Lapunk birtokába jutott a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete, amely kimondja, érvénytelenek a Magyar Tenisz Szövetség április 16-ai budapesti és május 2-ai békéscsabai közgyűlésén hozott határozatai. A keresetet felperesként a Vasas és a Római Teniszakadémia Center Kft. nyújtotta be.
Az ítélet tizenhat oldalas indoklásából kiderül, hogy a bíróság törvényellenesnek minősítette a közgyűlés összehívásának körülményeit. A tagszervezetek nem tértivevényes levélben kapták meg a meghívókat a közgyűlésekre, ezért nem lehet tudni, hányan értesültek hivatalosan az időpontokról. Bár az alperes MTSZ jogi képviselője számlákkal igazolta 262 levél postai feladását, azt nem tudta bizonyítani, hogy ezek mind a közgyűlésre szóló meghívók voltak.
Az április 16-ai esemény előtt több tagszervezet azért nem vehetett részt a közgyűlésen, mert elmaradása volt a tagdíjak befizetésében. A felperes szerint az ő kizárásuk jogellenes volt, mert nem kaptak előzetesen fizetési felszólítást, a bíróság ezt az érvelést is elfogadta. Szintén kifogásolta a felperes, hogy az MTSZ 2018-as működéséről szóló 300 oldalas beszámoló négy nappal – benne szombat, vasárnap - a közgyűlés előtt került fel a szövetség honlapjára, a küldötteknek így nem maradt elég idejük ennek tanulmányozására. Az egyik fontos információ, hogy az Emmi mekkora összegű támogatást (864,5 millió forint) utalt át az adott évre a 64. oldalon szerepelt. Ráadásul az ellenőrző testület jelentését csak a közgyűlés napján lehetett megismerni, a kötelezően alkalmazandó könyvvizsgáló jelentését pedig egyáltalán nem ismerhette meg a tagság.
Az első közgyűlés határozatképtelenség miatt félbeszakadt, amikor a Szűcs Lajos elnök és az MTSZ vezetősége ellen tiltakozó Tiszta Tenisz képviselői elhagyták az ülést és a résztvevők kevesebben maradtak, mint a szavazásra jogosultak fele.
A történtek miatt újabb közgyűlést kellett összehívni, mert az MTSZ működőképességének feltétele, hogy rendelkezzen a küldöttek által elfogadott éves beszámolókkal, jóváhagyott költségvetéssel. A békéscsabai eseményt az MTSZ úgy hirdette meg, hogy határozatképtelenség esetén a közgyűlést a hivatalos kezdési időpontnál harminc perccel később mindenképpen megtartják, függetlenül attól, hányan vesznek részt rajta.
Békéscsabán a kezdésre nem regisztrált a szavazásra jogosultak több mint fele, ám harminc perccel később az elnököt támogatók bejelentkezésének köszönhetően jelentősen megnőtt a résztvevők száma. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy ez egy előre eltervezett akció volt, a lépést az erőfölénnyel való visszaélésnek minősítette a bíró. Az indoklás szerint nem életszerű, amit a közgyűlés jegyzőkönyve tartalmazott, hogy váratlanul megérkezett több mint hatvan küldött Békéscsabára, akik harminc perc alatt végeztek a regisztrációval.
Az ítélet nem jogerős, ha a bíróság jogerősen kimondja, hogy érvénytelenek a tavalyi közgyűlésen hozott határozatok, akkor ez azt jelenti, hogy az MTSZ-nek nincs elfogadott pénzügyi és könyvvizsgálói beszámolója, illetve költségvetése. A beszámolók elfogadása, a korábbi támogatások visszafizetése, a közbeszerzési eljárások körüli anomáliák felderítése nélkül nem lehet jogszerűen lezárni az előző évet és a 474/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján nem jogosult az MTSZ állami sport célú támogatásra, így nem kaphatja meg a Szűcs Lajos fideszes elnök által áprilisban kért 3,5 milliárd forintos forrást a szervezet konszolidációjára az Emmi sportállamtitkárságától.
Az MTSZ álláspontja szerint az első fokon döntő bíróságnak csak formai kifogásai voltak a közgyűlésekkel kapcsolatban. Az ítélet nem tartalmaz iránymutatást arra vonatkozóan, milyen következményekkel jár a szövetség elmúlt egy éves működésére a bíróság döntése. A bíróság olyan pontokat kifogásolt, amiket hagyományosan így bonyolított korábban is a szövetség. Az MTSZ fellebbezett az ítélet ellen, a másodfokú tárgyalás időpontját még nem tűzték ki.
A szemben álló felek egyetértenek abban, hogy békére van szükség a sportágban, a részleteket illetően azonban még nincs konszenzus. A helyzet összetettsége miatt akadnak, akik a június 12-re kiírt tisztújító közgyűlés későbbi időpontra halasztását szorgalmazzák.
