Pintér tudja, amit a rendőrség nem: több mint 1,1 milliárdra büntették a járványügyi szabályok megszegőit

Publikálás dátuma
2020.06.05. 15:20
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Óriási összeg jött össze a rendőrségi bírságokból, átlagosan 39 ezer forintos csekket kaptak a szabálytalankodók.
Lojális, segítő, empatikus – így jellemezték a rendőrség hozzáállását a kijárási korlátozások bevezetésekor, az operatív törzs pedig azt ígérte, hogy a rendőrök inkább csak eligazítanak és figyelmeztetnek az új szabályokra, nem a büntetés lesz a cél. Ehhez képest teljesen mást mutat az az összesítés, amit levélben Pintér Sándor belügyminiszter közölt, a jobbikos Lukács László György kérdésére. Lukács arról érdeklődött, hogy a rendőrség 2020. márciusa és május 15-e között hányszor szabott és mekkora összegben szabott ki bírságot a járványügyi szabályok megsértése miatt.
Pintér válaszából kiderült, hogy a kérdéses időszakban 30 049 ember kapott bírságot, 1 173 118 000 forint összegben a veszélyhelyzet alatt elkövetett szabálysértések, illetve a fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása miatt.

Az összesítésből nem derül ki, hogy a megbüntetettek közül ki mit követett el - hányan szegték meg a kijárási korlátozást, hányan hagyták el idő előtt a hatósági karantént – az érintettek viszont átlagosan 39 ezer forintos szabálysértési bírságot kaptak. Ráadásul, a hatóság később is oszthatott csekkeket, hiszen a kijárási korlátozások május 18-án jártak le, a járványügyi szabályokat - például a másfél méteres védőtáv betartását és a maszk viselését üzletekben – továbbra is ellenőrizhetik.
Pintér Sándor levele azért is érdekes, mert az Országos Rendőr-főkapitányság a Népszava kérdésére azt állította, nem tudják, hogy mekkora összegű bírságot szabtak ki a kijárási korlátozások megsértése miatt, sőt, azzal sincsenek tisztában, hogy a befizetett összegek hova kerülnek. Az viszont az ORFK válaszából is kihámozható volt, hogy vidéken többet bírságoltak, mint a fővárosban - Budapesten ugyanis a rendőrségi eljárások kétharmada figyelmeztetéssel zárult.
Szerző

Orbán:„a két nép és a két ország sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk”

Publikálás dátuma
2020.06.05. 15:14

Fotó: Fischer Zoltán / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Fehéroroszország elnöke szerint Magyarország a legközelebbi partnerük az EU-ban, „mindenki másnál jobban megért bennünket”.
Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy az Európai Unió végre szüntesse meg a Fehéroroszországgal szembeni szankciókat - közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Minszkben, miután tárgyalt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel.  - Fehéroroszország résztvevője az EU keleti partnerség stratégiájának, de partnerség nem építhető szankciókkal - hangoztatta a Függetlenségi Palotában tartott közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor, aki európai érdeknek nevezte az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió gazdasági és kereskedelmi együttműködését.
A magyar-fehérorosz kapcsolatokról úgy fogalmazott, „a két nép és a két ország sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk”.

- Fehéroroszország fontos szerepet játszik a magyar energiabiztonság szempontjából is, mivel a teljes magyar kőolajimport olyan vezetéken keresztül bonyolódik, amely Fehéroroszországon halad át - közölte a miniszterelnök. Az atomenergia területéről szólva a kormányfő hangsúlyozta, a nukleáris energiával szembeni diszkriminatív megkülönböztetést elutasítják. - Magyarország figyeli Fehéroroszország most épülő erőművét, amely a Paks 2-höz hasonló technológiával készül - tette hozzá.
Arról is beszámolt, hogy Magyarország nyitott egy 40 millió eurós hitelkeretet az Eximbanknál fehérorosz és magyar cégek együttműködésének finanszírozására.

