Előfizetés

Drága rezsicsökkentés: a kormány az adónkból 66 százalékos rezsiemelésnek megfelelő összeget fizet ki, hogy a kukások jövőre is elvigyék a házunk elől a szemetet

Marnitz István Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.12. 06:00

Fotó: Népszava
Az Orbán-kormány jövőre már közel százmilliárd forintot szán az adónkból a hét évvel ezelőtti, hangos díjmérséklés óta teljesen lerongyolódott hulladékszállítás, illetve víz- és csatornaszolgáltatás életben tartására.
Nem kevesebb mint ötvenmilliárd forintot szán a kormány 2021-ben a hulladékszállítás jövő évi állami támogatására - túrható ki a költségvetési törvény tervezetének mélyéről. Ez körülbelül kétharmada annak a bevételnek, amit a "rezsicsökkentett" kukacsekken keresztül a lakosság évente befizet. Az Orbán-kormány tehát elbújtatva, kerülőúton, az adónkból körülbelül 66 százalékos rezsiemelésnek megfelelő összeget fizet ki annak érdekében, hogy a kukások jövőre is elvigyék a házunk elől a szemetet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ez a pénz első körben nem is a helyi, önkormányzati hulladékcégekhez folyik be. Azt a kukacsekkek beszedésével, illetve a pénzügyi források "igazságos" elosztásával megbízott, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő kapja. Miközben az NHKV gazdálkodása átláthatatlan, a helyi hulladékcégek (önkormányzati pártállástól függően hangosabban vagy halkabban) a rendszer négy évvel ezelőtti bevezetése óta egyre inkább anyagi kivéreztetésükre és csődközeli állapotra panaszkodnak.
Hasonló a helyzet a víz- és csatornaszolgáltatás frontján is. A költségvetési tervezet szerint az állami tulajdonú térségi víziközműcégek – a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., az Északdunántúli Vízmű Zrt., az ÉRV Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. – 2021. évi pluszpénz-igénye a bértámogatásokkal együtt 23 milliárd forint.  Bár a teljes ágazat évente körülbelül 250 milliárdot számláz víz- és csatornadíj címén, a szereplők jelentős része nem állami, hanem önkormányzati. Ennek folytán utóbbiak nem a kormány, hanem a fenntartó önkormányzat felé tartják a markukat annak érdekében, hogy fennmaradhasson a - 2013-ban szintén "rezsicsökkentéssel" örvendeztetett - ivóvízszolgáltatás. Eme támogatási értékek kiugró növekedést mutatnak a korábbi évekhez képest. A 2020-as költségvetési terv szerint a kormány idén az NHKV-t 20, a térségi víziközműveket pedig 20,8 milliárddal támogatja. Azt megelőzően ugyan a költségvetési tervek, illetve kormányhatározatok szintén rendelkeztek milliárdos-tízmilliárdos költségvetési utalásokról, ezek teljesültének nem leltük nyomát az Államkincstár nyilvántartásában. A mostani kormánydokumentum a támogatási igény okairól a Fidesz-KDNP eddigi, ködösítő kommunikációjához képest kifejezetten egyértelmű. Eszerint a kukaholding az 50 milliárdot a helyi hulladékszállítók "díjbevétellel nem fedezett" tevékenysége kifizetésére, saját feladataira, valamint "a hulladékgazdálkodási rendszer működőképességének fenntartására" kapja. A víziközművek támogatási igénye szintén a "bevétellel nem fedezett költségek miatt merül fel". Az Orbán-kormány 2021-es