Féltérden a Capitoliumban

Minneapolis nem vár az átfogó reformra, feloszlatja a városi rendőrséget. Joe Biden George Floyd családjához utazott, Trump tévébeszédre készül.

Vezető demokrata párti politikusok nyolc perc 46 másodpercre féltérdre ereszkedtek az amerikai törvényhozás épületében, mielőtt sajtóértekezleten ismertették volna a rendőrségi reformról beterjesztett törvényjavaslatukat. A gesztus George Floyd május 25-i meggyilkolásának körülményeire utal: ennyi ideig térdelt a megbilincselt fekete férfi nyakán Derek Chauvin rendőr. A tervezet megkönnyítené a rendőrség elleni kártérítési perek indítását, megtiltaná a fojtásfogásokat és más, életveszélyes technikákat, illetve országos regisztert hozna létre annak megakadályozására, hogy a valahonnan fegyelmivel elbocsájtott rendőröket másutt újra alkalmazzák. A lépés annak elismerése, hogy a rendőri erőszak és tágabban a rasszizmus elleni kampány immár a novemberi elnökválasztás egyik legfontosabb kérdésévé lépett elő. A Demokrata Párt egyelőre csak a képviselőházban van többségben, ahhoz, hogy a javaslatból törvény legyen, a szenátust és a Fehér Házat is meg kellene szerezniük.

A koronavírus-járvány háttérbe szorulásával nemcsak a normális élet indul be, hanem a választási kampány is. Joe Biden volt alelnök, aki a múlt héten immár véglegesen megszerezte a Demokrata Párt elnökjelöltségéhez szükséges számú küldöttet, Houstonba utazott, hogy személyesen fejezze ki együttérzését George Floyd rokonainak. Biden az elnökjelöltséget is a fekete szavazóknak köszönheti és mindenképpen szüksége lesz rájuk Trump legyőzéséhez. Az elnök is tisztában van vele, hogy az elmúlt hetek sokat rontottak az újraválasztási esélyein. A korrekció jele, hogy napokon belül televíziós üzenetet akar intézni az amerikai néphez a nemzeti egység szükségességéről a rasszizmus ellen. Ugyanakkor arra nem lehet számítani, hogy a Republikánus Párt vagy Trump támogatná az ellenzék rendőrségi reformtervezetét – azzal ugyanis elidegenítenék a jobboldal hagyományosan rendpárti szavazóit.

Minneapolis városi tanácsa mindenesetre nem kívánja megvárni, mi lesz az országos vita vége. A testület vétóbiztos többsége Jacob Frey polgármester ellenkezése dacára támogatja a városi rendőrség feloszlatását. Ez európai szemmel furcsának tűnhet, de az Egyesült Államokban a városok teljes jogú gazdái saját helyi rendőrségüknek, amelyen kívül még ott vannak az egyes államok rendőrségei és a szövetségi bűnüldöző szervek is. A sors iróniája, hogy Minneapolis mai rendőrfőnöke, Medaria Arradondo 2006-ban több társával feljelentette a városi rendőrséget rasszizmusa miatt. A tömeg azonban türelmetlen, Frey polgármestert például szabályosan elzavarták, amikor a hétvégén nem volt hajlandó feltétel nélkül támogatni a rendőrség feloszlatását.

Az egyelőre nem világos, hogy a tüntetők és a velük egyetértő tanácstagok milyen rendszerben képzelik el a rendfenntartás újjászervezését. A jelenség azonban nem korlátozódik Minneapolisra. Korábban New York polgármestere, Bill de Blasio is védelmezte a város híresen keménykezű rendőreit, az utóbbi napokban azonban már támogatja, hogy csökkentsék a 38 ezer rendőrt és 19 ezer egyéb alkalmazottat foglalkoztató testület hatmilliárd dolláros költségvetését. A rendőrség megrendszabályozására irányuló akciók azonban ősszel visszaüthetnek. A republikánusok máris megpróbálják színvallásra kényszeríteni Bident, hogy támogatja-e a rendfenntartók költségvetésének csökkentését.

Minneapolisban tegnap videó konferencia keretében megtartották Derek Chauvin első bírósági meghallgatását. A vád többek között nem szándékos, de minősített gyilkosság, amiért akár negyven évet is kaphat. George Floydot kedden Houstonban édesanyja sírja mellé temetik.

Az utóbbi napokban már sokkal békésebben, különösebb atrocitások nélkül zajlanak a tüntetések. Viszont Seattle-ben egy férfi autóval hajtott a demonstrálók közé, majd meglőtt egy őt lefegyverezni próbáló fiatalt. Utóbbi stabil állapotban került kórházba, a támadót őrizetbe vették. A dél-angliai Bristolban vasárnap ledöntötték és az Avon folyóba dobták egy korai rabszolga-kereskedő, Edward Colston szobrát. Az akciót elítélte Boris Johnson kormányfő. Hasonló szobordöntögetésekre került sor az amerikai Délen, ahol a polgárháború konföderációs tábornokainak emlékműveit távolítják el így.