvízkészletek nem szennyeződtek. Az olajszennyezés felszámolásában részt vesz a murmanszki tengeri mentőszolgálat is. A Nornickel szerint 10-14 napba telhet, amíg az olajat kiemelik a Daldikan és az Ambarka folyóból.
Russia Fuel Spill
Fotó: AFP
Az olaj 12 kilométer hosszan lepi be az Ambarnaját, előzetes felmérések szerint több évtizedbe is telhet, mire megtisztítják a folyót. A vészhelyzet bejelentése abban segít, hogy az állam nagyobb erőket tudjon mozgósítani, ami meggyorsíthatja a tisztítást, írja a portál. A Roszprirodnadzor orosz állami természetvédelmi felügyelet becslése szerint mintegy 6 ezer tonnányi olaj került a talajba és további 15 ezer tonnányi a vizekbe.
Russia Fuel Spill
Fotó: AFP
A Greenpeace környezetvédő mozgalom arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint három évtizede ez volt a legsúlyosabb baleset az északi sarkvidéki övezetben, azóta, hogy az amerikai Exxon Valdez tartályhajó 1989 márciusában balesetet szenvedett Alaszka partjainál. Akkor 37 ezer tonna olaj folyt ki. Az orosz WWF úgy vélekedett, hogy a katasztrófa hatása az állatvilágra évekig érezhető lesz még.

Sok-sok fekete közé került a börtönben a George Floyd meggyilkolásával gyanúsított volt rendőr

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.04. 11:59
Derek Chauvin
Fotó: HANDOUT / AFP
Saját biztonsága érdekében „öngyilkosságra hajlamosokhoz” hasonló biztonsági rutin szerint őrzik a férfit, akinek tettét sokan a rasszizmussal magyarázzák.
Folyamatos megfigyelés alatt tartják a 44 éves Derek Chauvint, a George Floyd meggyilkolásával gyanúsított, immár elbocsátott rendőrt – írja az Index. A különösen veszélyes fogvatartottaknak fenntartott, maximális biztonsági fokozatú büntetés-végrehajtási intézetben, a minnesotai Oak Park Heights börtönbe néhány napja szállították át Chauvint. Az öngyilkosságra hajlamos rabokhoz hasonlóan felügyelt volt rendőrt feltehetően saját biztonsága érdekében tartják így fogva. 
Derek Chauvin miközben bilincseli George Floydot
Fotó: DARNELLA FRAZIER / AFP
A börtönben, ugyanis, ahol fogva tartják a volt rendőrt, jelenleg 396 ember raboskodik, és közülük 181-en feketék, míg 153-an fehérbőrűek, ezen kívül ázsiaiak, latinók, amerikai indiánok vannak itt. Chauvin tettét sokan a rasszizmussal magyarázzák, és bárhová is kerül, nem lesz olyan rab, aki ne tudná, ki ő és miért került oda. Ez magyarázhatja a szigorú intézkedést. Az 1982-ben épült börtön, az Oak Park Heights további statisztikai adatai sem mellékesek: a már elítélt 381 fogvatartott közül 297-en gyilkosság miatt vannak ott, 141-en pedig erőszakos cselekedet miatt. Ebben az intézetben nem ritkák az erőszakos incidensek, és ugyanitt őrizték korábban a 33 éves amerikai rendőrt, Mohamed Noort, aki még 2017 nyarán ölt meg egy fegyvertelen polgárt.

Tornyosulnak az ügyek a német EU-elnökség asztalán

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.06.04. 09:00
Roth elnökli fél évig a jogállamisággal is foglalkozó miniszteri testületet
Fotó: SOEREN STACHE / AFP / dpa Picture-Alliance
A jogállam érvényesüléséről szóló párbeszéd elindítását és az európai uniós támogatási alapok, valamint a jogállam összekapcsolását előíró jogszabály elfogadását tartaná legnagyobb személyes sikerének Michael Roth EU-ügyi államtitkár a júliustól decemberig tartó német soros uniós elnökség végén.
A politikus azt a miniszteri testületet fogja elnökölni fél éven át, amely az uniós alapértékek érvényesülését elősegítő lépések mellett a Brexitről és a közösség következő hosszútávú költségvetéséről hivatott határozni, illetve az első számú vezetők döntéseit előkészíteni. Roth az Európai Politikai Tanulmányok Központja nevű brüsszeli kutatóintézet által szervezett videokonferencián beszámolt arról is, hogy a kormányközi EU Tanácsban ősszel egy általános és egy országspecifikus vitát terveznek a jogállamiságról az Európai Bizottság várhatóan szeptemberre elkészülő és a tagállamok gyakorlatát értékelő jelentése alapján. A politikus derűlátóan nyilatkozott az uniós büdzsé jóváhagyásának az esélyeiről az év második felében. Szerinte nem kell eltúlozni a takarékosságot sürgető és az Európai Bizottság múlt héten asztalra tett költségvetési javaslatát sokalló nettó befizető országok – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – szerepét és elszántságát a megállapodás blokkolására. Charles Michel, az állam- és kormányfői testület elnöke éppen szerdán jelentette be, hogy a vezetők június 19-ikén videokonferencián fognak tárgyalni a büdzsé tervezetéről. A német EU-elnökségre vár a huszonhetek menekült- és migrációs politikájáról szóló egyeztetések levezénylése is. Az Európai Bizottság várhatóan még ebben a hónapban közzéteszi a friss jogszabályi javaslatait, amelyekről a kormányoknak és az Európai Parlamentnek együtt kell megállapodniuk. Michael Roth bízik benne, hogy sikerül meggyőzniük a tagállamokat a közös fellépés szükségességéről, mert „végre végre be kell látnunk, hogy nemzeti megoldások helyett a problémák európai szintű rendezésére van szükség”. Németország a koronavírus-járvány idején hozott korlátozó intézkedések fokozatos és EU szinten összehangolt enyhítését, majd felszámolását tartja elnökségi féléve egyik alapvető céljának. Az államtitkár megerősítette, hogy nem mondtak le a Lipcsébe tervezett EU-Kína csúcs megrendezéséről, amelyen a beruházások támogatásáról, a klímaváltozás elleni lépésekről és a harmadik országokkal, különösen Afrikával fenntartott kapcsolatrendszerről kívánnak tárgyalni, nem kihagyva „az olyan sürgető ügyeket sem, mint az emberi jogok helyzete Kínában”.