Előfizetés

StageHive: Élet a szobafogság után

Cs. E.
Publikálás dátuma
2020.06.06. 11:30

Fotó: StageHive videopályázat
A segítség és a jó fogalmát körbejáró tantermi előadást, rockzenei produkciót és számos további színházi, zenei előadást díjaztak a „Van élet a szobafogság után – készülj a következő évadra!” szlogennel meghirdetett StageHive videópályázaton.
Az Európán átívelő, előadó-művészeti közösségi platform a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került alkotók, társulatok, előadó-művészek támogatására kiírt felhívására hetvennyolc pályázat érkezett: maximum négy perc hosszúságú, a 2020/2021-es évadban megvalósuló projektet kreatív és szórakoztató formában bemutató videóval lehetett jelentkezni.
Közülük került ki a szakmai zsűri – Fullajtár Andrea, a Katona József Színház színművésze, Novák Péter kultúrmunkás és Zsoldos Dávid, a Papageno alapítója – díjazottja, A krétakör című tantermi előadás. Fodor Orsolya, a színművészeti egyetem harmadéves bábrendező hallgatójának rendezése a segítségnyújtás identitásformáló erejét helyezi középpontba. A háromszázezer forintos szakmai díj mellett, ötszázezer forinttal jutalmazták a közönség által legötletesebbnek tartott produkciót, amelyet Baukó Attila – művésznevén Azahriah – Angel dust című dalával nyert el.
Számos kulturális szervezet támogatásának köszönhetően több mint húsz projektet különdíjjal ismertek el. Köztük Elor Emina a szülőföldről való távozás kérdéskörét feldolgozó Maradok maradni című színházi előadását, az Affér Színház Népmese-fantasy felnőtteknek című produkcióját, amely a mese világán át közelít társadalmi kérdésekhez, Bacskó Tünde és Fábián Gábor A leprikónok átka címmel Varró Dániel verses meséjéből interaktív osztályterem színházi előadását, valamint Hajmási Péter, Göndör László és Bredán Máté Karanténshow című szórakoztató műsorát. A bemutatkozó videók elérhetők a StageHive weboldalán, ahol közösségi finanszírozási kampányokat is támogathatunk.

Meglátni a napállatkát

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.06.06. 10:30

Fotó: Babinszki Edit / Tudományos Filmműhely Egyesület
A Kárpát-medence vizeiben megannyi egysejtű él. A mikroszkóp felfedi varázslatos világukat, amiről most film is készült.
Szabadtéri vizeinkben fürdőzve, vagy partjukon lábat lógatva ritkán fedezzük fel az élővilág legkisebb tagjait, ám a parányi élőlények a Kárpátok kristálytiszta forrásainak vizében éppúgy jelen vannak, akár a kacsaúsztatókban. Az emberi tevékenység által nagyban befolyásolt életükről és formagazdaságukról új információkat tudhatunk meg a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhelyének művében, amely a harmadéves biológus hallgatót, Becz Barnabás Álmost kíséri el a kutatóútján. A Kalandjaim a parányok világában című ismeretterjesztő filmet június 7-én vetíti a Duna Televízió, a képernyő előtt ülve a folyókban, tavakban, szikes tócsákban, a Kis-Balaton vizében és a Ráckevei Duna-ágban is megtalálható mikroorganizmusok életét figyelhetjük meg.
Becz Barnabás Álmos a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál mentorprogramjának győzteseként kezdett dolgozni a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely stábjával a 2018-ban közzétett (a YouTube-on is elérhető) Egy csepp harangjáték című kisfilmen. Ezt követően ifj. Kollányi Ágoston rendező – lehetőséget látva a közös munkában – pályázatot nyújtott be, amit a Média Mecenatúra program támogatott. Két éven át készült a film, a stáb egy mikroszkópos vizsgálatokra alkalmas lakókocsival járta be a Tátrát, a Tisza vidékét, a Szigetközt és a Kiskunságot.
Napállatkákat, harangállatkákat, kerekesférgeket is megismerhetünk a filmből, amelyek méretük ellenére gyorsan érzékelik a víz állapotának változásait, s ők az elsők, akik az egyre növekvő mértékű mikroműanyag szennyezést (öt milliméternél kisebb, a műanyag bomlási folyamata során keletkező darabok) is megtapasztalják. Az apró lények megóvása mindannyiunk érdeke, mert lényeges szerepet játszanak például a szennyvíztisztításban – nélkülük nem folyna tiszta víz a konyhánkban sem. A téma bárkit könnyedén gyerekké tud tenni, és korosztály nélkül képes lelkesíteni – hangsúlyozta lapunk kérdésére Becz Barnabás Álmos, aki szerint, ha egyre többen azonosulnának a mikrovilággal, a csillagászati közeghez hasonlóan a mikroszkópos mozgalom is nagyobb méreteket ölthetne. Ez a ritka egysejtűek megtalálásában is segíthetné a jelenleg kis számban ezzel foglalkozó kutatócsoportot. A fiatal kutató lelkesedését, a film lélegzetelállító felvételeit és olykor szinte elképzelhetetlen közelségű képeit látva valóban bárkinek könnyedén megjöhet a kedve, hogy mikroszkópot ragadjon vagy figyelmesebben szemlélje természeti környezetét. 
Infó: Kalandjaim a parányok világában, Duna Televízió, június 7., 13:35. A filmet egy hétig a Médiaklikken, a későbbiekben a www.termeszetfilm.hu weboldalon is megtekinthetik.

