Hitelekbe kergetik a településeket, miközben a kormány többletpénzről beszél

A tervezettnél akár 300 milliárd forinttal is kevesebb bevételük lehet az önkormányzatoknak a kormány intézkedései következtében.

A települések helyi adóbevételei (az iparűzési és az idegenforgalmi adó, a gépjárműadó eddig helyben maradó része, az építmény- és telekadó, kommunális adó és egyéb települési adó) idén 260 milliárd forinttal, a díjbevételek (parkolási, területhasználati, reklámfelület használati díjak) pedig 40 milliárddal csökkennek a tervezetthez képest, így az év végéig várt több mint ezer milliárd forint helyett mindössze 770 milliárd forint folyhat be az önkormányzatok számlájára - állítja Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem kutató professzora.

A Pénzügyminisztérium, a KSH és az egyetem kutatásai alapján készített elemzésében azt is hangsúlyozza, hogy a 3200 hazai önkormányzatnak alig kétharmada tud élni az adóztatás jogával, s az összes helyi adóbevétel 60 százaléka a fővároshoz, a megyeszékhelyekhez és megyei jogú városokhoz kerül. Már nemcsak a falvak, hanem a kisebb városok is bajban vannak egy ideje, vagyis a települések több mint fele kiegészítő támogatásra szorulhat az év vége előtt.

Mivel az éves kiadási és bevételi számok az infláció miatt nem adnak összehasonlítható eredményt, a szakember – aki maga is volt gyakorló városvezető – közösségi oldalán megmutatja, hogy a bruttó hazai termék (GDP) hány százalékával gazdálkodhatott az önkormányzati szektor a rendszerváltozás óta. Az eredmény látványos zuhanás: a kezdeti 15 százalék helyett ma már alig több mint 6 százalék a részesedésük mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. A pénzügyi tárca az önkormányzati pénzek zsugorodását azzal magyarázza, hogy például az iskolák államosításával csökkentek a helyi feladatok és így a kiadások is, de a közgazdász szerint a példa sántít, mert a településeknek ki nem fizetett pénzek nem vándoroltak automatikusan az oktatási költségvetésbe, s az is csak részben igaz, hogy a kormány a fenntartás minden felelősségét is magára vállalta.

Az szintén rendszer-szintű bajt mutat, hogy a városok és falvak tartozásállománya tavaly megint a 2012-2013-as állami adósságkonszolidáció előtti szintre jutott, s a kormány nem fékezi, hanem gerjeszti a további eladósodást – ezt mutatja a most megnyíló 200 milliárdos hitelkeret is – hangsúlyozta kérdéseinkre Pitti Zoltán, aki úgy gondolja, érik a következő adósságrendezés, de az további vagyonvesztéssel jár majd a településeken. Az ily módon államivá tett vagyon pedig utat nyit a privatizációnak, aminek előszelét már láthatjuk a hulladékgazdálkodásban – célzott a magáncégek számára megnyíló újabb lehetőségre a szakértő, aki egyértelműen úgy fogalmazott lapunknak: a kormány az önkormányzatok hátán akar egyensúlyban maradni a válságban és utána is.

Lapzártáig a pénzügyi tárca nem adott magyarázatot arra, miért számolnak 2024-ig az önkormányzatoktól a válsághelyzetre hivatkozva elvont többletpénzekkel, de a közgazdász professzor szerint ebben az is benne van, hogy a kormány nem ütközik ellenállásba, mert gyenge az országos önkormányzati szövetségek érdekérvényesítő képessége.