Előfizetés

NER-fair play: pénzért is föl lehet majd jutni

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.06.15. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A rendszerváltás utáni zavaros időket hozhatja vissza a sportéletben, ha elfogadják Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselőjének javaslatát a sporttörvény módosításáról.
Az 1990-es években ugyanis igen gyakran előfordult, hogy az első osztályú futball-bajnokságban zavaros hátterű kft-k nevében kereskedtek az induláshoz szükséges joggal. Ha például valahol egy csapat anyagilag bajba került, de az ország másik végében akadt egy tehetős vállalkozó, aki szívesen látta volna saját egyesületét az NB I-ben, akkor a felek hamar egymásra találtak és az üzlet megköttetett. Ez történt például a 2005-2006-os idényben is, amikor a Vasas ugyan a kieső 15. helyen végzett, ám megvette a másodosztályból éppen feljutó Kecskemét indulási jogát, így továbbra is az NB I-ben szerepelhetett. Mindössze annyi történt, hogy a papírokon kecskeméti telephelyet adtak meg, ám a csapat valójában Budapesten edzett és a fővárosban játszotta a mérkőzéseit is.
Ha tehát elfogadják a kormánypárti módosító javaslatot és a jövőben is kereskedni lehet az indulási jogokkal, akkor nem feltétlenül a valós teljesítmény határozza meg egy klub sorsát, hanem az, hogy a tulajdonosa milyen anyagi forrásokkal és kapcsolatokkal rendelkezik.

A zavaros helyzetnek egyébként a sporttörvény módosítása vetett véget, amely megtiltotta ezt a gyakorlatot és kimondta: minden olyan szerződés semmis, amely arra irányul, hogy a „vevő” valamelyik bajnokságban indulhasson el. A parlament előtt lévő módosító javaslat ezt a törvényszakaszt egészítené ki egy kivétellel, miszerint egy sportvállalkozás „azonos vagy magasabb bajnoki osztályban való részvétel céljából” gazdasági társaságot alapíthat, vagy beszállhat ilyenbe és az indulási jogot erre átruházhatja. Ehhez csak az szükséges, hogy a sportvállalkozásnak ne legyen köztartozása.
A módosító javaslatot az is érdekessé teszi, hogy már az idén induló bajnokságok esetében is alkalmazni kell majd, vagyis az őszi idényt már úgy kezdhetik meg a csapatok, hogy üzletelhetnek a nevezési jogokkal.
A törvényjavaslatot benyújtó Bánki Eriktől a Népszava megkérdezte, nem tart-e attól, hogy ezzel nő a korrupciós kockázat a sportban, de a fideszes politikus határozott nemmel felelt. Azt is tagadta, hogy egy konkrét csapat érdekében fogalmazták meg a módosítást.
- Az elmúlt évek kiemelt sporttámogatásának köszönhetően több helyen is felnőtt egy olyan utánpótlás-generáció, amely a korábbi amatőr szinthez képest már el tud indulni egy profi bajnokságban is. Ennek feltételeit teremti meg a módosítás - fogalmazott. A képviselő példaként a kézilabda utánpótlás-válogatottat említette, amely ősztől várhatóan az első osztályban szerepel a profi csapatok között. Ezen kívül Pécs esetéről beszélt még, ahol a helyi Pécsi Sport Nonprofit Zrt. fogja össze a város amatőr sportját, de mivel a focisták feljutottak a másodosztályba, ahol már csak profik játszhatnak, erre gazdasági társaságot kell alapítaniuk. Bánki Erik szerint a törvénnyel arra is lehetőség nyílik, hogy a bajba került érdi női kézilabdaklubnak vagy az egri férfi vízilabdacsapatnak is segítséget nyújtson a helyi önkormányzat. Szerinte a korrupció lehetőségét kizárja, hogy minden esetben az adott sportszövetség dönthet az indulásról, „a törvény csak a kereteket teremti meg ehhez”, és köztartozással rendelkező sportvállalkozás nem élhet a lehetőséggel.

