Andrzej Duda: Auschwitz emléke az emberi gonoszság megismétlésétől óvja az összes nemzetet

A nácik haláltáborában hősök is voltak, akik azért vállalták a szenvedéseket, hogy megmenthessenek másokat.

Az elképzelhetetlen gonoszság, az emberi kegyetlenség megismétlésétől óva int Auschwitz emléke – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap, a lengyelek első auschwitzi deportálásának 80. évfordulóján rendezett megemlékezésen. A náci haláltábor egykori helyszínén, az első foglyok börtönéül szolgáló épületnél elmondott beszédében megszemélyesítette a németek által a második világháborúban megszállt lengyelországi földet:

– Az auschwitzi haláltáborban paradox módon az emberiesség is megnyilvánult, a végtelen kegyetlenség közepette a hősiességnek is helye volt – utalt Duda a lengyel Honi Hadsereg katonájára, Witold Pileckire. A hős 1940 szeptemberében saját elhatározásából zárattatta be magát a lágerbe, hogy megszervezze ott az ellenállást. Bravúros szökése után beszámolt a náci bűntettekről, jelentésének a nyugati szövetségesek azonban nem hittek.

Az államfő arról is beszélt, hogy Auschwitzban az „emberi szentség” is megnyilvánult. Mint mondta, ennek példája a mártír ferences, Szent Maximilian Kolbe volt, aki 1941-ben önként vállalta az éhhalált egy családos fogolytársa helyett.

Az eredetileg lengyel foglyok számára létesített auschwitzi táborba 1940. június 14-én érkeztek meg az első foglyok: lengyelek 728 fős csoportját szállították oda a délkelet-lengyelországi Tarnów város börtöneiből. A deportáltak között az 1939 szeptemberében indított német támadás ellen Lengyelországot védő, Magyarországra átjutni próbáló katonák, a lengyel földalatti függetlenségi szervezetek tagjai, diákok voltak, valamint a lengyelországi zsidók egy csoportja is. Közülük 325-en élték túl a háborút, az utolsó túlélő tavaly hunyt el.

Auschwitzba összesen mintegy 150 ezer lengyelt deportáltak, akiknek mintegy fele meghalt a lágerben, sokakat más táborokba helyeztek át. 1942 közepéig a foglyok többsége lengyel volt, 1943-tól a legtöbben zsidók voltak. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, sok roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig, kevesebb mint két hónap alatt, csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett megsemmisítésük fő színhelye. Lengyelországban 2015 óta minden év június 14-én – az első auschwitzi deportálásra emlékezve – a német náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját tartják.