Előfizetés

Elhunyt Kő Pál szobrászművész

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.08. 12:40
Kő Pál
Fotó: Komka Péter / MTI
A Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze életének 80. évében halt meg.
Életének 80. évében elhunyt Kő Pál Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze – tudatta fia, Kő Boldizsár hétfőn Facebook-oldalán. A Munkácsy- és Prima Primissima-díjjal is kitüntetett művész néhány nappal 79. születésnapja után, hétfőre virradóra halt meg családja körében. Kő Pál egyszerre volt a szobrászművészetben újító és több ezer éves kézműves hagyományok virtuóz folytatója – méltatta a művészt az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Kő Pált az MMA saját halottjának tekinti.

Színházon innen és túl

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.06.08. 10:00

Fotó: Jardek Szabina / Madách Színház
A Madách Színház Carol Rocamora Örökké fogd a kezem című produkcióját kínálja élőben, de online. Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter a saját otthonukban adják elő a Csehov és felesége leveleire épülő darabot.
Kezét a kezembe veszem, már ha engedi – mondja Anton Pavlovics Csehov író Olga Knyipper színésznőnek, illetve írja. A Madách Színház nem tétlenkedik, ügyes marketingfogással új produkciót kínál, amelyet a művészek saját otthonukból játszanak. A fenti idézet pedig Carol Rocamora Örökké fogd a kezem című művéből való, amelyet 2001-ben mutattak be Londonban és most a Madách Színház online szállítja a képernyőnkre. A darab - nevezzük annak, merthogy inkább sajátos mozaik, töredék - az író és a színésznő, akit Csehov feleségül is vett, levelezésére épít. Hat évig éltek távházasságban és több mint négyszáz levelet írtak egymásnak. Csehov Jaltában élt, a nála nyolc évvel fiatalabb Olga Moszkvában. Nyáry Krisztián irodalomtörténész nem szólt ugyan róla az előadás előtti bevezetőjében, hogy Magyarországon született már színpadi adaptáció, Radnai Annamária és Kiss Csaba jóvoltából ezekből a levelekből is, Csehov szerelmei címmel, de ott az író számára legfontosabb három nő alak szerepelt. Évekkel ezelőtt az Új Színházban játszotta Kulka János és Györgyi Anna, sőt a szöveg kötetben is megjelent. 
A mostani találmány, hogy a Madách Színház produkciójában művészházaspár játszik művészházaspárt. Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter sok időt töltöttek már együtt a színpadon, gyakori partnerek, a saját otthonukból azonban még nem játszottak. Szirtes Tamás a körülmények miatt online rendezte az előadást, amely tényleg távszobaszínház, annak minden előnyével és hátrányával. Az alapanyag sem segíti ebben a helyzetben a színészeket, mert egyrészt leveleket kell felolvasniuk, vagy idézniük, másrészt olykor a mű átvált dialógusba, amely mégis igényli az interakciót. Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter főként egymás mellett ülve, egy polgári szoba belsőben adják közre a leveleket. 
A darab világa nagyon izgalmas, hiszen feltűnik a századfordulós környezet és leginkább a színházi miliő. Anton és Olga a Sirály felolvasásán ismerkedtek meg, egy pillanat és egy pillantás mindent eldöntött közöttük. A szakmai barátság szenvedélyes szerelembe és házasságba torkollott. De - ahogy Nyáry fogalmazott-  a történet alapvetően egy halálosan beteg középkorú férfiról és egy ünnepelt színésznőről szól. Nagyon szerették egymást, de az író betegsége, a kényszerű távolság, az életmódjuk fizikailag mégis szétválasztotta őket. Maradtak a levelek, azokban viszont bátran kitárulkoztak. „Egy emberöltőnyi szerelem hat évben sűrítve.” Megjelenik az írásukban a sajnálat, az önsajnálat, a féltékenység. A szakmai és a magánéleti féltékenység egyaránt. Nehezen feledhető Nagy-Kálózy Eszter egyik mondata, amikor arról mesél, hogy a Moszkvai Művész Színházban Jelenát játszotta a Ványa bácsiban, de amikor Csehovhoz utazott, szerepébe beugrott az igazgató, Sztanyiszlavszkij felesége, akkor bizony nem volt túl boldog. Nagy-Kálózy ebbe a néhány pillanatba a saját színésznőségét is belesűrítette. Akkor a legjobb az előadás, amikor mindketten figyelhetnek egymásra, valóban közelebb kerülhetnek a másikhoz, de többnyire dramaturgiailag elnagyolt, egymásba mosódó mozzanatokat kell tolmácsolniuk. Öröm a Madách Színház kezdeményezése, a jól érzékelhető hiányok ellenére is, mert fokozza a kedvet arra, hogy újra élő színházat lássunk. Infó: Carol Rocamora: Örökké fogd a kezem, Madách Színház Rendező: Szirtes Tamás Fordította: Csukás Barnabás, Csukás Márton Zeneszerző: Gulyás Levente Játsszák: Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter A Budapesti Távmozi keretében követhető az interneten.

