Előfizetés

Szabad szemmel: feladnák a leckét Budapestnek és Varsónak

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.06.05. 08:50

Nemzetközi sajtószemle, 2020. június 05.
New York Times/Reuters A lap azt írja: Németország az unió soron következő elnökeként azon van, hogy csak olyan tagállamok kaphassanak a 750 milliárd eurós gazdasági újjáépítési alapból, amelyek nem szegik meg a jogállami előírásokat. Ezt tartalmazza a Berlinben keltezett bizalmas politikai nyilatkozat, amelyhez Szlovénia és Portugália is csatlakozott, mivel a két kormány jövőre tölti be a soros elnöki teendőket. A hírügynökség szerint az állásfoglalás nyilvánvaló oldalvágás a populista, euroszkeptikus magyar és a lengyel vezetésnek, amely már eddig is kézzel-lábbal ellenzett minden megkötést. A németek, akik nem egészen egy hónap múlva veszik át az EU-ügyek irányítását, kiemelik, hogy a gazdaságot a szolidaritás és a felzárkóztatás segítségével kell helyreállítani, ám közben nem szabad megfeledkezni a közös értékek, a jogok és a demokrácia teljes betartásáról. Márpedig Magyarország és Lengyelország több tagállamot és civil szervezeteket is felháborított, amikor szorosabb állami ellenőrzés alá helyezte a sajtót, az igazságszolgáltatást és a tudományt, illetve az oktatást. Jelenleg úgy néz ki, hogy a Bizottság tehetne javaslatot a támogatások felfüggesztésére, illetve megvonására, ha úgy látja, hogy az adott tagország átgázol a jogállami elveken. Az indítványt csakis többségi határozattal lehetne elvetni. Vagyis fel lenne adva a lecke Budapestnek és Varsónak, bár idáig az EU nem tudta megakadályozni a demokrácia lebontását a két országban.  
Die Welt Gulyás Gergely változatlanul bízik a német kancellár ígéretében, tehát hogy a közép-európai államok nem lesznek a gazdasági segélycsomag vesztesei, és nem gondolja, hogy az új hosszú távú EU-költségvetés meghatározásakor bármilyen szerepet játszhatnának a jogállami aggályok. A kancelláriaminiszter hosszú interjút adott a konzervatív lapnak, megismételve: a Brexit miatt magyar részről azt még tudomásul veszik, ha az eddigihez képest 10 százalékkal kevesebb szubvenció érkezik, de 20 százalékról szó sem lehet. Ami pedig a demokratikus normákat illeti, arról azt mondta, hogy a vitában sajnálatos módon nem a jogok vannak előtérben, hanem politikai vélemények, az pedig gyengíti a közösséget. A politikus megemlítette, hogy bárki is veszi át a stafétabotot Angela Merkeltől, Európa egyetlen szuperhatalmát fogja vezetni, ezért nagyfokú kompromisszumkészséget kell tanúsítania. Ebben a kancellár asszony példát mutatott, de például a zöldekre ez a tulajdonság már nem annyira jellemző. A magyar fél azonban kész az együttműködésre. A továbbiakban úgy foglalt állást, hogy a Néppárt elnökének nem kellene annyira forszíroznia a lengyel belpolitikát a kereszténydemokrata pártcsalád berkeiben. (A kérdés az volt, hogy Donald Tusk azt szeretné, ha a Fideszt még az idén kizárnák, a magyar párt viszont mintha tőle igyekezne szabadulni.) Azt is megpendítette ugyanakkor a magyar politikus, hogy ha a liberálisabb tagok nem képesek elviselni a konzervatívabb szövetségeseket az EPP-ben, akkor az azt jelenti, hogy nem a Néppárt lesz a legerősebb frakció Strasbourgban, és elveszti keresztény-konzervatív jellegét. Ám ő úgy látja, hogy a CDU-CSU fenn akarja tartani a Fidesz tagságát. A miniszter változatlanul megalapozatlannak tartja a felhatalmazási törvény miatt elhangzott bírálatokat, bár mint mondta, már a szeme sem rebben, amikor a német sajtó az éppen aktuális magyar intézkedés miatt támadásba lendül, és nem vesz tudomást a 2010 óta elért eredményekről. A rendkívüli állapotot aligha lehetett volna demokratikusabban megszervezni, jelentette ki. Sőt, nem kell tartani attól sem, ha netán jön a járvány újabb hulláma és így be kell vezetni az egészségügyi szükségállapotot. Az alapjogokat ugyanis nem korlátozhatják. Nem rendelhetnek el például kijárási tilalmat. De azért az elmúlt két hónapban hozott dekrétumok egy része érvényben marad, csak immár törvény rangjára emelve.