Filmipar a koronavírus árnyékában

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.06.06. 08:00

Fotó: Shutterstock
A világjárvány letarolta a filmipart és -művészetet. A kilátások nem jók: a részleges és kompromisszumos mozinyitások nem jelentik azt, hogy idén talpra tudna állni a szegmens. Bár érkeznek hírek nagy nemzetközi blockbusterek forgatásnak újraindulásáról, optimista becslések szerint csak ősszel kezdhetnek dolgozni a stábok.
Amikor március közepén világszerte meghirdették a kijárási korlátozásokat, a legtöbben azt gondolták, hogy rövid, körülbelül kéthetes hiátusra kell gondolni. Mint ahogy a számos tévés produkcióban is érintett Gina Prince-Bythewood rendező nyilatkozott a témában alapos oknyomozást lebonyolító Los Angeles Times-nak: nem csak az ő projektjei, minden stúdió és gyártó erre készült Hollywoodban.

Ehhez képes most igen óvatos becsléseket hallani arról, hogy esetleg júniusban elkezdődhet a produkciók újraélesztése. Kay Cannon rendező ennél pesszimistább, úgy véli, Hollywoodnak előbb ki kell dolgoznia azokat a biztonsági protokollokat, melyek mellett lehet majd érdemeben forgatni, amíg nem lesz a koronavírusnak konkrét ellenszere. Akiva Goldsman író-producer szerint mindenki azt gondolta az álomgyárban, hogy „semmi extra” nem fog történni, szavai szerint mindenki tévedett és jó, ha ősszel újra kezdődhetnek majd a forgatási munkálatok. Mindemellett a szakember megjegyezte, az is időbe fog telni, hogy a produkció költségvetését átszabják, mert egyrészt a kiesett idő miatt szereposztások dőlhetnek be, illetve kellenek majd egészségügyi részlegek is stábokba orvosokkal és nővérekkel, ezeknek a költségeit pedig senki sem tervezte be korábban.

Jason Blum producer szerint, csak minimális költségvetéssel és emiatt ministábbal dolgozó produkcióknak van esélye, hogy 2020-ban forgassanak az Egyesült Államokban és nem tartja elképzelhetőnek, hogy egy Marvel méretű projekt 2021 előtt elindulhasson. Igaz, minap érkezett a hír, hogy a Mission Impossible hetedik részének forgatási munkálatai szeptemberben biztosan újraindulnak, ám a Screen International információja szerint a forgatás elsősorban Angliában lesz Olaszország helyett.

