Kegyelettel skandált „cigánybűnözés”, füstgyertyákkal

A rendőrség utólag is úgy látja, hogy semmi gond nincs a szurkolói csoportok és szélsőjobboldali szervezetek részvételével tartott Deák téri rendezvénnyel, azt ugyanis kegyeleti megemlékezésnek tekintik.

A gyűlöletpolitika oda vezetett, hogy ma rasszista tüntetéseket rendezhetnek a fővárosban. Hogyan lehet az, hogy békés demonstrálókat több százezer forintra megbüntetnek, addig nyílt, rasszista tüntetést nem oszlatnak fel, a rendőrök végignézik annak lebonyolítását? – kérdezte Tóth Bertalan, az MSZP elnöke. A DK-s Arató Gergely is azt kifogásolta, hogy a rendőrség – bár tett néhány szabálysértési bejelentést – lényegében végig asszisztált a történtekhez.

A hét elején az Országgyűlésben is téma volt, hogy múlt csütörtökön cigányozással egybekötött utcai rendezvényeken emlékeztek meg arról a két fiatal szurkolóról, akiket a Deák térnél halálra késeltek.

Ha úgy vesszük, akkor három eseményről van szó. A Mi Hazánk az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Dohány utcai székházához szervezett „kegyeleti megemlékezést”, onnan pedig vonulást a Deák térhez, a gyilkosságok helyszínén kezdődő másik megemlékezéshez. A Dohány utcai rendezvényt a rendőrség a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó politikai demonstrációnak minősítette, és a különleges jogrendre hivatkozva arra figyelmeztetett: tilos gyűlést tartani, a rendelet megszegői szabálysértést követnek el.

Az ORÖ előtti területet teljesen lezárta a rendőrség. A Mi Hazánk politikusai végül a kordonon kívül mondták el szónoklataikat, amelyek visszatérő eleme volt a „cigánybűnözés” kifejezés. Rendőrségi híradásokból tudni lehet, hogy hat embert előállítottak, 72 résztvevőt igazoltattak, 34 ellen pedig feljelentést tettek. A rendőrök zászlókat és transzparenseket is lefoglaltak.

A Mi Hazánk tartja magát ahhoz, hogy jogsértést nem a „kegyeleti rendezvény” résztvevői, hanem a rendőrség követett el. Novák Előd, a párt alelnöke elmondta, hogy papírjuk csak a lefoglalt tárgyakról van. A rendőrök helyszíni bírságot nem szabtak ki, arra, hogy milyen jogcímen tettek feljelentéseket, szóbeli közlésük alapján lehet következtetni. Általában tiltott gyűlésen való részvétel volt a hivatkozási alap, de előfordult az is, hogy egy férfival szemben azért intézkedtek, mert nem tartotta be a járványhelyzetben előírt 1,5 méteres távolságot. Noha – tette hozzá Novák Előd – rajta végig volt maszk, míg a közvetlenül egymás mellett álló rendőrökön nem.

A pártban egyelőre azt várják, hogy megérkezzenek a szabálysértési eljárásokról szóló hivatalos értesítések. A Mi Hazánk jelentős, összességében több millió forintos büntetések kiszabására és hosszadalmas jogi procedúrára számít.

A rendőrség a Dohány utcából induló – kezdetben a bűnözés, majd a „cigánybűnözés” ellen meghirdetett – vonulást nem biztosította. A résztvevők a „KRESZ betartásával”, a járdán mentek át a Deák térhez.

A Dohány utcai rendezvényen és a vonuláson nem egészen kétszázan vettek részt. A Deák téri eseményen lényegesen nagyobb, ezres nagyságrendű tömeg gyűlt össze. Bár ezt a rendezvényt is sokan a Mi Hazánkkal társították, a szervezők valójában szurkolói csoportok voltak. Az első felhívás, amit találtunk, a Hungarian Fanatics nevű társasághoz kötődik.

„Párhuzamosan indult a szervezés. A szurkolói csoportokkal arról egyeztettünk, hogy a megemlékezéseket ne külön napon rendezzük, hanem időzítsük egymáshoz” – számolt be Novák Előd.

A Deák térnél tartott rendezvényt a rendőrség már nem politikai demonstrációként, hanem kegyeleti eseményként értékelte, és nem azért zárta le a környéket, hogy oda senki ne tehesse be a lábát, hanem éppen ellenkezőleg: annak érdekében, hogy a forgalom ne zavarja a megemlékezést.

A gyászünnepen mécsesekkel és virágokkal emlékeztek az áldozatokra, a szurkolói csoportok mellett azonban kifejezetten szélsőjobboldali szervezetek – Betyársereg, Légió Hungária – is megjelentek. A résztvevők tucatszámra gyújtották a füstgyertyákat, a tömeg időnként azt skandálta, hogy „igenis van cigánybűnözés”. A rendőrök semmilyen formában nem avatkoztak közbe.

A lapunknak küldött válasz szerint a rendőrség utólag is úgy ítéli meg, hogy a Deák térnél kegyeleti megemlékezés zajlott, egy közösség tagjai gyászolták a korábban tragikus körülmények között elhunyt társaikat: ez a kulturális hagyományokon alapuló szokás magánügynek, és nem közügynek tekinthető.