Kegyelemdöfés a kistelepüléseknek

Gulyás Erika Vas András
Publikálás dátuma
2020.06.15. 06:00

Fotó: Népszava
Azok a nagyobb városoktól távol eső városok és falvak járhatnak a legrosszabbul a kormányzati elvonások miatt, amelyek óvodát, bölcsődét vagy más intézményt tartanak fent.
Megadta a kegyelemdöfést a kormány az önkormányzatoknak azzal, hogy a cégeknek nem idén, hanem majd csak a jövő évi adóbevallással együtt, májusban kell megfizetniük az idei évben esedékes helyi iparűzési adó teljes összegét – legalábbis így értelmezi számos polgármester a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot és az azt megalapozó jogszabály tervezetét. Az önkormányzatok csődtől tartanak, ami ebben a körben azt jelenti, hogy ha nem képesek kifizetni a 90 napon túli tartozásaikat, akkor adósságrendezési eljárást kötelesek kérni maguk ellen a bíróságon, ahol pénzügyi gondnokot neveznek ki hozzájuk, aki megtervezi a gazdasági talpraállás lépéseit. Az adósságrendezési eljárás egyik legsúlyosabb következménye, hogy elindításának pillanatától kezdve az önkormányzat egyetlen számlát sem fizethet ki a pénzügyi gondnok jóváhagyása, ellenjegyzése nélkül. Sőt, az írásos véleménye nélkül nem is tárgyalhatnak olyan kérdéseket, amelyek bevételt hoznak, vagy kiadást jelentenek a településnek. Minden képviselő-testületi és bizottsági ülésre meg kell őt hívni, a kötelezően létrehozandó adósságrendezési bizottságnak ő az elnöke, szavazategyenlőség esetén az ő szavazata dönt a válságköltségvetés elfogadásakor, az adósságrendezésbe bevonható önkormányzati vagyon kiválasztásakor, hitelfelvételkor és a tartozások kifizetési sorrendjének meghatározásakor.

A Belügyminisztérium (BM) arról tájékoztatta lapunkat, hogy az elmúlt öt évben 12 községben és 1 nagyközségben indult adósságrendezési eljárás, pedig sokkal több helyen kellett volna. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Államkincstár 2017-es adatainak felhasználásával például 781 település pénzügyi helyzetét és adósságait vizsgálta, közülük 28 község tartozásai lépték túl a határidőt, további 162 önkormányzat pedig többet költött, mint amennyit a bevételei engedtek, hónapról-hónapra küzdött a túlélésért. 2012 és 2016 között 514 önkormányzat rendelkezett 90 napon túl lejárt tartozással, de közülük akkor is csak 45 helyen történt adósságrendezés. Összességében tehát az önkormányzatok negyede komoly pénzügyi gondokkal küzdött a koronavírus-járvány előtt is. - Azok a nagyobb városoktól távol eső, belső periférián lévő kistelepülések vannak bajban, amelyek óvodát, bölcsődét, kulturális vagy más intézményt tartanak fenn – határozta meg a most legrosszabb helyzetben lévő kört a Károli Gáspár Egyetem önkormányzatokkal foglalkozó kutatója. Kovács Róbert szerint ma már az 1500 főnél nagyobb települések gazdálkodása is veszélybe kerülhet, ha év közben váratlanul elvonják tőlük a tervezett bevételeik egy részét, hiszen a működési kiadásaik nem csökkennek ezzel párhuzamosan.
Jól mutatja ezt Szombathely esete is, ahol az idei költségvetésében 19,2 milliárd forintos működési bevétellel számoltak, ebből pedig – a tervek szerint - 9,9 milliárd forintot tett volna ki a iparűzési adó. A kormányzati intézkedések már eddig is éreztették hatásukat, ezek miatt eddig 450 millió forint esett ki, ezt az összeget részben a nem kötelező feladatok, a különböző tartalékok, maradványok felszabadításából tervezi összeszedni az önkormányzat. A vasi megyeszékhelyen jelenleg biztosított az önkormányzati dolgozók bérének kifizetése, azonban az iparűzési adóbevétel csúszása jelentősen befolyásolhatja a pénzügyi egyensúlyt. A kormány egyébként az ehhez hasonló helyzeteket egy 200 milliárd forintos hitelkeret megnyitásával kezelné, amelyet a válság miatt megszorult önkormányzatoknak tartanának fenn.
A zalai Salomvár helyzetét egy régebbi rossz döntés is nehezíti: a településen termálvizet találtak, amire építve egy befektető fürdőt álmodott és meggyőzte a helyi vezetőket is, hogy jó befektetés beszállni a fejlesztésbe. A vállalkozó eltűnt, a kivitelezők követelték a pénzüket, az adósságrendezésnél nemcsak pénzt, hanem ingatlanokat is vesztett a település. A tavaly megválasztott új polgármester, Kungli József azt mondta, ma már egyensúlyban vannak, de a gépjárműadó teljes elvonása épp azt az egymillió forintot vette ki a zsebükből, amivel szabadon gazdálkodhattak volna. Ám ha nem kapják meg a betervezett iparűzési adót, ők is haldokolni kezdenek, elképzelhető, hogy nem tudják fizetni a polgármesteri hivatalban dolgozók bérét – jelentette ki. Nála optimistább Mikula Lajos, a Fejér megyei Aba tavaly megválasztott vezetője, mert a kormány a múlt év végén is kisegítette őket a bajból, miután kiderült, hogy az előző képviselő-testület negyedmilliárdos hiányt hagyott maga mögött, ami a 4500 lelkes kisváros éves költségvetésének negyede. A friss polgármester is elismeri, hogy sokat ront a helyzetükön az elvonás-csomag, de abban bízik, hogy ősszel a kormány bejelenti a konszolidációt, mert „az nem lehet cél, hogy az önkormányzatok tönkremenjenek” – fogalmazott. 
Bizonytalanok a nagyvárosokban is, még ha ott más bevételi és kiadási méretekkel kell is számolni. Dunaújváros 1,5 milliárdos hitelt örökölt a korábbi, kormánypárti vezetéstől, bizonytalan lett az iparűzési adó, de abban biztosak, hogy a béreket hitelfelvétel nélkül is ki tudják fizetni – mondta Medgyesi Miklós, az önkormányzat sajtószóvivője. Cser-Palkovics András, a kormánypárti vezetésű Székesfehérvár polgármestere eddig 7,5 milliárd forintos bevételkieséssel számol, de várhatóan csak szeptemberben-októberben látják pontosan az idei költségvetési év alakulását. Az viszont már biztos, hogy a béren kívüli juttatásokat és a jutalmakat nem tudják kifizetni. - A nehézségek ellenére még a legkisebb településeknek is marad valami mozgásterük, amivel egy agilis helyi vezető élni is tud – mutatott rá Kovács Róbert. Példaként említette a bölcsődenyitás kötelezettségét, amire azonban nem kényszeríthetik a falut, ha nincs rá pénze, vagy kereshet maga helyett más fenntartót is. A települések helyi adóbevételeinek 80 százalékát az iparűzési adó adja, ami azt mutatja, hogy az önkormányzatok félnek a saját lakosságukat megadóztatni, pedig nem ördögtől való, hogy az ott élők is járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz – érvelt egy rugalmasabb hozzáállás mellett a Károli Gáspár Egyetem docense.

