Trump ha marad, ha megy

Amerikában az elnökválasztás után is számolni kell a jobboldali populizmussal, de nem fenyeget katonai hatalomátvétel.

Hullámokat vetett Joe Biden azon feltételezése, hogy ha Donald Trump esetleges választási veresége után nem lenne hajlandó békésen átadni a hatalmat, akkor majd a hadsereg tessékeli ki a Fehér Házból. A gyanúra az ad némi okot, hogy Trump eddig semmilyen kudarcot nem volt hajlandó tudomásul venni. Például azt a tényt, hogy Hillary Clinton több szavazatot kapott nála 2016-ban, azzal magyarázta, hogy Kaliforniában „milliószám” szavaztak illegális bevándorlók. Emlékezetes a 2016-os választás előtt tett azon kijelentése, hogy természetesen elfogadja az eredményt – ha ő győz.

A Demokrata Párt politikusai általában azzal ütik el az esetleges alkotmányos válságra vonatkozó kérdéseket, hogy nagy különbséggel kell nyerni. Szoros és vitatott eredmény esetén a döntés alighanem a legfelső bíróságra hárulna. A testület 2000-ben 5:4 arányú határozatával leállította a floridai szavazatok újraszámlálását és ezzel George W. Bush javára döntötte el az elnökválasztást Al Gore-ral szemben. Trump két bírát is jelölhetett a kilenctagú legfelső bíróságba, amelyben markáns konzervatív többség alakult ki.

Joe Bidennek azzal is számolnia kell, hogy a választási rendszerben beépített előnyük van a kis, - és manapság többnyire konzervatív - államoknak. Ezt az „alapító atyák” azért alakították ki, hogy a nagy államok ne tudják háttérbe szorítani a kisebbeket. A megoldás miatt a demokrata párti jelölt még 4-5 százalékos országos győzelme esetén is elbukhatja a választást, ha az elektori testületben ellene fordul a matematika. Biden nem egészen öt hónappal 8,1 százalékkal vezet a felmérések átlagában és még a republikánus többségűnek tartott Georgiában vagy Texasban sem áll rosszul.

A katonai hatalomátvétel az amerikai történelem és jogrend ismeretében gyakorlatilag kizárható. Az Egyesült Államok fegyveres erőit tilos belpolitikai célokra használni. Igaz, hogy az elnök a főparancsnok, ám a tábornoki és tisztikar – mint az elmúlt napok több magas szintű megnyilatkozása, utoljára a vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnöke, Mark Milley tábornok egyértelmű állásfoglalása utal rá - minden körülmények között megvédi az alkotmányt és kívül tartja a katonaságot a politikán.

Valószínűtlen, hogy Trump egyértelmű választási vereség esetén megtagadhatná a Fehér Ház elhagyását. Egy ebben az esetben feltehetően nagyon rövid és békésen megoldódó vitánál veszélyesebb lenne, ha Trump anélkül hagyná el a Fehér Házat, hogy elismerné a választás eredményét. Ha netán utcára hívná híveit, akkor fordulna a kocka, és az elmúlt hetek eseményeinek a fordítottja történne: a rendőrségnek és a Nemzeti Gárdának a jobboldali tiltakozókat kellene megfékeznie, számolva azzal, hogy egyes militáns szélsőjobboldali csoportok katonai tűzerejű fegyverekkel rendelkeznek.

Az előbbieknél talán kevésbé fontos, de érdekes, hogy a Washington Post megtudta, 2017 elején miért nem volt hajlandó hónapokig beköltözni a Fehér Házba Melania Trump. Az egykori szlovén modell, Donald Trump harmadik felesége ragaszkodott egy új házassági szerződéshez, amely nem csak neki juttat több pénzt válás esetén, de közös gyermekük jövőjéről is bőkezűbben gondoskodik. A most tizennégy éves Barron eszerint nagyobb részt örökölne apja vagyonából felnőtt féltestvéreinél. Trump első felesége Ivana Zelnickova cseh modell volt, akitől két fia és egy lánya született. Második nejétől, Marla Maples modelltől és színésznőtől egy lánya van, Barron az ötödik gyermeke.