Előfizetés

Lánchíd: pusztul, drágul, és duplázódik

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.06.09. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Tarlós István korábbi tanácsadója szerint már az előző városvezetés is tudta, hogy nincs elég pénz a felújításra, a kormány mégsem enged. A beruházás csúszik, az átkelő állapota vészesen romlik.
Teljesen lezárhatják a Lánchidat a közúti forgalom elől, ha a fővárosi önkormányzat által most megrendelt műszeres felülvizsgálat eredménye ezt szükségessé teszi – ismerte el a Népszava kérdésére Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, akit Karácsony Gergely főpolgármester a múlt héten bízott meg a Lánchíd-felújítás projekt levezénylésével. Mint emlékezetes, a jelenleg is érvényes súlykorlátozást januárban rendelte el a városvezetés, miután a Főmterv felmérése szerint az átkelő rosszabb állapotban volt, mint gondolták. A városvezetés ezt követően kitiltotta a turista és városnéző buszokat, valamint a teherautó forgalmat az átkelőről. De előfordulhat, hogy még tovább kell szigorítani. Az előző jelentés ugyanis leszögezte: a híd felújítását 6 hónapon belül meg kell kezdeni. A határidő júniusban lejár, a kezdés időpontja azonban bizonytalanabb, mint valaha. A híd üzemeltetésével megbízott Budapest Közút Zrt. mindennap átvizsgálja a hidat és hetente jelentést készít az átkelő műszaki állapotáról. De lehetnek olyan rejtett hibák, amelyeket észrevételezéssel nem lehet felfedezni, éppen ezért a városvezetés újabb műszaki felülvizsgálatot kér a Főmterv-től. A megbízási szerződést napokon belül aláírják, az eredmény néhány héten belül várható. Minden további lépésről ennek ismeretében dönt a fővárosi önkormányzat – válaszolta Tüttő Kata a Népszava felújítás kezdetét firtató kérdésére. A Fővárosi Közgyűlés tavaly májusban 23,7 milliárd forintban határozta meg a Lánchíd, az alagút és a pesti villamos-közúti aluljáró felújításának költségkeretét. Az állam az eredeti 7 milliárdos támogatási ígéretét azóta 6 milliárdra mérsékelte, 14,7 milliárd forintot hívtak volna le az Európai Beruházási Bank hitelkeretéből, a többit értékpapírok értékesítéséből, illetve a pénzmaradványokból kerítette volna elő a főváros. A tavaly nyáron kiírt és az önkormányzati választások előtt lezárt tendert végül januárban eredménytelennek nyilvánították, mivel a legolcsóbb ajánlat is 12,41 milliárd forinttal lógott túl a kereten. Budapest pénzügyi helyzete azóta csak rosszabb lett. A járványügyi védekezés költségei, valamint a fürdők, a színházak és a BKV, jegyárbevételének 20 milliárdot is meghaladó visszaesése, az iparűzési adó jelentős csökkenése, a szolidaritási adó összegének négyszeresére emelése miatt a városvezetés a szinte minden beruházást leállított, így a Lánchíd új tenderét sem hirdették meg. A városháza szerint fedezet nélküli kötelezettségvállalás lenne. Igaz, egyelőre arról is vita dúl, hogy pontosan milyen tartalommal írják ki a közbeszerzést. Felmerült, hogy elhalasztják a Váralagút felújítását, majd a villamospálya rekonstrukcióját hagyták volna el a felszínre vezetve a villamost. A műszaki tartalom más jellegű szűkítése nem lehetséges. Sőt az idő előrehaladtával, a híd állapotromlásának fokozódásával egyre több mindenre kell kiterjeszteni. A Népszava felújításra rálátó forrása szerint az ár öt év múlva akár a duplája is lehet. Feltéve, hogy addig kibírja a híd. A főváros továbbra is abban bízik, hogy a kormány az ígértnél jóval többet ad a rekonstrukcióra. A kormány rendre azzal vág vissza, hogy a főváros nem is kér többet. Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár korábban azt mondta a Népszavának, hogy addig nincs miről tárgyalni, amíg nincs egy lezárt tender és a kormány nem látja a főváros erőfeszítéseit az árak leszorítására. Tüttő Kata szerint van egy lezárt tender, abból látszanak az árak, amelyek a járvány után semmivel sem lettek alacsonyabbak, hiszen a munkaerő és az építőanyag nem lett olcsóbb. Tarlós István ex-főpolgármester sem érti miért nem írta ki utódja az új tendert, hiszen a hídra megvan a fedezet. Arról szemérmesen hallgatott a kormányközeliTv2-nek adott interjúban, hogy már a tender kiírása előtt is tudta: a meglévő pénz nem lesz elég. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint a felújítást tervező BKK akkor 14,4 milliárd forintban határozta meg a szükséges támogatási összeget, de Tarlós egyszerűen nem mert ennyit kérni – írja a VEKE a Tarlós szavait kommentáló FB-posztjában. Márpedig az egyesület elnöke, Dorner Lajos korábban Tarlós közlekedési tanácsadója volt.
Mindezek fényében egészen meghökkentő Tállai András (PM) államtitkár állítása, miszerint a jelenlegi városvezetés „elherdálta” a Lánchíd felújítására félretett pénzt. Bár szerinte az idén 10 milliárddal több jut Budapestnek, miközben az elvonásokat, beleértve a szolidaritási adó összegének 21 milliárddal való megemelését nem tagadta. Minden elemzői becsléssel szembemenve Tállai úgy számol, hogy Budapest 25 milliárd forinttal több helyi iparűzésiadó-bevételre számíthat jövőre.
A főváros szerdán egyeztet a Belügyminisztériummal és Fürjes Balázs államtitkárral, a megbeszélésen várhatóan a Lánchíd felújítása is terítékre kerül. A felek egyetlen dologban értenek egyet: a rekonstrukció nem halogatható sokáig. Az átkelőről már 2011-ben megállapították, hogy kritikus műszaki állapotban van. A vasbeton pályalemez is súlyosan károsodott, cserére szorul. Az I. világháború előtt cserélt láncok is száz évesek, esetleges cseréjük plusz 10 milliárdos kiadás. A felújítás várhatóan 30 hónapig tart majd, ha nekikezdenek, amelyből legalább másfél évig teljesen le lesz zárva a híd.