Kieső pénzek

 A járvány kezdete óta bevezetett kormányzati elvonások miatt a 3200 települési önkormányzat elesett 34 milliárd forint gépjárműadótól, majdnem 15 milliárd idegenforgalmi adótól, az iparűzési adó minden egyszázalékos csökkenése 7 milliárdos űrt keletkeztet a szektorban, a parkolási díjak 85 napos kiesése pedig csak a budapesti kerületeknek 5,7 milliárd mínuszt eredményez.

Földcsuszamlás, kidőlt fák, egy ember meghalt - tombolt a vihar az országban (videók+fotók)

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.14. 20:00
Budapest - Oktogon
Fotó: Lakatos Péter / MTI
Országszerte sok helyen okozott fennakadásokat a vasárnap délutáni vihar, Budapesten több mint 350 helyre vonultak ki a tűzoltók - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője.
Budapest, Alkotmány utca
Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
Dóka Imre elmondta: a nagy mennyiségű csapadék Budapest valamennyi kerületében munkát adott a tűzoltóknak. Szintén az esőzések miatt riasztották több esetben a katasztrófavédelem munkatársait Fejér megyében Bicske és a Váli-völgy térségébe, Komárom-Esztergom megyében Tatabánya, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig Szolnok környékére - mondta. Hozzátette: a Balatonnál jellemzően kisebb fakidőlések miatt kellett kivonulniuk a tűzoltóknak, akik még délután is országszerte több helyszínen dolgoztak. A szóvivő arra kérte a lakosságot, hogy kísérjék figyelemmel az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetéseit. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint Ravazdon villám csapott egy körülbelül száz négyzetméter alapterületű családi házba vasárnap délután. A tetőszerkezet nem gyulladt ki, viszont mintegy tíz négyzetméternyi felületen beizzott, ezt a tűzoltók megszüntették.
Az Index olvasója örökítette meg videón, amint a fenti képen látható hatalmas fát kidönti a vihar az V. kerületi Alkotmány utcában. Az autó épphogy megúszta. 

