Az elmúlt egy hét folyamán, Nagy-Britanniában javultak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos statisztikák, ám egy második hullámtól tartva a kormány nagyon óvatosan halad előre a március 23-án érvénybe lépett drákói korlátozások enyhítésével. Az aggodalom legfeltűnőbb jeleként hétfőn a turisztikai és légiközlekedési szakma tiltakozása ellenére életbe lépett a szinte minden beutazóra vonatkozó kéthetes, szúrópróbaszerűen ellenőrzött és akár 1000 fontot is elérő pénzbüntetéssel sújtott házi elszigetelés. Az Egyesült Királyság és a járványveszélyt már maga mögé utasított néhány európai ország közötti sokat emlegetett légihíd a legkorábban június végén valósulhat meg.
Miközben a szigetország messze le van maradva a korlátozások enyhítését illetően a kontinens államai mögött, az egészségügyi hatóságok az első könnyítések hatását vizsgálják. Drámai visszaesésre legfeljebb egy-két hét múlva lehet számítani. Változatlanul gyerekcipőben jár a Boris Johnson által „világbajnokként” beharangozott ellenőrző rendszer. Az NHS egészségbiztosító által működtetett mobiltelefonos applikáció legkorábban a július elejére tervezett korlátozás-feloldási hullámra áll üzembe. A kormány egy másik látványos ígérete is kártyavárként omlik össze. Irreálisnak bizonyult, hogy Angliában minden általános iskolás a július végén kezdődő nyári szünet előtt egy hónapra visszatérhet az osztályterembe. Nyilvánvalóvá vált, az iskolák fizikailag nem képesek megvalósítani az egyelőre változatlanul kétméteres szociális távolságot, illetve az ehhez szükséges több műszakos, az osztályokat több részre osztó oktatást. A kormány számára figyelmeztetés, hogy csak a szülők fele küldte vissza gyermekét a már június 1-jén megnyílt osztályokba. Ahogy erre a keddi The Daily Telegraph is figyelmeztet, a fertőzéstől tartva az emberek sem fogják megrohamozni a kapuikat június 15-én megnyitó üzleteket, áruházakat, majd később az éttermeket és kocsmákat, nem is beszélve a munkahelyekről.
Kedden is az érdeklődés középpontjában maradtak a május 25-én Minneapolisban meggyilkolt George Floyd iránti szolidaritás jegyében tartott, ám ahogy Boris Johnson fogalmazott „huligánok által kisajátított” rasszizmus elleni tüntetések. A kormányfő a fekete lakosságot képviselő The Voice orgánum online felületén közzétett cikkében kifejtette, a közel kilenc percen át fojtogatott 46 éves amerikai halála „haragot, az igazságtalanság széles körben tapasztalt, vitathatatlan és letagadhatatlan érzését váltotta ki. A fekete és kisebbségi etnikai csoportok úgy gondolják, az oktatásban, foglalkoztatásban és a büntetőjog alkalmazásában egyaránt diszkriminációnak vannak kitéve”.
Bár Boris Johnson meggyőződése, hogy az Egyesült Királyság kevésbé rasszista társadalom, mint negyven évvel ezelőtt volt, „megértette” a „Black Lives Matter” (a fekete életek is számítanak) mozgalom üzenetét és tudomásul vette, sokkal többet kell tenni az egyenlőség érdekében.
A kormány két vezető, pakisztáni, illetve Délkelet-Afrika hindu diaszpórájából származó tagja, Priti Patel belügy-, és Rishi Sunak pénzügyminiszter is jelezte, saját tapasztalatai alapján mennyire megérti a tüntetők „frusztráltságát és felháborodását”. Patel parlamenti állásfoglalásában a leghatározottabban kijelentette, „miután a koronavírus-járvány miatt az országban nincsenek normális körülmények, az emberek védelme miatt a tömegtüntetések be vannak tiltva”. Az erőszakos összecsapások részvevőire kész a törvény szigorával lecsapni. A százezres nagyságrendű tüntetéssorozatban keddig 62 rendőr sérült meg és 135 személyt tartóztattak le. Sir Winston Churchill Parliament Square-i szobrának eltorzítása és a rabszolgakereskedő filantróp Edward Colston bristoli emlékművének ledöntése után újabb menetelés és a fajgyűlölettel összefüggésbe hozható történelmi személyek megszégyenítése várható.
