Kármentés: szűri a kormány a pluszjuttatást kapó egészségügyiseket

Publikálás dátuma
2020.06.12. 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A jelek szerint sokallja a kormány a járványhelyzetben helyt álló egészségügyi dolgozóknak ígért kifizetés pénzügyi terhét: megpróbálják adminisztratív eszközökkel szűkíteni az érintettek körét.
Úgy tudjuk, a juttatást egy meglehetősen bürokratikus eljárás esetében az intézményvezetőknek kell megigényelni: akinek a számára a főnöke nem kér, az aligha kap majd a pénzből.  Még a kormány által egészségügyisinek minősített dolgozók közül sem kapja majd meg mindenki a beígért, bruttó 500 ezer forintos „koronavírus-jutalmat” (mint emlékezetes, az Orbán-kabinet önkényesen átértelmezte a jogszabályban szereplő fogalmat, így estek ki a körből a gyógyszertári dolgozók illetve a szociális szektorban tevékenykedő ápolók). A kórházak és egyéb egészségügyi intézmények vezetői levelet kaptak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) a következő sorokkal: „Önt mint intézményvezetőt regisztráltuk a NEAK bérfejlesztési adatgyűjtő rendszerében. A regisztráció célja, hogy intézménye ezen a webes felületen keresztül egyszerűen benyújthassa az egészségügyi és egészségügyben dolgozók egyszeri rendkívüli juttatásához kapcsolódó támogatási igényét.” Az „egyszerűen” szót ebben az esetben nem kell szó szerint érteni. Egyrészt június 19-ig kell elvégezni az igénylések benyújtását, vagyis alig egy hét van rá, másrészt a vezetőknek egy meglehetősen összetett adatrögzítő felületen kell keresztülrágniuk magukat, méghozzá a támogatásra ajánlott összes dolgozó esetében külön-külön. Az adatgyűjtő rendszerben olyan információkat is kérnek, amelyek a kérdező rendelkezésére állnak (meg olyanokat is, amelyeknek semmi közük a járvány idején végzett munkához), arra viszont nem kérdeznek rá, hogy milyen számlaszámra kell átutalni a pluszjuttatást, holott ezt a munkáltató mindenképpen tudja, a NEAK viszont nem feltétlenül.  Lapunk információi szerint a levelet a háziorvosok is megkapták (a Népszavát közülük többen is megkeresték). Ez azért ellentmondásos, mert ők nem intézményvezetők – mégis nyilatkozniuk kell, akár saját magukról is –, ráadásul teljesítmény-alapon fizetik őket, vagyis az állami egészségügy mindent tud róluk.  A Népszavának nyilatkozó egészségügyi dolgozók szerint az adatgyűjtésből, illetve annak módjából az derül ki, hogy még az eredetileg a kormány által meghúzott körön belül sem fog mindenki részesülni a pluszjuttatásban. Sok múlik majd a főnökökön, és nincsenek objektív mutatók annak eldöntésére, hogy kinek a munkája kapcsolódott a járvány időszakában a vírus elleni védekezéshez (bár utóbbiból a levél állítása szerint lesz majd egy külön körlevél is).  A parlamenti honlap tanúsága szerint az ügyben írásbeli kérdést tett föl az illetékes miniszternek Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt tudakolva, valóban kiküldte-e a NEAK a fenti levelet, mit nem tud az állami intézményrendszerben dolgozó egészségügyisekről a kormány, ami indokolttá teszi az újabb adatgyűjtést, és miért kell kérvényezni azt, ami a kormány szerint is jár.
Szerző