Dürerrel indul újra az élet

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.06.08. 09:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Bár a koronavírus-járvány hazánknál súlyosabban érintett több nyugat-európai országot, mégis megnyitották a közgyűjteményeiket. A magyarok a legóvatosabbak.
A kormány benyújtotta a járványügyi készültség fenntartásról és a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Június 16-át követően egy-két napon belül megszűnhet a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet, így ezt követően a színházak, mozik mellett a múzeumok is kinyithatnak, miközben Nyugat-Európában sorra nyílnak, nyíltak meg a múzeumok. (A szabadtéri múzeumok, skanzenek itthon május 28-ától látogathatók újra, legutóbb a szolnoki repülőmúzeum nyílt meg szombaton. Egyes kastélyparkokat, múzeumkerteket már korábban megnyitottak).Pontosan mikor nyithatnak meg a magyar múzeumok, és milyen feltételek mellett? – kérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkárságát. „A védőtávolságra, a rendezvényekre, a szórakozóhelyekre és a maszkhasználatra vonatkozó szabályokról később születik döntés a járványügyi helyzetet folyamatosan értékelve” – írták szűkszavúan Gulyás Gergely kancelláriaminiszter június 4-i bejelentését is idézve. „Nem csak bevételkiesések, megtakarítások is keletkeztek az elmúlt hónapok alatt, a kárfelmérés folyamatos, pontos adatok később állnak majd rendelkezésre” – válaszolta lapunknak az államtitkárság korábban arra a kérdésünkre, milyen veszteséget okozott a múzeumoknak a kényszerű bezárás.
A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria felkészült az újranyitásra – mondta el lapunknak Lévay Zoltán kommunikációs vezető. Nemcsak a teremőri szolgálat felállítását, vagy a járványügyi óvintézkedéseket kell ezalatt érteni, a Szépművészeti az eredeti terveknek megfelelően meg tudja nyitni Albrecht Dürer és kora című kamaratárlatát, amelyen mintegy ötven XV.–XVI. századi német rajzon mutatja be a gótika korától a manierizmusig tartó időszakot. A kiállításhoz egy tíz évnyi kutatómunkát bemutató szakkatalógus is készül a Los Angeles-i Getty Múzeum segítségével. Október végén nyílik meg a Cézanne-tól Malevicsig tárlat, ám a meghirdetett II. Amenhotep és kora című kiállítás, akárcsak a Magyar Nemzeti Galériában a preraffaelita tárlat elmarad, reményeik szerint jövőre valósulhat meg. Elmarad a nemzeti galériában Varga Nándor Lajos Magyar múlt című fametszetsorozatának bemutatása is, ami a trianoni békeszerződés 100. évfordulóján nyílt volna meg, helyette határon túli magyar képzőművészek alkotásaiból rendeznek tárlatot év végén. Sean Scully, továbbá Szinyei Merse Pál életművének bemutatása megvalósul. 
Kérdéses ugyanakkor, hogy milyen rendezvényeket tarthatnak meg a múzeumok, a tárlatvezetés létszámát hány főben maximalizálják. A kulturális államtitkárság május 18-án még azt írta a múzeumvezetőknek: mivel a kormány döntése értelmében augusztus 15-ig nem lehet nagyrendezvényeket tartani, csoportos programokat – például múzeumpedagógiai foglalkozásokat, csoportos tárlatvezetéseket sem lehet még szervezni. Mindenesetre számos múzeum már meghirdette a gyerekeknek, fiataloknak szervezett nyári művészeti táborait, a debreceni MODEM június 22-én kezdi meg az elsőt. „Nagy terek, szuper belső kert, sok modemes program, művészet, tervezőgrafika, dráma, mesék, mozgás és persze fertőtlenítés, higiénia és sok-sok kéz-, ecset- és gépmosás” – írták. Több múzeum ugyanakkor korábban úgy nyilatkozott lapunknak: csak a nagy kiállítótereit nyitja meg nyár folyamán, volt olyan, amelyiknél a szeptemberi kezdést valószínűsítették.
Kalocsán már mehetünk múzeumba. A BAON beszámolója szerint múlt héten megnyílt a Viski Károly Múzeum, és látogathatók a kiállítóterei, a Nicolas Schöffer Gyűjtemény, a Városi Galéria és Kalocsai Képtár is – időkorlátokkal, rövidített nyitvatartással. A tárlatokat csak szájmaszkban lehet megnézni, úgy, hogy a múzeumbarátok legalább másfél méter távolságot tartanak egymástól az épületen belül. Bizonytalan időre azt a korlátozást is bevezették, hogy legfeljebb harminc fős, telefonon vagy e-mailben előre bejelentkező csoportokat fogadnak, de a tárlatvezetést nem tartanak – írta a Bács-Kiskun megyei hírportál.

