Nem kevesebb mint ötvenmilliárd forintot szán a kormány 2021-ben a hulladékszállítás jövő évi állami támogatására - túrható ki a költségvetési törvény tervezetének mélyéről. Ez körülbelül kétharmada annak a bevételnek, amit a "rezsicsökkentett" kukacsekken keresztül a lakosság évente befizet. Az Orbán-kormány tehát elbújtatva, kerülőúton, az adónkból körülbelül 66 százalékos rezsiemelésnek megfelelő összeget fizet ki annak érdekében, hogy a kukások jövőre is elvigyék a házunk elől a szemetet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ez a pénz első körben nem is a helyi, önkormányzati hulladékcégekhez folyik be. Azt a kukacsekkek beszedésével, illetve a pénzügyi források "igazságos" elosztásával megbízott, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő kapja. Miközben az NHKV gazdálkodása átláthatatlan, a helyi hulladékcégek (önkormányzati pártállástól függően hangosabban vagy halkabban) a rendszer négy évvel ezelőtti bevezetése óta egyre inkább anyagi kivéreztetésükre és csődközeli állapotra panaszkodnak.
Hasonló a helyzet a víz- és csatornaszolgáltatás frontján is. A költségvetési tervezet szerint az állami tulajdonú térségi víziközműcégek – a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., az Északdunántúli Vízmű Zrt., az ÉRV Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. – 2021. évi pluszpénz-igénye a bértámogatásokkal együtt 23 milliárd forint.
Bár a teljes ágazat évente körülbelül 250 milliárdot számláz víz- és csatornadíj címén, a szereplők jelentős része nem állami, hanem önkormányzati. Ennek folytán utóbbiak nem a kormány, hanem a fenntartó önkormányzat felé tartják a markukat annak érdekében, hogy fennmaradhasson a - 2013-ban szintén "rezsicsökkentéssel" örvendeztetett - ivóvízszolgáltatás.
Eme támogatási értékek kiugró növekedést mutatnak a korábbi évekhez képest. A 2020-as költségvetési terv szerint a kormány idén az NHKV-t 20, a térségi víziközműveket pedig 20,8 milliárddal támogatja. Azt megelőzően ugyan a költségvetési tervek, illetve kormányhatározatok szintén rendelkeztek milliárdos-tízmilliárdos költségvetési utalásokról, ezek teljesültének nem leltük nyomát az Államkincstár nyilvántartásában.
A mostani kormánydokumentum a támogatási igény okairól a Fidesz-KDNP eddigi, ködösítő kommunikációjához képest kifejezetten egyértelmű. Eszerint a kukaholding az 50 milliárdot a helyi hulladékszállítók "díjbevétellel nem fedezett" tevékenysége kifizetésére, saját feladataira, valamint "a hulladékgazdálkodási rendszer működőképességének fenntartására" kapja. A víziközművek támogatási igénye szintén a "bevétellel nem fedezett költségek miatt merül fel".
Az Orbán-kormány 2021-es költségvetési tervezete tehát, ha áttételesen is, de világosan rámutat: az Orbán-kormány egyik fő ideológiai pillérének számító rezsicsökkentés nyomán a két ágazat nem jut e két alapvető közműszolgáltatás fenntartására elegendő összeghez.
Az Orbán-kabinet a hasonló figyelmeztetések kapcsán az elmúlt hét év során többnyire csak ködösített, rosszabb esetben bolsevikozta a kérdezőt, illetve valótlanságokkal takarózott. Az NHKV az elmúlt négy év során egy zárkózott, átláthatatlan, inkább pénzelnyelő, semmint -kiosztó központtá vált, amelynek rendezetlen szerepét - az ellenzéki pártokon kívül - Bándi Gyula jövő nemzedékekért felelős biztos is élesen bírálta. Míg a belterjes viszonyrendszerekkel átitatott "szakma" jobbára hallgatott, a nem kifejezetten kormánypárti irányítás alatt álló hulladékcégek időnként hallatták a hangjukat. Ennek "eredményeképpen" az NHKV 2018 végén beszüntette az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megye hulladékának elszállítását végző Zöld Híd pénzellátását. A viszony azóta sem állt helyre, pedig a cég tulajdonosát két éve fideszesek irányítják. Így, bár az NHKV a térségben azóta is beszedi a kukadíjakat, az elszállítás költségeit a katasztrófavédelem állja. Hasonló feszültség kezd kibontakozni a fővárosi FKF kapcsán is, amelynek a tavalyi, a Fidesz által elvesztett választások után szintén megindult a pénzügyi kiszárítása.
Ugyanakkor éles fordulatot mutat a Fidesz-KDNP-kormány hulladékpolitikájában a lapunk által részletesen elemzett - elsőként az Átlátszó által közzétett - titkos minisztériumi előterjesztés, ami kerek-perec kimondja, hogy az átalakítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ott közöltek szerint a díjakból az évi 140 milliárd forintos költségigényű hulladékszállító ágazatba 75 milliárd folyik be. Az anyag évi 54 milliárdos állami támogatást indítványoz, ami nagyjából megfelel a költségvetési terv adatának. Az illetékes innovációs és technológiai tárca a helyzet megmentése érdekében furamód azt indítványozza, hogy az önkormányzatoktól vegyék el a hulladékelszállítást lehetővé tévő vagyont és azt adják ki "koncesszióba" magáncégeknek. Kérdés, mely magánbefektető talál fantáziát a rezsicsökkentett árakon jelentős veszteséget hozó ágazatban, amelyből az Orbán-kabinet 2012-ben éppenséggel kitiltotta - majd kivásárolta - a magánszereplőket és betiltotta a nyereséget is. Az előterjesztés szerint mindenesetre a rezsicsökkentett díjak továbbra sem nőhetnek. Ha tehát nem akad adakozó kedvű, kormányfüggetlen magánvállalkozó, akkor alighanem megmarad vagy tovább nő a hulladékszolgáltatás közvetlen vagy - a baráti csoportokon keresztül áttételes -, adóbefizetéseinkből állt támogatási igénye.
A vízügyi ágazat a jelek szerint az elmúlt évek során szervezettebben - ha nem is eredményesebben - hallatta a hangját. Tanulmányaik szerint az elavult hálózat felújítási szükséglete az 1500-tól akár a 10 ezer milliárd forintig is terjedhet. Gondjaikat a kormányközeli Századvég elemzése is részletesen ecseteli. E területen még hiányzik a részletes és önkritikus kormányjavaslat, így itt egyelőre megmaradtak az egyre feszítőbb gondok elkenésénél.