Politico Németország uniós nagykövete úgy foglalt állást, hogy csakis akkor lehet működőképes az EU menedékpolitikája, ha az kiterjed a menedékkérők kötelező átvételére, mert hosszú távon nem lehet felmentést adni e kötelezettség alól. Michael Clauss szerint átmeneti megoldásként elképzelhető az, amit a minap vetett fel a német, a francia, a spanyol és az olasz kormány, mármint hogy tegyék lehetővé a szolidaritás más formáit is. De igazából csak az segít, ha a többiek átveszik a déli államoktól az ott tartózkodó migránsokat. A beszámoló felidézi, hogy 5 éve, a migrációs válság után elsősorban Magyarország akadályozta meg a kvótarendszer bevezetését.
New York Times Egyáltalán nem kizárt, hogy Trump még az idén átveszi a magyar modellt, ha nyerni tud a novemberi választáson, illetve akkor is, ha veszít, ám elutasítja a vereséget. Pártja pedig most olyan állapotban van, hogy örömmel üdvözölné még a katonai hatalomátvételt is. Ezt Paul Krugman, a Nobel-díjjal kitüntetett közgazdász fejtette ki heti véleménycikkében. Magyarázatként hozzáteszi, hogy Magyarországon látszólag érvényesül a jogállam, de tekintélyuralmi egypártrendszerről van szó. Amerikában pedig éles támadások érik mind a demokráciát, mint a jogállami alapértékeket. Úgyhogy hiába sokkal toleránsabbak az amerikaiak, mint voltak 50 éve a lemondásra kényszerült Nixon idején, Trump és a Republikánus párt mélyen alulmúlja az egykori előd teljesítményét. A jelenlegi elnök úgy igyekszik Biden fölé kerekedni, hogy kirendeli a hadsereget, ám szinte biztos, hogy ez követel majd polgári áldozatokat. Amúgy annak idején Ohioban a Nemzeti Gárda négy tüntetőt ölt meg, amikor tüzet nyitott a demonstráló egyetemistákra. Akárcsak mai utódja, Nixon is meg volt győződve arról, hogy rá a törvény nem vonatkozik. Ezzel szemben nem volt betoji, és nem vonult bunkerbe, amikor az ő idejében is nagy tüntetés zajlott a Fehér Háznál. De okos volt, és nem vette félvállról a megbízatását. Ő nem azzal töltötte az idejét, hogy twitter-üzeneteket küldözgetett és bámulta a Fox tévét. Csak ront az állapotokon, hogy a kormánypárt legtöbb vezetője osztja Trump autoriter és jogállamellenes nézeteit. A maradékot pedig megfélemlítette a párt mögött álló feldühödött tömeg, így hűséges apparátcsikként behódol. Így azután a republikánus tábor alternatív valóságot alakított ki. Számára a George Floyd kegyetlen meggyilkolása miatt kivonuló emberek olyan hordát alkotnak, amely bárkikor kész az erőszakos felkelésre. Ily módon immár tény, hogy a két nagy párt közül az egyik feladta az amerikai gondolatot.