BKK: hétfőtől újra fel lehet szállni a járművekre az első ajtón

Publikálás dátuma
2020.06.12. 19:10

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ugyanakkor érvényben marad a szabály, amely előírja, hogy a járműveken és a megállókban csak maszkban, vagy orrot és szájat kendővel, sállal eltakarva lehet tartózkodni.
Hétfőtől újra nyitják az első ajtót a fővárosi buszok és trolik, visszaáll az első ajtós felszállási rend - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint az első ajtós felszállási rend újbóli életbe léptetéséről a járványhelyzet enyhülésével párhuzamosan döntött a BKK a közlekedési szolgáltatócégekkel, tekintettel arra is, hogy a kötelező maszkviselés megfelelő védelmet nyújt a vírus ellen. A döntés értelmében hétfőtől újra csak az első ajtón lehet felszállni arra a mintegy 220 nappali és éjszakai autóbuszra, trolibuszra, amelyek korábban is az első ajtós felszállási rend szerint üzemeltek. Az érintett járatokra újra csak az első ajtónál, az érvényes bérlet vagy a felszálláskor érvényesített jegy bemutatásával lehet felszállni. Mobiljegy használata esetén a korábbiakhoz hasonlóan a kihelyezett kód beolvasása után a járművezetőnek kell felmutatni a telefon kijelzőjén megjelenő ábrát. Vasárnapról hétfőre virradóra eltávolítják a járművek első részét lezáró kordonokat is, azaz hétfőtől a buszok, trolik teljes utastere használható lesz, azaz az utasok nagyobb távolságot tudnak tartani egymástól. A BKK kéri az utazóközönséget, hogy ha az adott járat kihasználtsága engedi, továbbra is ügyeljenek utazás közben a védőtávolság betartására, és a járművezetők védelme érdekében - ha van rá mód - a sofőrfülkétől minél távolabb foglaljanak helyet. Ugyancsak érvényben marad a szabály, amely előírja, hogy a járműveken és a megállókban csak maszkban, vagy orrot és szájat kendővel, sállal eltakarva lehet tartózkodni. Kitértek arra is, hogy a járművezetők egészségének védelme érdekében egyelőre továbbra sem lehet tőlük a felszálláskor vonaljegyet venni. A jegy-, bérletvásárlás legbiztonságosabb módja jelenleg a közlekedési mobiljegy alkalmazás. Emellett a BKK ajánlja a városszerte található mintegy 370, rendszeresen fertőtlenített jegy- és bérletautomata használatát, vagy ügyfélközpontjainak, jegypénztárainak felkeresését. Vonaljegyet és 10 darabos gyűjtőjegyet a viszonteladó partnereknél is lehet vásárolni - közölte a BKK.
Szerző
Témák
BKK járvány

Úgy tűnik, Pintér szerint nem szakmai kérdés, hogy kórházparancsnokok orvosi szerződésekről is dönthetnek

Publikálás dátuma
2020.06.12. 19:01
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az elvileg csak a készleteket felügyelő parancsnokok már a kórházak szerződéseit is számon kérhetik. A belügyminiszter szerint ez nem orvosszakmai ügy.
Kásler Miklós május 25-én rendeletben tiltotta meg a kórházaknak, hogy önállóan új szerződést kössenek magántulajdonban lévő gazdasági társaságokkal, egyéni vállalkozókkal és magánszemélyekkel. A döntés – melynek kockázatairól a Medical Online cikke nyomán lapunk is részletesen írt - rendkívül bürokratikus folyamathoz köti, hogy egy kórház mégis szerződhessen magánszolgáltatókkal; ám a folyamat meg sem kezdődhet a Honvédségtől vagy a rendőrségtől átvezérelt kórházparancsnok engedélye nélkül. 
Mindez pedig azt mutatja, hogy a kórházparancsnokok már orvosszakmai kérdésekbe is beleszólhatnak – mutatott rá Pintér Sándor belügyminiszternek küldött levelében Lukács László György, a Jobbik politikusa. Lukács szerint egyértelműen szakmai ügy az, hogy egy kórház szerződhet-e egy szakorvossal, és ezért arra volt kíváncsi: 1. hány kórházparancsnoknak van orvosi diplomája?, 2. a kormány szerint indokolt-e, hogy a kórházparancsnokok erre is felhatalmazást kaptak?
Levelére Pintér Sándor reagált is, ám – a tőle nem meglepő módon – nem közölt túl sok konkrétumot. Megismételte azt a korábban többször hangoztatott állítást, hogy a kórházparancsnok csak az egészségügyi készleteket és a járványügyi szabályok betartását ellenőrzi, „orvosszakmai kérdésekben nem tehet javaslatot, döntést nem hozhat.” Idézett egy, az egészségügyi veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos kormányrendeletet is, ám abban véletlenül sem szerepel a kórházi parancsnokok és a kórházi szerződések kapcsolata.
Pintér válasza alapján tehát két dolog is elképzelhető:
  • A belügyminiszter szerint nem orvosszakmai kérdés, hogy egy kórházi vezető melyik szakorvossal szeretne megállapodni, melyik szolgáltatót tart alkalmasnak egészségügyi berendezések – például, egy lélegeztetőgép – karbantartására.
  • Pintér Sándor sem érthet egyet azzal, hogy a kórházparancsnokok ilyen, szakmai kompetenciájukon túlmutató felhatalmazást kaptak, és a maga szikár stílusában jelzi, hogy ez szabályosan nem történhetne meg.
Ami viszont biztos, hogy belügyminiszter nem árulta el, hány kórházparancsoknak van orvosi diplomája.
Szerző