Hitelekbe kergetik a településeket, miközben a kormány többletpénzről beszél

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.06.09. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A tervezettnél akár 300 milliárd forinttal is kevesebb bevételük lehet az önkormányzatoknak a kormány intézkedései következtében.
A települések helyi adóbevételei (az iparűzési és az idegenforgalmi adó, a gépjárműadó eddig helyben maradó része, az építmény- és telekadó, kommunális adó és egyéb települési adó) idén 260 milliárd forinttal, a díjbevételek (parkolási, területhasználati, reklámfelület használati díjak) pedig 40 milliárddal csökkennek a tervezetthez képest, így az év végéig várt több mint ezer milliárd forint helyett mindössze 770 milliárd forint folyhat be az önkormányzatok számlájára - állítja Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem kutató professzora.
A Pénzügyminisztérium, a KSH és az egyetem kutatásai alapján készített elemzésében azt is hangsúlyozza, hogy a 3200 hazai önkormányzatnak alig kétharmada tud élni az adóztatás jogával, s az összes helyi adóbevétel 60 százaléka a fővároshoz, a megyeszékhelyekhez és megyei jogú városokhoz kerül. Már nemcsak a falvak, hanem a kisebb városok is bajban vannak egy ideje, vagyis a települések több mint fele kiegészítő támogatásra szorulhat az év vége előtt.
Mivel az éves kiadási és bevételi számok az infláció miatt nem adnak összehasonlítható eredményt, a szakember – aki maga is volt gyakorló városvezető – közösségi oldalán megmutatja, hogy a bruttó hazai termék (GDP) hány százalékával gazdálkodhatott az önkormányzati szektor a rendszerváltozás óta. Az eredmény látványos zuhanás: a kezdeti 15 százalék helyett ma már alig több mint 6 százalék a részesedésük mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. A pénzügyi tárca az önkormányzati pénzek zsugorodását azzal magyarázza, hogy például az iskolák államosításával csökkentek a helyi feladatok és így a kiadások is, de a közgazdász szerint a példa sántít, mert a településeknek ki nem fizetett pénzek nem vándoroltak automatikusan az oktatási költségvetésbe, s az is csak részben igaz, hogy a kormány a fenntartás minden felelősségét is magára vállalta. Az szintén rendszer-szintű bajt mutat, hogy a városok és falvak tartozásállománya tavaly megint a 2012-2013-as állami adósságkonszolidáció előtti szintre jutott, s a kormány nem fékezi, hanem gerjeszti a további eladósodást – ezt mutatja a most megnyíló 200 milliárdos hitelkeret is – hangsúlyozta kérdéseinkre Pitti Zoltán, aki úgy gondolja, érik a következő adósságrendezés, de az további vagyonvesztéssel jár majd a településeken. Az ily módon államivá tett vagyon pedig utat nyit a privatizációnak, aminek előszelét már láthatjuk a hulladékgazdálkodásban – célzott a magáncégek számára megnyíló újabb lehetőségre a szakértő, aki egyértelműen úgy fogalmazott lapunknak: a kormány az önkormányzatok hátán akar egyensúlyban maradni a válságban és utána is. Lapzártáig a pénzügyi tárca nem adott magyarázatot arra, miért számolnak 2024-ig az önkormányzatoktól a válsághelyzetre hivatkozva elvont többletpénzekkel, de a közgazdász professzor szerint ebben az is benne van, hogy a kormány nem ütközik ellenállásba, mert gyenge az országos önkormányzati szövetségek érdekérvényesítő képessége.