NZZ A trianoni gyalázat egy évszázada meghatározza Magyarország és a szomszédok viszonyát. A békeszerződés egyáltalán nem hozott stabilitást a térségben, a magyarok mind a mai napig az áldozati mítosz, a nacionalizmus és a regionális összefogás között lavíroznak. Persze nem csupán a budapesti emlékezetpolitikára jellemző, hogy szembeállítja a saját áldozatokat azzal, amit más népcsoportok hoztak. Ettől azonban még nem állja meg, legfeljebb átvitt értelemben, amit Orbán nemrégiben előadott, hogy ti. egyetlen más állam sem élt volna túl ekkora vérveszteséget. Természetesen nemigen vitatott, hogy igazságtalan volt a békediktátum. Ezzel együtt Magyarországot nem lehet ártatlan áldozatnak tekinteni. Hiszen a Kiegyezés után kemény asszimilációs politikát vezetett be a nemzetiségekkel szemben. Azok egyenjogúsítási és önrendelkezési jogát elnyomta. De hogy ez ma sem szempont az akkori helyzet magyar megítélésében, azt elárulja az Országház előtt elkészült emlékmű, amely csak magyarul tünteti fel az elcsatolt települések nevét. Hogy a régióban ennyire nehéz megbirkózni a soknemzetiségű örökséggel, az Trianon közvetlen következménye. Az etnikai feszültségek fű alatt a szocializmus idején is tovább izzottak. A viszonyok csak az uniós csatlakozás során rendeződtek Budapest és a környező államok között, legalábbis a felszínen. Egy svájci történész azt mondja, a kisállami szemlélet igazából ma is jelen van. Az ellentétek fennállnak az anyaország polgárai és a diaszpóra újonnan honosított tagjai között is, merthogy utóbbiak sokak szemében vetélytársnak számítanak a munkaerőpiacon és a szociális ellátó rendszerben. A magyar kormánytól távol esik a nacionalista agitáció, hát még az erőszakra is kapható területi revizionizmus. De hát Orbán regionális szereplőként, a Visegrádi Csoport hangadójaként kíván fellépni és támogatja az EU bővítését a Nyugat-Balkánon. Ebbe nem illenek bele az olyan viszályok, mint amilyen a legutóbb a románokkal kirobbant. Ugyanakkor a magyar nyilvánosság nem érzékeli, milyen előnyökkel jár az együttműködés, csak az elszenvedett veszteségekkel foglalkozik. De nem sokat tud Trianon történelmi összefüggéseiről sem, számára a negatív érzések a meghatározóak. Ám többre nincs is szükség, mert a nosztalgián túl az is benne van, hogy Európa cserben hagyta a magyarokat.
FAZ 100 éve megy a vita Erdélyről, a trianoni évforduló Romániában ünnepnap, Magyarországon a nemzeti katasztrófa része. Nacionalisták mindkét oldalon a mai napig gerjesztik a bizalmatlanságot. Magyar részről különösen azóta tartják ébren a békeszerződés emlékét, amióta Orbán ismét hatalomra jutott. A miniszterelnök szerint politikája nem revizionista, a törekvések az ország méreteiből és hatalmi viszonyaiból következnek. Ám azért burkoltan rájátszik a területi igényekre. És zavarólag hatnak bizonyos elemek az oktatáspolitikában is. Így az, hogy Wass Albert kötelező tananyag lett. A mostani emlékév is ellentmondásos, mert az igaz, hogy Orbán idáig semmi provokatívat nem mondott, viszont megépítette az emlékművet az Alkotmány utcában. Ott magyarul tüntették fel azoknak a településeknek a nevét is, amelyeket a K und K időkben erővel kereszteltek át szlávról vagy románról. Viszont Romániában az évfordulón Erdélyben is felhúzzák a román zászlót a középületekre és a nemzeti himnuszt játsszák. El lehet képzelni, hogy esik ez a magyar kisebbségnek. Másfelől viszont az Orbán-kormány és hozzá közelálló magyar üzletemberek nagy pénzeket fektetnek be Erdélyben, ami félelmet kelt Bukarestben, mármint hogy nő a magyar befolyás román területen. Ungváry Krisztián, aki nem éppen nagy híve a miniszterelnöknek, ezzel együtt úgy látja, hogy a politikus nem táplál revansista terveket, mert ő nem ideológus. Számára fontosabb az, hogy kijelentheti: támogatjuk a határon túli magyarok jogait, a balliberálisok azonban nem. Ezt ugyanis fel tudja használni a belpolitikában.