A Keleti pályaudvar aluljárójába zúdult be a víz (Met Hír)

Tomboló villámárvíz vasárnap délután a Fejér megyei Gyúrón (Met Hír)

Meghalt egy nő, akit elsodort egy villámárvíz Tótvázsonyban

Meghalt egy nő, akit elsodort egy villámárvíz vasárnap délután Tótvázsonyban - közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletes szóvivője az MTI-vel. Kucsera Katalin elmondta: a 66 éves nő a férjével vasárnap délután a kertjük végében levő hídpillért akarta megtisztítani az eső miatt megáradt időszakos vízfolyás hordalékától, ám belecsúszott a vízbe, és a villámárvíz mintegy hetven méteren sodorta magával. A bajba jutott nőt a katasztrófavédelem munkatársai húzták ki a vízből, de a mentők már nem tudták újraéleszteni. A rendőrség általános közigazgatási eljárásban vizsgálja az eset körülményeit - tette hozzá a szóvivő.

A sár és törmelék miatt lezárták a 10-es főutat Üröm és Solymár között

Nagy mennyiségű sarat és törmeléket hordott az eső a 10-es főútra a vasárnap délutáni viharban, ezért a rendőrség lezárta az út Üröm és Solymár közötti szakaszát - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon. A közútkezelő megkezdte az út tisztítását. A rendőrség azt írta: a sár és törmelék miatt járhatatlanná vált útszakasz megtisztításáig a rendőrök elterelik a forgalmat, az ürömi, valamint a solymári körforgalomnál visszafordítják az arra közlekedőket. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. tájékoztatása szerint a 10-es főút egy csatlakozó, önkormányzati kezelésű mellékutcájának a burkolatát bontotta meg a heves esőzés, majd a főútra mosta azt, más hordalékkal együtt. A társaság szentendrei mérnökségének szakemberei egy rakodó- és egy seprűs tisztítógéppel megkezdték az útszakasz takarítását. Közölték: a főút nem sérült meg, a takarítást pedig előreláthatóan a késő délutáni, kora esti órákban befejezik. Addig kerülni az Üröm-Budakalász-Csobánka útvonalon lehet. A Voláninform közösségi oldalán az olvasható, hogy a lezárás idején a 800-as és a 815-ös autóbuszok kerülőútvonalon (Csobánka - Pomáz - Flórián tér) közlekednek. A 820-as buszok a pilisvörösvári vasútállomásig, a 830-as buszok pedig a solymári vasútállomásig járnak, onnan a MÁV elfogadja a Volánbusz által kiállított bérletigazolványokat. A vasárnap délutáni vihar országszerte számos helyen okoz fennakadásokat: utakat öntött el az esővíz, a szél és a jég fákat döntött ki és épületeket rongált meg. A katasztrófavédelem kora délutáni tájékoztatása szerint csak Budapesten több mint 350 helyszínen kellett beavatkozniuk a tűzoltóknak.

Kidőlt fák, leszakadt faágak Hajdú-Biharban

A viharos szél fákat döntött ki, faágakat szakított le szombat délután Hajdú-Bihar megyében - közölte a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság honlapján. Közleményük szerint Debrecenben, a Teleki utcában és az Esze Tamás utcában is kidőlt fák miatt kérték a tűzoltók segítségét, a megyeszékhely hivatásos egységei tették szabaddá a járdát és az úttestet. A 4-es számú főúton Téglásnál egy akácfa zárta el az utat, ott is a debreceni tűzoltók szüntették meg a veszélyhelyzetet. Hajdúvid és Hajdúhadház között egy tízméteres fa dőlt az úttestre, a hajdúböszörményi hivatásos egység motoros láncfűrésszel avatkozott be. Hajdúböszörményben több helyen is pusztított a vihar. A Kemény János körúton egy tizenkét méteres faág hasadt le, a hajdúnánási hivatásos tűzoltók motoros fűrésszel és kéziszerszámokkal kezdték meg eltávolítását. A Kossuth Lajos utcában egy tízméteres fa borult az úttestre, a helyi hivatásos tűzoltók dolgoznak a forgalmi akadály megszüntetésén - közölte a katasztrófavédelem.