Megjegyezte, hogy a Fehéroroszországba irányuló magyar export felét a gyógyszerek adják. - A Wizz Air pedig hamarosan járatot indít a két ország között - közölte Orbán Viktor. Elmondta továbbá, hogy Magyarország minden évben 50 fehérorosz diáknak biztosít állami ösztöndíjat. Az ukrajnai helyzet rendezésének ügyére is kitért Orbán Viktor, aki az egyetlen reménynek nevezte az úgynevezett minszki folyamatot. Aljakszandr Lukasenka a sajtótájékoztatón megköszönte Orbán Viktornak minszki látogatását, ami szavai szerint egy bátor lépés a jelenlegi járványhelyzetben. A tárgyalás arról árulkodik szerinte, hogy a két ország közötti együttműködés növekvő tendenciát mutat.
Az elnök úgy fogalmazott, Fehéroroszországnak Magyarország a legközelebbi partnere az EU-ban, „mindenki másnál jobban megért bennünket”.

- A fehérorosz-EU-s kapcsolatok az utóbbi években pragmatikusabbá, egyenlőbbé váltak, amiben nagy szerepet játszik Budapest - tette hozzá, majd hangsúlyozta: „továbbra is nyitottak vagyunk a kölcsönös tiszteleten és egyenlő jogokon alapuló párbeszéd folytatására”. - A tárgyaláson szó volt az ukrajnai helyzetről is, amely destabilizálja az európai biztonságot, és kihívás az egész régiónak - közölte. A fehérorosz-magyar gazdasági kapcsolatokról szólva Aljakszandr Lukasenka kiemelte a fehérorosz-magyar-svájci együttműködést a Stadler elektromos vonatok gyártásában. Megjegyezte továbbá, hogy nagy perspektívát látnak az autóbuszok, azon belül az elektromos autóbuszok közös gyártásában. A nukleáris energia felhasználására is kitért, úgy fogalmazva, hogy mindkét ország szemtelen próbálkozásokba botlott a békés nukleáris projektek kivitelezésének megakadályozására, ám erre mindkét országnak határozott a válasza. - Biztos vagyok abban, hogy minden területen nagy jövő előtt áll a két ország közötti együttműködés - zárta nyilatkozatát a fehérorosz elnök. A két ország közötti gazdasági együttműködést firtató kérdésre a fehérorosz elnök és a magyar kormányfő egyetértett abban, hogy a cél az áruforgalom megduplázása 500 millió euróra. Aljakszandr Lukasenka kiemelte az építőipari, a gyógyszeripari és a nukleáris energetikai együttműködés területét. Orbán Viktor pedig azt mondta, látogatásával világossá kívánta tenni, hogy a fehéroroszok számíthatnak a magyarokra a számukra fontos politikai és gazdasági kérdésekben is, és jelzést akart adni, hogy teljes a politikai támogatottság a két ország üzletembereinek együttműködése mögött. Arra a fehérorosz újságírói kérdésre, hogy a nyugati világban miért akarják sokan rákényszeríteni a koronavírus-járvány kezelésének módját másokra, Orbán Viktor azt felelte: a nyugatiak gyakran tekintenek magukra úgy, mint akik nálunk magasabb rendű gondolatokat képviselnek, sok ország viszont nem is teszi világossá azt, hogy „ez a mi országunk, a mi életünk”. Úgy fogalmazott, „a Nyugat és a Kelet emancipálódásának korszakában vagyunk”. - Közép-Európában már egyre több állam nyilvánítja ki, hogy a saját érdekeinkből fogunk kiindulni - jegyezte meg. A járványkezeléssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU, amely „kínos részletességgel” ügyel a minél kisebb állami szerepre a gazdaságfejlesztésben, most arra sarkallja az államokat, tegyenek minél több pénzt a gazdaságfejlesztésbe. - Nekünk nem kell szemérmesnek lennünk, mert ha a nyugatiak olyan hatalmas mennyiségben pumpálják a pénzt (...), mint ahogy teszik, akkor ha nem akarunk lemaradni, ha a mi cégeink versenyképesek akarnak maradni, nekünk is tőkeoldalról meg kell erősítenünk a saját cégeinket - mondta a miniszterelnök. Arra számít, hogy Magyarország a 2020-as év nehézségein gyorsan túl fog jutni, és ezután fantasztikus éveket vár. Aljakszandr Lukasenka szintén azt mondta, azért „engedik meg maguknak a nyugati államok azt, amit megengednek, mert mi elviseljük”. Hozzátette: a járvánnyal kapcsolatban sok ország szeretné megváltoztatni a világot.
Szerző