Spiegel A hetilap „Magyarország traumája, Orbán játszmája” címmel arról ír, hogy ugyan az EU égisze alatt újra egyesült az anyaországgal a legtöbb elszakított terület, a miniszterelnök mégis támogatja a nemzeti gyászkultuszt. Európa jó részén már csupán tudományos viták témája az első világháború utáni rendezés, ám az sok magyar számára továbbra is égető kérdés. De hát a győztes hatalmak szabályszerűen feltrancsírozták a Magyar Királyságot, egyetlen más államot sem büntették ilyen mértékben. A kormányfő játszik a történelmi eseménnyel. Sűrűn emlegeti a magyarok szellemi és lelki egységét, szívesen fényképezteti magát a dolgozószobájában Nagy-Magyarország térképe előtt. Március végén még az a húzás is sikerült neki, hogy összekapcsolja Trianont a koronavírussal. A 2. világháború vége óta egyetlen magyar vezetés sem vonta kétségbe a határokat, Orbán azonban a békeszerződéshez kapcsolódva egyfajta államvallást teremtett. Az üzenet tudatosan kettős, ami bizalmatlanságot vált ki a térségben, diplomáciai súrlódásokat eredményez és egyre-másra veszélyezteti a stabilitást. A rendszerváltás óta az összes magyar miniszterelnök fontosnak tartotta a környező országokban élő magyarok sorsát, de ezekből a kisebbségekből Orbán csinált meghatározó tényezőt a magyar belpolitikában. A lojális határon túli nemzetiségi szervezetekre milliós összegek zúdulnak. Itt nem rejtett területi igényekről van szó, neki a hatalom megtartásához kellenek a diaszpóra tagjai. Trianon pedig nagy mozgósítási lehetőséget nyújt. De a nagy veszély éppen itt rejlik hosszú távon, és lehet, hogy kicsúszik az ellenőrzés alól: egy közvélemény kutatás arra jutott, hogy az anyaországban a lakosság kétharmada szerint más országok olyan területeket tartanak megszállva, amelyek Magyarországot illetik meg. 50 százalék úgy ítéli meg, soha nem szabad belenyugodni Trianonba.
Die Presse Orbán Viktor eszköznek tekinti a Trianon ütötte sebet. Fontos jelkép e tekintetben az új emlékmű, amely lefelé vezet az öröktűzhöz. A csaknem 15 millió euróba kerülő alkotás a nemzeti tragédiára emlékeztet. A kormányfő az utóbbi napokban ismét nacionalista húrokat pengetett. A közrádiónak adott nyilatkozatban például rá jellemző módon keveredik a nacionalizmus, az áldozati mítosz és az utódállamokhoz fűződő sajátos viszony. A Fidesz a 3 millió határon túli magyar szószólója. Főleg Erdély fontos választói utánpótlásként a hatalom számára. Ezt jól látni minden március 15-én, amikor a kisebbségi szervezetek képviselői lelkesen hallgatják Orbán harci beszédét az EU, Soros és a keresztény Nyugat más vélt ellenségei ellen. A szintén autoriter szerb vezetéssel Orbán bensőséges viszonyt ápol, másokkal ellenben feszült a viszony, nem utolsósorban azért, mert a Fidesz gyakran feltüzeli az érintett magyarságot. A kormányfő ingadozik a kisebbségekért érzett aggodalom és a revizionizmus között, de nem téved rá az utóbbi útra. Viszont az ő malmára hajtja a vizet, amit nemrégiben a román elnök mondott, ti. hogy a román posztkommunisták titokban Erdély visszaadását készítik elő. Annál örvendetesebb viszont az újkeletű olvadás a magyar-ukrán kapcsolatokban.
