Hitelekbe kergetik a településeket, miközben a kormány többletpénzről beszél

Publikálás dátuma
2020.06.09. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A tervezettnél akár 300 milliárd forinttal is kevesebb bevételük lehet az önkormányzatoknak a kormány intézkedései következtében.
A települések helyi adóbevételei (az iparűzési és az idegenforgalmi adó, a gépjárműadó eddig helyben maradó része, az építmény- és telekadó, kommunális adó és egyéb települési adó) idén 260 milliárd forinttal, a díjbevételek (parkolási, területhasználati, reklámfelület használati díjak) pedig 40 milliárddal csökkennek a tervezetthez képest, így az év végéig várt több mint ezer milliárd forint helyett mindössze 770 milliárd forint folyhat be az önkormányzatok számlájára - állítja Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem kutató professzora.
A Pénzügyminisztérium, a KSH és az egyetem kutatásai alapján készített elemzésében azt is hangsúlyozza, hogy a 3200 hazai önkormányzatnak alig kétharmada tud élni az adóztatás jogával, s az összes helyi adóbevétel 60 százaléka a fővároshoz, a megyeszékhelyekhez és megyei jogú városokhoz kerül. Már nemcsak a falvak, hanem a kisebb városok is bajban vannak egy ideje, vagyis a települések több mint fele kiegészítő támogatásra szorulhat az év vége előtt.
Mivel az éves kiadási és bevételi számok az infláció miatt nem adnak összehasonlítható eredményt, a szakember – aki maga is volt gyakorló városvezető – közösségi oldalán megmutatja, hogy a bruttó hazai termék (GDP) hány százalékával gazdálkodhatott az önkormányzati szektor a rendszerváltozás óta. Az eredmény látványos zuhanás: a kezdeti 15 százalék helyett ma már alig több mint 6 százalék a részesedésük mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. A pénzügyi tárca az önkormányzati pénzek zsugorodását azzal magyarázza, hogy például az iskolák államosításával csökkentek a helyi feladatok és így a kiadások is, de a közgazdász szerint a példa sántít, mert a településeknek ki nem fizetett pénzek nem vándoroltak automatikusan az oktatási költségvetésbe, s az is csak részben igaz, hogy a kormány a fenntartás minden felelősségét is magára vállalta. Az szintén rendszer-szintű bajt mutat, hogy a városok és falvak tartozásállománya tavaly megint a 2012-2013-as állami adósságkonszolidáció előtti szintre jutott, s a kormány nem fékezi, hanem gerjeszti a további eladósodást – ezt mutatja a most megnyíló 200 milliárdos hitelkeret is – hangsúlyozta kérdéseinkre Pitti Zoltán, aki úgy gondolja, érik a következő adósságrendezés, de az további vagyonvesztéssel jár majd a településeken. Az ily módon államivá tett vagyon pedig utat nyit a privatizációnak, aminek előszelét már láthatjuk a hulladékgazdálkodásban – célzott a magáncégek számára megnyíló újabb lehetőségre a szakértő, aki egyértelműen úgy fogalmazott lapunknak: a kormány az önkormányzatok hátán akar egyensúlyban maradni a válságban és utána is. Lapzártáig a pénzügyi tárca nem adott magyarázatot arra, miért számolnak 2024-ig az önkormányzatoktól a válsághelyzetre hivatkozva elvont többletpénzekkel, de a közgazdász professzor szerint ebben az is benne van, hogy a kormány nem ütközik ellenállásba, mert gyenge az országos önkormányzati szövetségek érdekérvényesítő képessége.

Élesedik a hangnem

 Vagy Tállai államtitkár nem értesült még a gazdasági válságról. Vagy nem tud számolni. Vagy nem olvasta saját minisztériumának, saját kormányának költségvetését. Nem is tudom hirtelen, melyik a nagyobb baj - reagált Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán a pénzügyminisztériumi államtitkár tegnapi Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatára, ami szerint az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása nem kormányzati elvonás, hanem országos együttműködés. Budapest vezetője ezzel szemben azzal érvelt, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak juttatott működési támogatások és az előírt befizetés egyenlege negatív lesz: a mintegy 29 milliárd forintos támogatással szemben 36 milliárd forintos elvonás áll.

