Előfizetés

Új válság küszöbén: nem hosszabbít London

Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.12. 17:55

Fotó: Nicolas Economou / AFP/NurPhoto
Csak a csoda mentheti meg az EU-t a britek megállapodás nélküli kilépésétől.
Hiába heveri ki előbb-utóbb az Európai Unió a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségeket, hamarosan újabb válság várható, melynek gazdasági következményei egyelőre felmérhetetlenek. Csak a csoda mentheti meg az EU-t a britek megállapodás nélküli kilépésétől, azaz a no deal Brexittől. Michael Gove brit konzervatív miniszter Maros Sefcovicnak, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős uniós biztosának elmondta, hazája nem kívánja meghosszabbítani az év végén lejáró átmeneti időszakot. Sefcovic megjegyezte, brit tárgyalópartnere ezt teljesen minden kétséget kizáróan tudatta vele. Az uniós biztos hozzátette, ez azt is jelenti, hogy fel kell gyorsítani a britek és az EU közötti tárgyalásokat. Ez azonban nem sok jót vetít előre. A Covid-19 miatt lelassultak az amúgy is egyhelyben topogó egyeztetések. Boris Johnson brit kormányfő ugyan rendre azzal példálózott, hogy egy az EU és Kanada között létrejött megállapodásra van szükség, ám ezt egyrészt Michel Barnier uniós Brexit főtárgyaló elutasította, másrészt ez a dokumentum több év alatt született meg, néhány hónap aligha elég egy ilyen átfogó megállapodás kidolgozásához. 

A gyarmatosító belga király és a kongói függetlenséget ünneplő uralkodó szobrát is megrongálták

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.12. 15:40
II. Leopold belga király ledöntött és megrongállt mellszobra 2020. június 12-én
Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Amerika után Európa szívében is tombolnak az eredetileg antirasszista indulatok.
Korábbi belga királyok szobrait rongálták meg péntekre virradóra Brüsszelben., és a belgiumi pártok az ország bocsánatkérését sürgetik Kongótól a gyarmatosítás során okozott szenvedésért – számolt be a történtekről a Le Soir című belga napilap. Mint írták, álarcot viselő ismeretlen elkövetők a belga gyarmati múltra utaló utcanévtáblákat mázoltak össze a fővárosban, Brüsszel egyik elővárosában, Auderghemben ledöntötték II. Lipót szobrát. Továbbá vörös festékkel öntötték le az 1951-től 1993-ig uralkodott I. Baldvin király mellszobrát Brüsszel belvárosában, a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház előtti parkban. Utóbbi azért meglepő, mert a Wikipédia internetes lexikon szerint Belgium éppen Baldvin uralkodása alatt, 1959-ben adta meg a függetlenséget egykori afrikai gyarmatának, és 1960. június 30-án Baldvin részt vett a függetlenségi ceremónián Leopoldville-ben.  Hosszú uralkodása során számos alkalommal kiállt az idegengyűlölet és a rasszizmus ellen, és kihallgatásain egyszer sem fogadta a belga szélsőjobb képviselőit.

Világszerte kísért a múlt

Az Egyesült Államokban a rendőri „intézkedésnek” május végén áldozatául esett George Floyd erőszakos Minneapolis-i halála nyomán felcsaptak a rasszizmus ellenes indulatok, és több helyen erőszakkal is párosuló tüntetéshullám söpört végig Amerikán. Az afroamerikai férfival történtekkel összefüggésben az elmúlt napokban Európában is hasonló jelenségeknek lehetünk tanúi.    A Le Soir  arról is beszámolt, hogy Catherine Moureaux, a főváros Molenbeek nevű negyedének polgármestere lakossági konzultációt sürget azzal a céllal, hogy átnevezzék a kerületen átvezető, több városrészt is érintő, II. Lipótról elnevezett körutat. Véleménye szerint a kezdeményezés időszerű, ugyanis a Kongó gyarmati időszakában gyökerező rasszizmus jogos érzelmeket kavar. A jobbközép Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V) párt, valamint a flamand szocialista párt (SP.A) elnökei állítják:
„Belgiumnak bocsánatot kell kérnie Kongótól a gyarmatosítás során okozott károkért és szenvedésért.”

A The Brussels Times című, angol nyelvű belga hírportál Lóránt hercegnek, a jelenlegi belga uralkodó, Fülöp öccsének a nyilatkozatát idézte. A herceg arról beszélt, hogy II. Lipót nem árthatott a kongóiaknak, hiszen sosem járt az országban. Noha sokan dolgoztak az egykori királynak Belgiumban és a kongói területeken is, akikkel szemben visszaéléseket követek el, az nem jelenti, hogy II. Lipót kegyetlen lett volna - vélte. A herceg kiemelte, hivatalos látogatásai során bármelyik afrikai ország vezetőjével is találkozott, minden alkalommal bocsánatot kért mindazért, amit az európaiak az afrikaiak ellen elkövetek. Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót személyes birodalmat épített ki Közép-Afrikában, a Kongó folyó vidékén. A terület Kongó Szabadállam néven 1885-től két évtizedig személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a bennszülöttekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Fennhatósága alatt a becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét.
I. Baldvin idején szabadult fel a belga gyarmati uralom alól Kongó
Fotó: Dursun Aydemir / 2020 Anadolu Agency

Pokolgép robbant egy kabuli mecsetben, négy ember meghalt

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.12. 14:20
Illusztráció
Fotó: AFP / Anadolu Agency
A támadásban további 8 ember megsebesült.
Legalább négyen meghaltak egy mecsetben végrehajtott pokolgépes merényletben Kabulban pénteken – közölte az afgán belügyminisztérium. Tárik Arján belügyi szóvivő hozzátette, hogy a halottak közt van a mecset egyik elöljárója, és további 8 ember megsebesült a robbantásban, amely nem sokkal a pénteki ima előtt történt. A merénylet elkövetéséért egyelőre egyetlen csoport sem jelentkezett. Ebben a hónapban már elkövettek hasonló támadást egy másik kabuli mecset ellen, amelyben egy ismert prédikátor is életét vesztette. A támadást nem sokkal azt követően hajtották végre, hogy az afgán kormányzat csütörtökön bejelentette: felgyorsítja a nemrég megkezdett fogolycserét a tálib lázadókkal. A fogolycsere része az Egyesült Államok és a kormányelles, iszlamista tálibok között kialkudott megállapodásnak, amelyet február végén írtak alá a katari fővárosban, Dohában. Az egyezség egyebek között előirányozza a még Afganisztánban állomásozó külföldi csapatok kivonását is. A fogolycsere részeként az afgán kormány nagyjából ötezer tálibot enged el, a felkelők pedig ezer foglyukat bocsátják szabadon. Kormányzati tájékoztatás szerint az afgán kormány eddig háromezer, a tálib mozgalom pedig 500 foglyot engedett szabadon. Ugyanekkor Asraf Gáni afgán elnök arra figyelmeztetett, hogy a terrorista fenyegetés nem múlik el egy esetleges békekötéssel a tálibok és Kabul közt, emlékeztetve, hogy az al-Kaida terrorszervezet és az Iszlám Állam csoportjai szintén jelen vannak az ázsiai országban.