Politico Továbbra is feszültséget kelt Közép-Európában a 100 éves Trianoni megállapodás. Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője úgy fogalmaz, hogy számukra ez a nap nem az ünnepé, hiszen az erdélyi magyarok akkor kerültek kisebbségbe saját földjükön. Akkor indult meg a hosszú folyamat, hogy újra meghatározzák magukat és sikeresek legyenek. Az ellentétek az utóbbi években mindig is parázslottak, mivel Budapest szót emelt a romániai, illetve ukrajnai magyar kisebbség érdekében. Egy-két vetélytársától eltérően Orbán hamar felfogta, mekkora politikai erőt rejt magában Trianon, még olyan emberek esetében is, akik évtizedekkel a megállapodás megkötése után születtek. A miniszterelnök minden évben Tusványoson mondja el legfontosabb beszédét és ilyen alkalmakkor – román földön – gyakran utal a jogtalanul elvett dicsőséges múltra. A már idézett Vincze szerint azonban Magyarország alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyarok iránt. Itt szó sincs arról, hogy visszaforgatnák az órákat, vagy megkérdőjeleznék a határokat. Budapest azt akarja, hogy stabil viszonyok alakuljanak ki minden államban a nemzetiségek és a többség között, amit csak erősítenek a jó kétoldalú kapcsolatok. A kolozsvári egyetem egyik professzora azonban arra int, hogy nem kell komolyan venni a nacionalista budapesti retorikát, hiszen mind Magyarország, mind Románia az EU, illetve a NATO tagja és ez erősíti a háború utáni rendet. Egy szlovák EP-képviselő szerint az unió kifejezetten segíthet túllépni a megosztottságon, noha Orbán természetesen rájátszik az évfordulóra. A lényeg, hogy a magyar nemzetiségűek jól érezzék magukat Szlovákiában, ami feltételezi, hogy a lehető legmagasabb szinten szavatolják számukra a kisebbségi jogokat, ideértve, hogy gyakorolhassák identitásukat. Utóbbinak része Trianon, még akkor is, ha a szlovákok arról másként vélekednek.
Guardian Orbán az elmúlt 10 évben saját nacionalista programjához használta ki a trianoni traumát, mert az egykori békeszerződés ma is jelentős részt foglal el a magyar nemzeti identitásban és ezt a politikus meglovagolja. Úgy igyekszik beállítani, hogy a Magyarország lázadó nemzet, és a ma is meglévő érzések segítségével próbálja távoltartani a migránsokat, és a feltételezett „globális hatásokat”. Soha nem mondja ki, hogy visszakövetelné az elvesztett területeket, de a külpolitika alappillérévé tette a szomszédos államokban élő magyarságot. Önti a pénzt az ottani kulturális központokba, sajtóorgánumokba, egyházakba és futballklubokba. Aki akar, az kaphat magyar útlevelet a kisebbség tagjai közül. Már több százezren éltek a lehetőséggel, nagy többségük a Fideszre szavaz. Ily módon a párt még inkább kézben tarthatja a magyar politikát.

Három hónappal meghosszabbítják az egészségügyi veszélyhelyzetet Peruban, maradnak a kijárási korlátozások Buenos Airesben

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.05. 08:11

Fotó: Carol Smiljan / AFP / NurPhoto
A mexikói egészségügyi minisztérium rekordszámú, 4442 új fertőzöttet jelentett csütörtökön.