A magyar filmek újraindulnak

Ami a magyarországi forgatásokat illeti: a hazai produkciók nemzetközi mércék szerint többnyire mini méretűnek számítanak, így sokkal könnyebb az újraindításuk. Az első, mely már a napokban elindulhat, az Madarász Isti második nagyjátékfilmjének, az Átjáróháznak a forgatása, mely az alkotók nyilatkozatai szerint egy modern szerelmesfilm lesz és pont a pandémia miatt kellett felfüggeszteni a már február közepe óta zajló felvételeket. Június 15-én elindul Rohonyi Gábor Ha elfárad, viheti című fantasy vígjátéka. A lényegi változás, hogy egyeztetési nehézségek miatt le kellett cserélni a főszerepre kiválasztott Scherer Pétert, a beugró Thuróczy Szabolcs lesz. Nemsokára megkapja a zöld jelzést a Dobó Kata és Gulyás Buda közös rendezésében készülő El a kezekkel a Papámtól! című komédia, mely arról is ismert, hogy 900 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Filmintézettől. És ne feledkezzünk el a Katinka című portréfilmről sem: a sokszoros olimpiai bajnok úszónkról, Hosszú Katinkáról készülő dokumentumfilm alkotói úgy gondolták, hogy beleírják a koronavírust a forgatókönyvbe – ha már így hozta az élet –, és nem is álltak le soha a munkálatokkal. Több filmes szakember megjegyezte: tulajdonképpen a magyar kormány sosem tiltotta be a filmforgatásokat. Az, hogy ki állt le, és ki nem, az egyéni felelősségen alapuló döntés volt mindenki részéről. Igaz, most már elérhető Papp János HSA szakember által készített egészségvédelmi terv. A tizennyolc oldalas dokumentum tartalmazza, mit kell betartani a forgatások során. 
Azok a filmipari szakmunkások és kreatívok pedig, akik munka nélkül maradtak, még pályázhattak is a Nemzeti Filmintézet által felajánlott ötvenmillió forintos segélycsomagra, melyet a Magyar Filmakadémia osztott szét: a szervezet információ szerint hét filmes produkciós cég (Filmpartners Kft., Filmkontroll Kft., Unio Film Kft., Unionfilm Entertainment Kft., Bologna Bt., Magyar Producerek Szövetsége, Hematitfilm Kft.) és kettő magányszemély pályázott, így összesen rendelkezésre álló 50,9 millió forintból 636 személynek adtak fejenként 80 ezer forintos adományt. (Emberre bontva 956 kérvény érkezett be.) Minden segítség segítség – különösen, hogy több más művészeti ágban kvázi semmi segélyezés nem volt efféle segítő esemény – de mégsem tűnik túl soknak ismervén, hogy több mint tízezer ember dolgozik projektalapon a magyar filmiparban. Amikor a magyar filmipar pénztermelő részéről beszélünk, akkor a nemzetközi produkciók által hozott dollármilliókra gondolunk, kérdés tehát: a nagy nemzetközi produkciók mikor térhetnek vissza? Adam Goodman a budapesti bázisú Midatlantic Films tulajdonosa a Variety-nek elmondta: becslései szerint szeptemberben jöhetnek vissza Magyarországra az amerikai stábok. 