Külföldi példák

Az ausztriai múzeumok május 15-étől nyithattak újra, a lehetőséggel elsőként a magánmúzeumok éltek. Bécsben az Albertina május 27-én, a bécsi Szépművészeti Múzeum május 30-án tárta ki kapuit. A vendégeknek kötelező szájmaszkot viselni, a nem azonos háztartásban élőknek minimum egy méter távolságot kell tartaniuk egymás között, és 10 négyzetméteren legfeljebb egy fő tartózkodhat. A 10 négyzetméteres szabályozás a múzeum egész területére vonatkozik, nem az egyes helyiségekre – írta az ORF. Az osztrák hírügynökség tudósítása szerint a múzeum személyzete csak akkor hagyhatja el a szájmaszkot, ha a pénztár, valamint a pult megfelelő védőfelszereléssel van ellátva. Ám mivel június 15-e Ausztriában ismét lehet szájmaszk viselése nélkül vásárolni az üzletekben, ha a védőtávolság biztosított, feltehetően ez a könnyítés az ausztriai múzeumokban is érvényes lesz. Olaszországban május 18-a óta van lehetőségük kinyitni a múzeumoknak, ám az Euronews beszámolója szerint a turisták hiánya ellehetetleníti a fenntarthatóságukat. A június 2-án megnyílt firenzei Uffizi Galéria például financiális okokból hétköznap csak délután kettőtől este fél hétig látogatható. A Vatikáni Múzeum is látogatható már, az egészségügyi dolgozóknak ingyenesen. A Francia állami múzeumok június 2-től nyitnak ki fokozatosan. Az MTI beszámolója szerint Madridban három hónap szünet után szombaton újranyitottak a legnagyobb múzeumok. Az előzetes internetes regisztrációval már napokkal a nyitás előtt beteltek a férőhelyek. A járványügyi óvintézkedések miatt a Prado 1800 látogatót fogadhat a korábbi napi kilencezer helyett. A képtár korlátozta a látogatható termek számát, és a legnépszerűbb műveit átcsoportosította, hogy így is megtekinthetők legyenek.