Peruban a koronavírus-járvány miatt június 10-től kilencven nappal meghosszabbítják az egészségügyi veszélyhelyzetet, emellett nemzeti érdekké nyilvánítanák a Covid-19 betegek kezeléséhez szükséges orvosi oxigén előállítását – közölte az Andina helyi hírügynökség csütörtökön. A mintegy 30 milliós lakosú andoki országban eddig 178 914 az azonosított fertőzöttek száma, akik közül 4894-en hunytak el a kórban. Latin-Amerikát tekintve Brazíliát követően Peruban a legmagasabb a fertőzöttek száma. Az Andina szerint az egészségügyi veszélyhelyzet meghosszabbítása nem jár az országos kijárási korlátozások meghosszabbításával, amelyek június 30-ig vannak hatályban. Walter Martos védelmi miniszter bejelentette, hogy nemzeti érdekké nyilvánítanák az orvosi oxigén előállítását – közölte a La Republica helyi napilap. Peruban hiány van a sűrített gázból, ezért a kormány felméri az országos termelői kapacitásokat, ezzel párhuzamosan pedig nagyobb összeget különít el az importra – mondta Martos. Becslések szerint naponta 173 tonna oxigénre van szükség a betegek ellátására Peruban. A március közepén bevezetett járványügyi intézkedések jórészt megbénították a perui gazdaságot. A limai kormány ezért most intézkedéseket jelentett be a gazdaság újraindítására az egészségügyi óvintézkedések betartásával. Június végéig várhatóan a gazdaság 84 százaléka fog ismét üzemelni. Argentínában csütörtökön június 28-ig meghosszabbították a kijárási korlátozásokat a fővárosban, Buenos Airesben és a 45 milliós lakosú ország különösen súlyosan érintett részeiben, miután a regisztrált fertőzöttek száma meghaladta a húszezret. A korlátozásokat elvileg június 7-én tervezték volna feloldani. Alberto Fernández argentin elnök sajtótájékoztatóján közölte azt is, hogy az ország többi részében a kijárási korlátozások helyett kötelező távolságtartási és egészségügyi óvintézkedések rendszerére térnek át. Argentínában csütörtökön 929 új esetet jelentettek, ami a pandémia kitörése óta az egyik legmagasabb volt. Argentínában eddig 20 197 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 608-an hunytak el a kórban. Az esetek többségét Buenos Airesből, illetve a főváros térségéből jelentették. A mexikói egészségügyi minisztérium rekordszámú, 4442 új fertőzöttet jelentett csütörtökön 816 halálesettel. A 130 milliós országban ezzel 105 680-ra emelkedett az igazolt fertőzöttek és 12 545-re a kórban elhunytak száma.

A dzsihád útján maradnak a tálibok

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.06.05. 08:00

Fotó: STR / AFP
Terrorszervezetekhez való kötődéseik és nyilatkozataik alapján kétséges az iszlamisták elkötelezettsége békefolyamat iránt, az Egyesült Államok mégis bízik a szélsőségesekben.