Élesedik a hangnem

 Vagy Tállai államtitkár nem értesült még a gazdasági válságról. Vagy nem tud számolni. Vagy nem olvasta saját minisztériumának, saját kormányának költségvetését. Nem is tudom hirtelen, melyik a nagyobb baj - reagált Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán a pénzügyminisztériumi államtitkár tegnapi Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatára, ami szerint az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása nem kormányzati elvonás, hanem országos együttműködés. Budapest vezetője ezzel szemben azzal érvelt, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak juttatott működési támogatások és az előírt befizetés egyenlege negatív lesz: a mintegy 29 milliárd forintos támogatással szemben 36 milliárd forintos elvonás áll.

Nincs fejlesztés, amíg van adósság

 Sümeg polgármestere, élve a veszélyhelyzeti felhatalmazásával, tegnap azt a határozatot hozta, hogy év végéig hitelt kér a hivatal számláját vezető banktól. A város honlapján olvasható döntés rögzíti, hogy addig nem költhetnek fejlesztésekre, amíg vissza nem fizetik a százmilliós tartozást.

Hónapok óta nem jegyzi be a törvényszék Jakab Pétert a Jobbik elnökeként

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.08. 22:20

Fotó: Jani Martin / Népszava
Papíron nincs elnöke a fogyatkozó ellenzéki pártnak.
Nem csak a személyi ellentétek, kilépések sújtják a Jobbikot, hanem a bíróság malmai is lassan őrölnek: Jakab Péter hivatalosan nem a párt elnöke – derült ki a kormánypárti Hír TV hétfői riportjából. Ugyanis a televízió kérdésére a Jobbik sajtóosztálya azt válaszolta, hogy ugyan időben beadták a Fővárosi Törvényszéknek a január végén megválasztott elnök bejegyzési kérelmét, ám választ a mai napig nem kaptak. Megjegyezték azt is, hogy az előző elnök, Sneider Tamás esetében ugyanígy járt el a bíróság, és papíron szintén hónapokig nem volt elnökük. Jakab Péter esetéről egyébként maga Sneider beszélt az Azonnali.hu-nak június 5-én, miután Varga-Damm Andreával és Farkas Gergellyel együtt még májusban kiléptek a Jobbik parlamenti frakciójából. Nem személyi vagy politikai okokra hivatkozva, de később Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere is visszadta a jobbikos párttagságát. – Még arra sem voltak hajlandóak, hogy kérjék a pártelnöki lemondási nyilatkozatomat, mint ahogy ezt én korábban megtettem Vona Gábortól, hogy könnyebben jegyeztethessék be az új elnököt – mondta Sneider Tamás, aki az új pártvezetéssel kirobbant konfliktus miatt a parlamenti alelnöki pozíciójáról is lemondott. Hozzátette: 
„Ennek köszönhetően még mindig én vagyok papíron a Jobbik elnökeként bejegyezve, csak a mandátumom május 12-én lejárt, Péteré pedig még nem hatályos.”