költségvetési tervezete tehát, ha áttételesen is, de világosan rámutat: az Orbán-kormány egyik fő ideológiai pillérének számító rezsicsökkentés nyomán a két ágazat nem jut e két alapvető közműszolgáltatás fenntartására elegendő összeghez. Az Orbán-kabinet a hasonló figyelmeztetések kapcsán az elmúlt hét év során többnyire csak ködösített, rosszabb esetben bolsevikozta a kérdezőt, illetve valótlanságokkal takarózott. Az NHKV az elmúlt négy év során egy zárkózott, átláthatatlan, inkább pénzelnyelő, semmint -kiosztó központtá vált, amelynek rendezetlen szerepét - az ellenzéki pártokon kívül - Bándi Gyula jövő nemzedékekért felelős biztos is élesen bírálta. Míg a belterjes viszonyrendszerekkel átitatott "szakma" jobbára hallgatott, a nem kifejezetten kormánypárti irányítás alatt álló hulladékcégek időnként hallatták a hangjukat. Ennek "eredményeképpen" az NHKV 2018 végén beszüntette az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megye hulladékának elszállítását végző Zöld Híd pénzellátását. A viszony azóta sem állt helyre, pedig a cég tulajdonosát két éve fideszesek irányítják. Így, bár az NHKV a térségben azóta is beszedi a kukadíjakat, az elszállítás költségeit a katasztrófavédelem állja. Hasonló feszültség kezd kibontakozni a fővárosi FKF kapcsán is, amelynek a tavalyi, a Fidesz által elvesztett választások után szintén megindult a pénzügyi kiszárítása.
Ugyanakkor éles fordulatot mutat a Fidesz-KDNP-kormány hulladékpolitikájában a lapunk által részletesen elemzett - elsőként az Átlátszó által közzétett - titkos minisztériumi előterjesztés, ami kerek-perec kimondja, hogy az átalakítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ott közöltek szerint a díjakból az évi 140 milliárd forintos költségigényű hulladékszállító ágazatba 75 milliárd folyik be. Az anyag évi 54 milliárdos állami támogatást indítványoz, ami nagyjából megfelel a költségvetési terv adatának. Az illetékes innovációs és technológiai tárca a helyzet megmentése érdekében furamód azt indítványozza, hogy az önkormányzatoktól vegyék el a hulladékelszállítást lehetővé tévő vagyont és azt adják ki "koncesszióba" magáncégeknek. Kérdés, mely magánbefektető talál fantáziát a rezsicsökkentett árakon jelentős veszteséget hozó ágazatban, amelyből az Orbán-kabinet 2012-ben éppenséggel kitiltotta - majd kivásárolta - a magánszereplőket és betiltotta a nyereséget is. Az előterjesztés szerint mindenesetre a rezsicsökkentett díjak továbbra sem nőhetnek. Ha tehát nem akad adakozó kedvű, kormányfüggetlen magánvállalkozó, akkor alighanem megmarad vagy tovább nő a hulladékszolgáltatás közvetlen vagy - a baráti csoportokon keresztül áttételes -, adóbefizetéseinkből állt támogatási igénye. A vízügyi ágazat a jelek szerint az elmúlt évek során szervezettebben - ha nem is eredményesebben - hallatta a hangját. Tanulmányaik szerint az elavult hálózat felújítási szükséglete az 1500-tól akár a 10 ezer milliárd forintig is terjedhet. Gondjaikat a kormányközeli Századvég elemzése is részletesen ecseteli. E területen még hiányzik a részletes és önkritikus kormányjavaslat, így itt egyelőre megmaradtak az egyre feszítőbb gondok elkenésénél.