Nincs fejlesztés, amíg van adósság

 Sümeg polgármestere, élve a veszélyhelyzeti felhatalmazásával, tegnap azt a határozatot hozta, hogy év végéig hitelt kér a hivatal számláját vezető banktól. A város honlapján olvasható döntés rögzíti, hogy addig nem költhetnek fejlesztésekre, amíg vissza nem fizetik a százmilliós tartozást.

Hónapok óta nem jegyzi be a törvényszék Jakab Pétert a Jobbik elnökeként

Publikálás dátuma
2020.06.08. 22:20

Fotó: Jani Martin / Népszava
Papíron nincs elnöke a fogyatkozó ellenzéki pártnak.
Nem csak a személyi ellentétek, kilépések sújtják a Jobbikot, hanem a bíróság malmai is lassan őrölnek: Jakab Péter hivatalosan nem a párt elnöke – derült ki a kormánypárti Hír TV hétfői riportjából. Ugyanis a televízió kérdésére a Jobbik sajtóosztálya azt válaszolta, hogy ugyan időben beadták a Fővárosi Törvényszéknek a január végén megválasztott elnök bejegyzési kérelmét, ám választ a mai napig nem kaptak. Megjegyezték azt is, hogy az előző elnök, Sneider Tamás esetében ugyanígy járt el a bíróság, és papíron szintén hónapokig nem volt elnökük. Jakab Péter esetéről egyébként maga Sneider beszélt az Azonnali.hu-nak június 5-én, miután Varga-Damm Andreával és Farkas Gergellyel együtt még májusban kiléptek a Jobbik parlamenti frakciójából. Nem személyi vagy politikai okokra hivatkozva, de később Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere is visszadta a jobbikos párttagságát. – Még arra sem voltak hajlandóak, hogy kérjék a pártelnöki lemondási nyilatkozatomat, mint ahogy ezt én korábban megtettem Vona Gábortól, hogy könnyebben jegyeztethessék be az új elnököt – mondta Sneider Tamás, aki az új pártvezetéssel kirobbant konfliktus miatt a parlamenti alelnöki pozíciójáról is lemondott. Hozzátette: 
„Ennek köszönhetően még mindig én vagyok papíron a Jobbik elnökeként bejegyezve, csak a mandátumom május 12-én lejárt, Péteré pedig még nem hatályos.”

Szerző
Frissítve: 2020.06.08. 22:21

Elkapta a koronavírust az ATV vezérigazgatója

Publikálás dátuma
2020.06.08. 21:09

Fotó: Népszava
A televízió vezérembere még márciusban kapta el a vírust, de mivel időben karanténba vonult, nem fertőzte meg a munkatársait. A múlt pénteken elvégzett vírusteszt hónapokkal később is kimutatta szervezetében az antitesteket.
A media1  írta meg elsőként, hogy enyhébb tünetekkel túljutott a koronavíruson az ATV vezérigazgatója, Németh S. Szilárd. Az igazgató még a vírus berobbanásának első heteiben vezetett be szigorúbb elővigyázatossági intézkedéseket, és maga is karanténba vonult. Ennek köszönhető, hogy végül senki nem fertőződött meg senki a stábból.

Többször tesztelték

 A múlt héten elvégzett  pozitív eredményű tesztet egy külön laborban ma egy másik módszerrel is megismételték, ebből derült ki, hogy az antitestek a szervezetében vannak. Ennek elvégzését az igazgató abbéli aggálya előzte meg, hogy a vírusra jellemző tünetek jelentkeztek rajta az önkéntes karantén idején.

Szerencsésen túl van rajta

Németh S. Szilárd szerencsésnek érzi magát, hiszen alig jelentkeztek a tünetek. Az ízlelés, és a szaglás elvesztése az elsők között volt, de az állóképessége is nagyon lecsökkent. Gyenge volt, végtagfájdalmak gyötörték, de mivel még március 11-én bevezették az óvintézkedéseket a csatornánál, a munkatársai megúszták a fertőzést. 
 Hiába támadta meg a szervezetét a vírus, online értekezleteket tartott és a távmunka összes lehetőségét kihasználta. 
Szerző