Előfizetés

Koronavírusos lett egy műszaki szakértő, ezért drágult 1,3 milliárddal a Pénzügyminisztérium palotája

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.09. 11:18

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A szakember közvetlen munkatársai is karanténba kerültek, emiatt a beruházás műszaki ütemezése is veszélybe került – magyarázza az újabb áremelkedést a kormányzati megrendelő.
A járványveszély ismeretében is megdöbbentő okkal drágult tovább 1,32 milliárd forinttal a Pénzügyminisztérium budavári Szentháromság téren épülő székháza – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő keddi számából. A beruházást megrendelő minisztériumi cég, a PM -Tér 6  még tavaly júliusban kötött 2,81 milliárd forintos, az eredeti terv szerint 2021. március 5-én lejáró keretszerződést a pénzügyi palota kivitelezőivel, vagyis az állami tendereken hasító West Hungária Bauval és a Garage Ingatlanfejlesztővel.  
A  terjedelmes címen futó – „Keretmegállapodás megkötése a Nemzetgazdasági Minisztérium 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. alatt történő műemléki épületrekonstrukciójához kapcsolódó kivitelezési feladatok ellátására - 1. ütem. 2 I. ütem 2. konzultáció” – pályázat nyertesei többek között vállalták, hogy több mint 2900 négyzetméteren bontják el az épület tetejét, eltávolítanak 150 tonna vasbeton-gerendát, 5700 négyzetméteren végeznek homlokzati munkákat és felépítenek két trafóházat.

Milliárdos betegek

Az átépítés részletei miatt tavaly december 20-án egy harmadik konzultációt is indított a minisztériumi cég. Csakhogy – és itt jön a buktató – a céges ajánlatok műszaki tartalmát vizsgáló szakértő egy munkatársa koronavírusos lett, ezért pedig nem csak őt, de közvetlen kollégáit és a vele kapcsolatban álló más munkatársakat is karanténba kellett helyezni. Megbetegedésük miatt „az eljárás lebonyolítása súlyos nehézségekbe ütközött, megszakítással fenyegetve ezzel a teljes projekt tervezett műszaki ütemezését” – olvasható a közbeszerzési dokumentumban. 
Az előre nem látható, súlyos nehézségeket a jelek szerint csak szerződésmódosítással lehetett orvosolni:
a PM-Tér 6 május 25-én pedig meg is egyezett a kivitelezőkkel, a keretmegállapodás összegét 2,81 milliárdról 4,13 milliárd forintra emelték.

A minisztériumi cég szerint a módosított szerződés így már „biztosítja a kivitelezés folyamatosságát, a közpénzek hatékony felhasználását és a munkahelyek védelmét.”

343,56 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.09. 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a vezető devizákkal szemben a bankközi piacon kedd reggel a hétfő esti szintekhez képest.
Az euró jegyzése 343,56 forint volt reggel hét órakor a hétfő esti 343,75 forint után.
A svájci frank árfolyama 318,04 forintról 317,65 forintra, a dolláré pedig 304,51 forintról 304,39 forintra gyengült.
Az euró gyengült a dollárral szemben: a hétfő esti 1,1294 dollár után kedd reggel 1,1286 dolláron jegyezték.

