Krister Petersson főügyész bejelentette, lezárják a Palme-gyilkossággal kapcsolatos nyomozást, mivel megoldották az ügyet, a feltételezett elkövető azonban már nem él, 2000-ben önkezével vetett véget életének. Palmét 1986-ban hátba lőtték, amikor feleségével, Lisbettel hazafelé tartott egy stockholmi moziból, Halála sokkolta a svéd társadalmat és a tegnapi sajtótájékoztatóval régi sebeket szakítottak fel.
Mivel a gyilkosság a svéd főváros egyik legforgalmasabb útján történt, tucatnyi tanú számolt be a történtekről és mintegy tíz embert hallgattak ki, ám egyiküket sem tartóztatták le. Palme özvegye egy kisstílű drogkereskedőt azonosított elkövetőként, a férfit 1989-ben elítélték, de bizonyíték hiányában felmentették. A nyomozók munkáját finoman fogalmazva az sem segítette, hogy 130-an vallották be a gyilkosságot, ráadásul rendre újabb és újabb nyomok és tanúk kerültek elő a semmiből, új utalásokkal. Petersson 2017-ben vette át a nyomozást, mivel korábban több ügyet sikerült felgöngyölítenie, többek között ő tárta fel a 2003-ban meggyilkolt svéd külügyminiszter, Anna Lindh megölésének hátterét.
A tanúk közé tartozott Engström is, aki ugyanakkor sokáig nem tartottak gyanúsítottnak. Sokáig a dél-afrikai apartheid rezsimet tartották a gyilkosság megrendelőjének, mivel Palme a Nelson Mandela által fémjelzett Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) nagy támogatója volt. Az apartheid eltörlése után a dél-afrikai titkosszolgálat minden, az ügyet érintő információt megosztott a stockholmi nyomozóhatóságokkal. Göran Björkdahl svéd diplomata, aki hazája rendőrségtől függetlenül próbálta megoldani a gyilkosságot, meg volt győződve arról, hogy Pretoria rendelte meg Palme megölését. Ezt a gyanúját erősítette meg Chris Thirion is, aki az aparteid rezsim utolsó éveiben a katonai hírszerzés elnökhelyettese volt: 2015-ben úgy vélte, Dél-Afrika állhatott a gyilkosság mögött.
Mások már egy idő óta azt hangoztatták, Stig Engström egyedül, megbízók nélkül követte el a merényletet Palme szociáldemokrata nézetei miatt. Ezt az elméletet erősítette meg szerdán a stockholmi rendőrség is. Engströmöt a „Skandia-embernek” nevezték, mert a svéd biztosítótársaságnál dolgozott, közel a gyilkosság helyszínéhez. Engström olyan kaliberű pisztollyal gyakorlatozott, amilyennel Palméval is végeztek, s közismerten jobboldali nézeteket vallott. 2018 májusában a svéd Filter című magazin egy 12 évig tartó nyomozás részleteit osztotta meg az olvasókkal. Az aktában arra a következtetésre jutottak, hogy Engström lehetett az elkövető, mert az ő személyisége mutatja a legtöbb egyezést a szakértők által felvázolt elkövetőjével. Közvetlenül a gyilkosság után saját maga jelentkezett tanúként a rendőrségen. Még a televízióban is felvázolta mindazt, amit a gyilkosság körülményeiről tudott. Azt is közölte, azért tűnt fel olyan gyorsan a tett színhelyén, hogy segítse a rendőrség munkáját.
De valóban megoldódott-e a rejtély? A diplomata Björkdahl szerint szó sincs erről, mert a nyomozók nem tárták fel kellőképpen a dél-afrikai szálat. Hasonlóképpen vélekedett egy másik exdiplomata, Jan Stocklassa, svéd író, aki szerint a rendőrség ezúttal is az egyszerűbb megoldást választotta azt állítván, hogy magányos farkas volt az elkövető. Björkdahl szerint hiba lezárni a nyomozást, ezt addig nem lehetne megtenni, amíg minden kétséget kizáróan ki nem derül, ki a tettes.