Mozis fronton nagyobb a válság

Noha a június 4-i kormányinfón Gulyás Gergely kormány szóvivő bejelentette, június 20-án a mozik is újra nyithatnak, egyáltalán nem biztos, hogy aznap már a kedvenc multiplexünkben fogunk ülni pattogatott kukoricával a kezünkben. Ahogy Buda Andrea, a piacvezető Cinema City PR és marketing igazgatója lapunknak fogalmazott: ha döntenek a vészhelyzet megszűnéséről, ha egyértelmű lesz, milyen korlátozásokkal nyithatnak majd meg a filmszínházak, akkor majd mérlegelnek, milyen szinten éri meg az üzemeltetés. Például Csehországban és Bulgáriában a Cinema City nem nyitott meg, noha az ottani szabályozások ezt már lehetővé tennék, de ugyanígy döntött például Szlovákiában is a CineMaxx hálózat. Buda Andrea emlékeztetett arra: a bezárás előtti időszakban, amikor száz főben maximalizálták a zárt térbe beengedhető emberek számát, akkor is átlagban negyven-ötven ember volt egy-egy előadáson. Ez, a húsz-harminc százalékos kihasználtság veszteséges működést eredményezett, de akkor bevállalták, hogy minél tovább tudjanak munkát adni az alkalmazottaknak. Ugyanakkor az újranyitás csak akkor fog bekövetkezni, ha lesznek hollywoodi filmek, azaz csak akkor tudnak majd műsort szerkeszteni, ha Amerikában is nyitnak a mozik, mert a nagy stúdiók nem fognak Magyarországon előbb bemutatni filmeket, mint a tengerentúlon. Az is nagyon fontos kérdés, hogy kinyithatnak majd-e a büfék, mert a multiplexek bevételeinek jelentős bevétele származik a popcornból és társaiból. Mindemellett egy-egy álomgyári film marketing- és reklámkampánya két hónap, eddig pedig csak két film esetében kockáztattak: a Warner gondozásában készült új Christopher Nolan-mű, a Tenet, illetve a Disney új Mulanja, melyeket júliusra terveznek. Ha kisebb és független stúdiók alkotásai is elérhetőek lesznek, a két húzócímmel már elképzelhető a júliusi nyitás a multiplexekben. Illetve, régebbi, ki nem pörgött bemutatókat is újra lehet majd játszani. Buda Andrea szerint még Szabó István Zárójelentés című filmjének is lenne még számottevő nézője. 

Minisztériumok: nincs válasz

A hazai artmozik minden bizonnyal hamarabb reagálnak majd az újranyitás lehetőségére: kevesebb és többnyire kisebb termekkel üzemelnek. Borsos Erika, a Mozisok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke szerint azonban a kisebb vetítőhelyeknek is kell két-három hét felkészülési idő, mire újra tudnának nyitni, a műsorszerkesztés, a forgalmazókkal való egyeztetés, az új bemutatók korhatár-besorolásának folyamata, illetve a kópiák gyártása miatt. Fontos tényező Borsos Erika szerint, hogy minden piaci szereplő bajban van. A hazai független és artmozik nem kaptak semmilyen extra támogatást a koronavírus okozta válság miatt, több piaci szereplő már fizetést sem tud adni az alkalmazottainak, vagy éppenséggel a felújításra előirányzott tartalékaikat élik fel, mely hosszú távon szintén nem jó stratégia. A MOSZ szerint szükség volna egy olyan segélycsomagra, mely a kiesett bevételeket pótolná. Ez ügyben megkeresték a Nemzeti Filmintézetet és az érintett minisztériumokat, de nem jött eddig válasz. Persze, mozis fronton most a legnagyobb kérdés: vajon lesznek-e nézők? A Variety által publikált amerikai kutatás szerint a megkérdezettek hetven százaléka immár inkább otthon nézné meg az összes premierfilmet. Persze, a korábban rendszeres moziba járókat kérdező kutatások szerint viszont tűkön ülnek a filmrajongók, hogy ismét elérhető legyen a moziélmény.

Egy online kasszasiker

Bár a legtöbb hollywoodi film premierjét a stúdiók eltolták késő őszre, vagy 2021-re, voltak azonban olyan produkciók, melyek esetében a halasztás helyett a különböző streaming megoldások és PVOD tékák jöttek képbe. Például Universal úgy döntött, hogy a Trollok a világ körül című animációs produkciót kiveszi a mozis platformból. A film két hét alatt több mint százmillió dollárt hozott online „vetítéseken” Észak-Amerikában. A Universal ezen fellelkesülve bejelentette: ha majd újra indulnak a mozik, a PVOD opció továbbra is lehetőség lesz. A tengerentúli moziláncok, az AMC és a CineWorld (utóbbi a Cinema City tulajdobosaként Magyarországon is képviselteti magát) bojkottot hirdetett a Universal filmekkel szemben. Buda Andrea megerősítette: hálózati szintű döntésről van szó. Tehát, ha a CineWorld a tengerentúlon nem játszik majd adott Universal filmet, akkor az Magyarországon is így lesz. Persze, ha a Universal betartja a megjelenési ablakot, akkor semmi akadálya nem lesz az együttműködésnek.