Közpénzből nyomtathattak Miskolcon fideszes plakátokat

Publikálás dátuma
2020.06.05. 15:03
Kampányplakátok Miskolcon
Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
A város nyomdája is a kormánypárt kezei alá dolgozott a borsodi megyei jogú városban.
A polgármesteri hivatalt és a város cégeit, intézményeit polipként kihasználva választási kampányra költötte a miskolciak pénzét a helyi Fidesz – jelentette be pénteken az ellenzéki erőkből alakult Velünk a Város frakció helyettes vezetője, Hegedüs Andrea, valamint Bartha György önkormányzati képviselő, akik a miskolci közélet elmúlt 30 évének legsúlyosabb politikai botrányának nevezték a történeteket. A Miskolc Holding nemrég lezajlott belső vizsgálata alapján ugyanis kiderült, hogy a tavalyi önkormányzati választási kampányban az Alakszai Zoltán jegyző (fideszes polgármesterjelölt) vezette városháza és a polgármester-jelöltségről betegsége miatt lemondott, de a helyi Fideszt továbbra is irányító Kriza Ákos vezette pártszervezet a város nyomdájából rendelt Fideszes kampányanyagokat, amelyeket a Miskolci Kulturális Központtal, illetve város egyik közalapítványával fizettették ki. A MiProdukt Kft.-ben, vagyis a város nyomdájában a bizonyítékokat megpróbálták eltüntetni, meghamisították a nyilvántartásokat, de egy rutinellenőrzés során mégis fény derült a visszaélésekre - állították a képviselők. Találtak olyan megrendelőt, amely 11400 plakátról szólt Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére, az átadás-átvételi jegyzőkönyvön azonban piros tollal az alábbi megjegyzés szerepelt: "Fidesz MPSZ (azaz Magyar Polgári Szövetség) Miskolci". A meghamisított nyomdai információs rendszerben azonban ugyanezen a soron már csak 75 nagy méretű plakát szerepelt, amiről a számlát a város tulajdonában lévő Miskolci Kulturális Központnak állították ki. Egy másik esetben ugyancsak 11400 önkormányzati megrendelőre kiállított plakát a raktári bevétel szerint elkészült, de a meghamisított nyomdai információs rendszerben ennek már csak a harmada szerepel, a számla pedig arra a megrendelésszámra hivatkozik, amely eredetileg Fideszes választási plakátokra szólt. Egy harmadik esetben a FIDESZ helyi alapszervezete megrendelésére készült el 7100 plakát, ám a számlát Miskolc város egyik közalapítványa nevére állították ki, s a darabszámot névleg itt is lecsökkentették. A Miskolc Holding Felügyelő Bizottsága a rendelkezésre álló adatok alapján büntetőfeljelentés megtételéről döntött, a képviselők pedig arra kérték Veres Pál polgármestert, hogy rendeljen el teljes körű vizsgálatot az ügyben, annak eredményét pedig tárja a nyilvánosság elé. Kerestük Alakszai Zoltánt, aki a kérdéses időben a miskolci polgármesteri hivatal főjegyzője volt, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre. 
Szerző
Frissítve: 2020.06.05. 16:19