Új versenypályát építene a kormány

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.09. 07:00

Fotó: Népszava
Jövőre már 36 milliárd forintot akar költeni a kormány a magyarországi autómotorsport támogatására – mindezt a gazdaságvédelmi alapból.
„A Nemzeti Autó-motorsport fejlesztésének hangsúlyos részét képezi gyorsasági motoros-világbajnokság (MotoGP) Magyarországon történő megrendezésének elindítása” - olvasható a veretes mondat a 2021-es költségvetés tervezetében, annak is a Gazdaságvédelmi Alapról szóló részében. Ugyanis a kormány ebből az alapból akar jövőre 36 milliárd forintot fordítani a motorsporttal kapcsolatos kiadásokra, ez több, mint a duplája az idei 14 milliárd forintnak. (A gazdaságvédelmi alapot eredetileg a kormány a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklésre hozta létre.) A következő években további több tízmilliárd forint ömlik majd a magyar motorsport támogatásba, mert a pénz elköltésre bőven van kormányzati ötlet és akarat is. Egy új MotoGP pálya épül Kelet-Magyarországon, és felújítják a közpénznyelő Hungaroringet is. A jövő évi pénz kisebbik része, 16 milliárd forint a Hungaroring Zrt. támogatására megy el, ebből fizetik a Forma-1-es futam jogdíját, illetve a Nagy Futam elnevezésű rendezvény költségeit - ez az a bemutató, amit a Budapest belvárosában tartanak egy meghívott  Forma-1-es csapat segítségével. A 16 milliárdból kell megrendezni a WTCR (FIA World Touring Car Cup) és az ETRC (FIA European Truck Racing Championship) futamokat is Mogyoródon. Az, hogy mire lesz elég ez a pénz nem tudni, ugyanis nem ritka, hogy a Hungaroring Zrt. ilyen-olyan indokkal év közben plusz támogatást kap, erre elég ok például, ha nagyot gyengül a forint.  De nem is a Hungaroring támogatása a meglepő kiadás, hanem az a 20,4 milliárd forint, amit egy új gyorsasági-motoros versenypálya építésére, pontosabban annak csak a kezdeti költségeire szán a kormány. Ez egy teljesen új tétel a költségvetésben, bár nem minden előzmény nélküli. A törvényjavaslatból az derül ki, hogy egy új MotoGP pályát akar a kormány építtetni Kelet-Magyarországon, az indoklás szerint „... egy új építésű versenypálya azonnali kísérleti platformot kínál az új termékek, eljárások és ötletek sikerének igazolására is, így versenyistállók, motor- és gépjárműgyártók célzott tesztelési helyszíne lesz a pálya." És szokás szerint megemlítik, hogy az építkezés területfejlesztési célokat is szolgál, valamint azt is, hogy a távlati cél egy olyan multifunkciós sportkomplexum megépítése, amely a térség- és gazdaságfejlesztési elvárásoknak megfelel. Vagyis a kormány érvelése szerint egy új pálya innovációs ugráshoz segíti a magyar gazdaságot. Ezen logika mentén a 1986-ben megépült mogyoródi pályának is rengeteg innovációt kellett volna hoznia magyar iparnak, de legalább fél tucat Forma-1-es csapatnak a Hungaroringen kellene tesztelnie magyar mérnökök közreműködésével, ez azonban valahogy nem jött össze 34 év alatt. Az ötletet Palkovics László, innovációs miniszter tolja, aki egy hónappal ezelőtt úgy nyilatkozott a Nemzeti Sportnak, hogy a pályát Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszögbe tervezik, olyan részre, ahol a zaj nem zavarja a lakókat, és a három város szállodai kapacitása ki tudja szolgálni az ide érkező szurkolókat. Palkovics az interjúban arról is beszélt, hogy a magyar kormány hosszabb távon szeretne újra magyar versenyzőt látni a gyorsasági motoros bajnokságban. Az innovációs miniszter ennél is tovább ment, amikor arról beszélt, hogy valóban hisznek a pálya innovációt megmozgató erejében, ennek érdekében az ITM kidolgozza a magyar versenyzők támogatási rendszerét, sőt versenymérnök- és szerelőképzésről beszélt, és arról is, hogy hamarosan elindul a sportoktatóképzés a Testnevelési Egyetemen ebben a szakirányban is.  A pályát gyorsan fel kellene építeni, ugyanis a kormány a 2023-as futamrendezést célozta meg. A várható teljes költségvetésről a törvényjavaslat mélyen hallgat, csak annyit jegyzett meg, hogy ez a 20 milliárd forint az első fázishoz elegendő. Az idézett Palkovics interjúból az is kiderült, hogy napirendben van a mogyoródi Forma-1-es pálya felújítása is. A Hungaroring Zrt.-nek és a magyar kormánynak  2026-ig van szerződése a rendezőkkel, de a folytatáshoz át kell alakítani az egész főépületet, a depóterületet, a nézőteret, ami így első hallásra további több (tíz)milliárd forintos költségvetési igény, mert arról szó nincs, hogy ezt a Hungaroring Zrt. üzleti alapon végezze el. Megjegyezzük, Magyarországon soha nem tudott üzleti alapon működni a világ egyik legsikeresebb technikai sportja. Ennek ellenére a kormányok – színezetük és összetételüktől függetlenül – 1986-óta évtizedeken keresztül tolták külföldi jogtulajdonosoknak a közpénzt, arra hivatkozva, hogy a befektetett milliárdok többszörösen megtérülnek turisztikai bevételekben, illetve országimázsban.   

Ezer milliárd felett az az idei hiány

Május végére az államháztartás hiánya 1051 milliárd forintra ugrott, ami 324,1 milliárdos növekedés az előző hónaphoz mérten. A Pénzügyminisztérium a vírussal, a gazdaságvédelmi intézkedésekkel magyarázza a hiányt. Május végéig összesen 590 milliárd forintnyi járványügyi eszközbeszerzésről született döntés, ebből a védekezésre fordított kiadások május végére elérték a 450 milliárd forintot – közölte a minisztérium. Az ezer milliárd forint feletti hiány másik oka az uniós támogatások megelőlegezése: 2020 május végéig összesen 487 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, a 2020. évi első öthavi uniós kiadások ugyanakkor meghaladták a 967 milliárd forintot. A kormány módosított hiánycélja szerint az év végéig a  GDP 3,8 százalékára, azaz 1890 milliárd forintra nőhet a deficit.