Több mint 20 ezer embert bocsáthatnak el a Lufthansától

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.11. 18:42

Fotó: BORIS ROESSLER / AFP
Új számításokat ismertettek, amelyek szerint a több légitársaságot összefogó vállalatcsoportnál 22 ezer teljes munkaidejű állással, illetve 26 ezer munkavállalóval kevesebbre van szükség az ágazat várhatóan három évig tartó válsága miatt.
A nagyjából tízezer fős leépítésről szóló eddigi számításokkal szemben húszezernél is többen veszíthetik el az állásukat a koronavírus-világjárvány okozta válság miatt a légi közlekedés legnagyobb német szereplőjénél, a Lufthansa csoportnál (Lufthansa Group) - írták német hírportálok csütörtökön a vállalatvezetés és a szakszervezetek első egyeztetéséről. A beszámolók szerint a tárgyaláson új számításokat ismertettek, amelyek szerint a több légitársaságot összefogó vállalatcsoportnál 22 ezer teljes munkaidejű állással, illetve 26 ezer munkavállalóval kevesebbre van szükség az ágazat várhatóan három évig tartó válsága miatt. A munkaadói oldal a június 25-re tervezett rendkívüli közgyűlés előtt megállapodásra akar jutni a szakszervezetekkel. A munkavállalói érdekképviseletek jelezték, hogy hajlandóak jelentős áldozatokat hozni. Így például a németországi pilóták szakszervezete (Vereinigung Cockpit - VC) kilátásba helyezte, hogy a Lufthansa csoportnál dolgozó tagjai lemondanak a fizetésük 45 százalékáról - amivel két év alatt 350 millió euróval (122 milliárd forint) csökkentenék a cég költségeit -, ha a menedzsment elkötelezi magát minél több munkahely megőrzése mellett. A világjárvány miatt a Lufthansa Group utasainak száma áprilisban 98,1 százalékkal csökkent márciushoz képest. A kereslet zuhanására a kínálat 96 százalékos csökkentésével reagáltak. A 135 ezer dolgozó közül 87 ezret rövidített munkaidőre állítottak át. A 763 repülőgépből álló flottából 700-at ideiglenesen kivontak a forgalomból. A társaság szerint a mélyponton már túl vannak, de a kilábalás hosszú lesz. A leállított repülők közül 2021-ben is parkol még 300, 2022-ben pedig 200 gép áll majd a parkolópályákon. A válság 2023-ban érhet véget, de 100 gépet végleg ki kell vonni a forgalomból. A csoporthoz a névadó Lufthansa mellett az Eurowings, az osztrák Austrian Airlines, a svájci Swiss és Edelweiss Air légitársaság, valamint a belga Brussels Airlines diszkont légitársaság tartozik. Tavaly 145 millió utast szállítottak, ami 2,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A Lufthansa Group így az ágazat második legnagyobb szereplője volt a Ryanair ír diszkont légitársaság után, amelynek 152 millió utasa volt 2019-ben. A koronavírus-járvány miatti válságot a német állam támogatásával próbálják átvészelni. A május végén kötött megállapodás szerint az állam 6 milliárd euró tőkével beszáll a cégcsoportba, és további 3 milliárd euró hitelt is biztosít. Az Európai Bizottság az Európai Unió versenyjogi hatóságaként néhány résidő (slot) feladásához kötötte a támogatás engedélyezését a két fő németországi bázison, a frankfurti és a müncheni nemzetközi repülőtéren. A társaság elfogadta a feltételt. 

Minden létező előírást megsértett egy ceglédi sertéstartó - (Videó)

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.11. 13:29

Fotó: Nébih
A hatóság megállapította, hogy a nem megfelelő állatjelölések, a bizonytalan eredet és az előírt diagnosztikai vizsgálatok igazoltságának hiánya miatt az állatok egészségügyi állapota ismeretlen.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 166 házi sertés és 34 juh forgalmi korlátozását rendelte egy ceglédi állattartó telepen, azaz a telepről állatokat, vagy azokból előállított termékeket kivinni, illetve oda bevinni nem szabad. A Nébih az MTI-nek küldött csütörtöki közleményében kiemelte: az afrikai sertéspestis miatt a károk csökkentése, a kockázatok mérséklése érdekében az állattartására vonatkozó előírásokat fokozottan ellenőrzi. A hónap elején ellenőrzött telepen az előírások hosszú sorát sértették meg, az eljárás és a bírság kiszabása folyamatban van.
Az állattartónak nem volt szerződése szolgáltató állatorvossal, az állatok gyógykezelésére vonatkozó dokumentumokat nem vezette. A sertés- és juhállományban jelöletlen állatok is voltak, a tulajdonos a kötelező nyilvántartásokat sem vezette az állományról, egyes állatok vásárlásáról még dokumentumokat sem tudott felmutatni. A telep az elpusztult állatoknak előírt hullatárolóval sem rendelkezett.

A csak sertéstartásra bejelentett állattartó telepen találtak a június elején tartott ellenőrzésen a sertések mellett 34 juhot is.
- A telepen egyáltalán nem állt rendelkezésre szociális helyiség, nem biztosították megfelelően a higiénikus kézmosás lehetőségét

- sorolta a hiányosságokat a Nébih.

A hatóság honlapján azt is közölte, hogy a gazdaság nem volt megfelelően bekerítve, például kapuval sem rendelkezett, így nem akadályozta meg az idegen állatok bejutását.   - A nem megfelelő állatjelölések, a bizonytalan eredet és az előírt diagnosztikai vizsgálatok igazoltságának hiánya, az állatok ismeretlen egészségügyi állapota, továbbá az állattartó telep működéséhez szükséges alapvető tárgyi feltételek hiánya miatt az ellenőrök azonnali hatállyal rendelték el a forgalmi korlátozást az összes állatra - közölte a Nébih.