A békefolyamat nem jelenti azt, hogy a tálibok letérnek a dzsihád (szent háború) útjáról - nyugtatott meg frissen kiképzett öngyilkos merénylőket Sziradzsuddin Hakkáni. Az iszlamisták alvezére, az apja által alapított Hakkáni-hálózat első embere hangüzenettel üdvözölte a harcosokat a tiszteletükre rendezett ünnepségen. Úgy fogalmazott: “senkinek nem szabad félreérteni a politikánkat és a tárgyalásokra való hajlandóságukat; nem kellene arra számítaniuk, hogy a tálibok feladják a dzsihádot és katonai erejüket.” Az iszlamisták másik alvezére, az Egyesült Államokkal februárban aláírt békeszerződés főtárgyalója, Abdul Gáni Baradar szintén hangüzenetben ígérte azt a harcosoknak, hogy ők lesznek Afganisztán majdani iszlám rendszerének védelmezői. A propagandavideóban közzétett beszédek a szélsőségesek hivatalos álláspontját tükrözik: céljuk továbbra is a hatalomátvétel és az ország iszlamizációja, vagyis lényegében semmi sem változott a Washingtonnal megkötött egyezség hatására. Mindezek alapján erősen megkérdőjelezhető elhivatottságuk az afgánközi béketárgyalások sikere iránt, ahogyan kétségek merülnek fel más vállalásaik kapcsán is. Vitathatatlan, hogy a tálib mozgalom a - dohai megállapodásnak megfelelően - beszüntették a külföldi erők elleni támadásokat. Az amerikai kormányzat másik legfontosabb elvárása, az Egyesült Államokra veszélyes terrorszervezetek kiszorítása iránti elköteleződésük viszont nem annyira egyértelmű. Egy kedden nyilvánosságra hozott ENSZ jelentés alapján ebből a szempontból a szélsőségesek közé tartozó Hakkáni-hálózat tűnik a leggyengébb láncszemnek, amely még az Iszlám Állam (Daes) egyes afganisztáni merényleteiben is közreműködött. A helyzetet árnyalja, hogy a tálibok mindeközben aktívan harcolnak a Daes ellen. Az iszlamisták teljes szervezetét illetően inkább az Al-Kaidával ápolt szoros viszony okoz problémákat, mivel az személyes kötődéseken (barátságon, házasodáson) és ideológiai szimpátián is alapul. Az ENSZ megfigyelői ezért arra következtetnek, hogy komoly belviszályhoz, akár a mozgalom kettészakadásához is vezethet, amennyiben a vezetés az Al-Kaida ellen fordul. A tálibok alaptalannak és előítelésnek nevezték a szóban forgó ENSZ-jelentést. Az iszlamisták szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid azt állította: a február egyezséggel összhangban nem fogják hagyni, hogy Afganisztán területén bárki más országok elleni támadásokra gyűjtsön pénzt, vagy képezze ki a harcosokat. Amennyiben a dohai békeszerződés beváltja a hozzá fűzött reményeket vagy legalábbis látszólag teljesül, akkor az jelentősen növelheti Donald Trump újraválasztási esélyeit novemberben, mivel az elnök a 19 éve tartó afgán konfliktus lezárást ígérte. Mindez azonban úgy tűnik rányomja a bélyegét a washingtoni kormányzat helyzetértékelésére. Zalmay Khalilzad az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja például a héten úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás eddigi eredményei igazolják Washington törekvéseit. A diplomata azt állította, hogy a tálibok az Al-Kaidával történő szakítás érdekében is tettek lépéseket, de arról nem beszélt, hogy pontosan mit ért ezalatt. Khalilzad hangsúlyozta: folyamatosan figyelik, hogy az iszlamisták betartják-e a februári egyezséget, és csak ennek függvényében hajtják végre a válallt csapatkivonásokat. Az amerikai különmegbízott elismerte, hogy az afgánközi béketárgyalásokon komoly nehézségek és kihívások várhatóak, de kifejezte abbéli reményét, hogy végre elindulhat a folyamat. Az afgán kormány és a tálibok eredetileg március közepén ültek volna tárgyalóasztalhoz, de egy - Washington által, Kabul jóváhagyása nélkül vállalt - fogolycsere körüli nézeteltérések miatt máig nem kezdődtek el az egyeztetések. A vita azóta sem rendeződött. A békefolyamat szempontjából azonban reménykeltő fejleménynek számít, a ramadán végére, a három napos Id Al-Fitr idejére a tálibok által meghirdetett, és kölcsönösen betartott tűzszünet. Noha az iszlamisták az ünnep után újrakezdték az afgán biztonsági erők elleni támadásokat, a kabuli kormány szerint jelentősen mérséklődött az erőszak az előző időszakokhoz képest. Mindazonáltal a tálib vezetők nyilatkozatai és kötődései fényében mindez inkább szemfényvesztésnek tűnik.