Közeleg az igazság pillanata a magyar miniszterelnök számára és Orbán Viktor nem adhat elő húzd meg-ereszd meg-et a rábízott különleges hatalommal. Ezt a Bizottság értékekért, átláthatóságért és jogállamért felelős alelnöke üzente meg a magyar politikusnak – két nap alatt immár második alkalommal. Vera Jourová meg is magyarázta, hogy ha Orbán a jövő szombaton valóban visszaadja az Országgyűlésnek a rendkívüli jogkört, akkor nem csempészheti vissza a hátsó ajtón a rendeleti kormányzást. Itt nyilvánvalóan jogvédő csoportoknak arra a felvetésére utalt, hogy a benyújtott tervezet értelmében a jövőben sokkal könnyebb volna elrendelni a szükségállapotot és rendeleti irányításra áttérni, ily módon kiiktatva az Országgyűlés ellenőrző funkcióját.
Jourová nem tartja megnyugtatónak sem a magyar, sem a lengyel helyzetet, és azt várja, hogy egy hét múlva tisztázódnak a viszonyok Magyarországon. Vagyis hogy kiderüljön: érvényesül-e újra a korábbi jogrend és a hatalmi ágak megosztása, vagy esetleg hatályban marad több olyan változás is, amelyet a fertőzés idején vertek keresztül. Utóbbi eshetőséget nem tartja túl rózsásnak a közösségi jog alapján.
Szólt arról is, hogy hazájában, Csehországban hamis váddal egyszer őt is bevitték a hatóságok, ezért pontosan tudja, mit érezhetett az a két magyar férfi, akit nemrégiben álhírterjesztésre hivatkozva vett őrizetbe a rendőrség. Azt mondta, az ilyesmi nagyon megrázza az embert és a hozzátartozókat is. Ráadásul elriaszthatja a kritikától nem csupán a sajtó munkatársait, hanem a közvéleményt is. Mindazonáltal az EU úgy ítélte meg, hogy a két ügy mögött nincs rendszerszintű jelenség, Brüsszel ezért nem avatkozott be. Ám az uniós szakértők változatlanul elemzik a válság során napvilágot látott kormányrendeleteket.
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok egytől egyig bevezetnék a csalások kiszűrésére szolgáló brüsszeli adatgyűjtési módszert, azaz előre feltárnák, hol lehetnek kockázatok és érdekütközések. A testület Arachne néven futtat ilyen programot, és már 20 kormány alkalmazza a többi közt a 250 milliárd eurós szerkezeti alapok kifizetéseinél. A szoftver tárolja a mintegy kétmillió kedvezményezettről rendelkezése álló információkat és egybeveti azokat a mögöttük álló 210 millió vállalkozás, illetve 120 millió üzletember adataival.
A cikkben az áll: a gond ott van, hogy a jelenlegi felállásban a központi pénzeket a nemzeti kormányokon keresztül osztják szét és ott azután a források olyan állami maffia kezébe kerülhetnek, mint amilyenre Magyarországon és Csehországban van példa. A közelmúltban a New York Times írt arról, hogy a magyar vezetés saját holdudvarát pénzelte az agráralapból. A Bizottság illetékese a minap el is mondta az Európai Parlament illetékeseinek, hogy a gond éppen a politikusokkal van.
Kovács Zoltán a magyar demokrácia nevében ismét kikéri magának a bírálatot, amely ezúttal a tekintélyes amerikai lapban jelent meg. A kifogásolt vendégkommentár azt írta: az amerikai jobboldaliság a tekintélyelvűség felé tart és ehhez Orbán Viktor ad ihletet. Az államtitkár válaszul azt közli, hogy a magyar jogállam köszöni szépen, jól van, és éppen legyőzi a koronavírust. A filippika, amely meglepően rövid a korábbi, hasonló olvasói levelekhez képest, visszautasítja azt a kitételt, hogy a miniszterelnök megsemmisíti a demokráciát, illetve kiterjesztette ellenőrzését a bíróságokra és a sajtóra. Azt állítja, hogy nálunk az igazságszolgáltatás és a média is eleven, kritikus, az igazságszolgáltatás pedig független. Lásd a legutóbbi gyöngyöspatai ítéletet.
Továbbá a példák azt igazolják, hogy még nyernek ellenzéki jelöltek a választásokon, a legutóbbi részvétel, 2018-ban, közelített a 70 százalékhoz, ami aligha arra utal, hogy felszámolták a demokráciát. Kovács azt is elutasítja, hogy Orbán lecsapott a vírusválságra és annak ürügyén diktatúrát vezetett be. A különleges felhatalmazás ugyanis nem ment túl azon, amit más országok is alkalmaztak, ráadásul egy hét múlva véget is ér. Viszont a kormány a különleges módszerek révén el tudta kerülni, hogy olyan szintet érjen el a megbetegedések, illetve a halottak száma, mint másutt Európában.
Az uniós államok Orbán Viktor mind inkább tekintélyelvű politikája miatt nemigen hajlandóak anyagi segítséget nyújtani Magyarországnak. Ezt a Német Külpolitikai Társaság Közép-Európa szakértője mondta, amikor az újság a csütörtöki V4-es csúcsról kérdezte. Milan Nic ugyanakkor hozzátette, hogy bajban van Csehország is, mert nagyon úgy néz ki, hogy jogtalanul fizetett ki sokmillió eurós támogatást Babis miniszterelnök cégbirodalmának. Arról nem beszélve, hogy a jövőben a cseh kormány könnyen lehet az EU-költségvetés következő nettó befizetője. Vagyis Budapest és Prága fokozatosan helyére kerül a csoporton belül.
Jelen állás szerint a négyeket megosztja a brüsszeli újjáépítési program. A lengyelek és a szlovákok profitálnak belőle, a magyarok és csehek ellenben kevesebb pénzt kapnának, mint Németország. Ugyanakkor ahhoz képest, hogy az elején a cseh vezető milyen vehemensen határolódott el a segélytervtől, a tegnapelőtti lednicei egyeztetésről kiadott közlemény azért már békülékenyebb.
Magyarországon újra megnyitották az iskolákat, csak éppen gyerek nemigen van az osztályokban, mert a nagy többség láthatóan inkább él a járvány miatt elrendelt szabadsággal. Az 1,2 millió diákból naponta csupán 30-36 ezer megy suliba. (A német bulvárlap, a Bild Zeitung kiszámolta, hogy minden 100-ból csupán 3-4 hajlandó a megszokott körülmények között tanulni.) De hát a részvétel önkéntes, mert amint beütött a vírus, a kormány minden előkészítés nélkül áttért a távoktatásra. Ezt az eljárásmódot sok tanár nehezményezte, szakértők pedig azt hiányolják, hogy főleg a szegényebb rétegekből kikerülő gyerekeknek nem voltak meg a szükséges eszközeik a tananyag digitális elsajátításához, és sokszor a szülők sem tudtak segíteni nekik. Így azonban csak tovább nő a szakadék az alsó és felső rétegek között. Az pedig már csupán hab a tortán, hogy az internet szolgáltatás jó párszor összeomlott, mert nem tudta elviselni a hatalmas terhelést.
